A COVID-19 járvány árnyékában sem fellegzett be a közösségi létformáknak, sőt: a karantén után sokak számára még értékesebbé vált a valahová tartozás érzése. A legismertebb hazai coworking-iroda, a Loffice nyáron nyitotta meg új egységét, mely mind helyszínével, mind profiljával újat mutat.
2009-ben még kevesen tudták, mi a coworking, sokakkal épp a Loffice alapítói, Klementz Kata és Panni ismertették meg a fogalmat. Minden esély megvan rá, hogy új projektjükkel most egy újabb modellt vezetnek majd be a szélesebb köztudatba, mégpedig a colivinget. Új főhadiszállásukat Budapest egyelőre még szemöldökfelhúzást kiváltó, de hamarosan felkapottá váló negyedében alakították ki, a Rákóczi téri Vásárcsarnok közvetlen közelében, a Salétrom utcában.
„Az épület alapkövét pont két éve augusztusban raktuk le, de magát a telket már tíz éve megvettük a szomszédos, volt műanyagfeldolgozó-üzem épületével együtt. Az utóbbi 250 négyzetméteres terét loft-indusztriális stílusban, open office jelleggel alakítottuk át és 2013-ban Az év irodája díjat is elnyerte” – kezdi az újonnan épült Loffice-ház történetének mesélését Énekes Zsófi, a közösségi iroda kommunikációs menedzsere, aki nyolcadik kerületi lakosként jól ismeri a környéket. „Régen ezen a telken “szobáztatás” zajlott, és még az én Salétrom utcai szomszédaim is gyakran mesélik, hogy csinos lányok ültek az ablakban. Még a telek megvásárlását követően is vissza-visszaszöktek dolgozni.”
Az egykori vöröslámpás ház helyén felhúzott új épülettel azt szeretnék megmutatni, miképp egyesíthető a munka-, az alkotó- és élettér hármasa egy átfogó közösségi szellemben. A munka és az alkotás terei az első emeleti coworking iroda, a stúdióirodák és a rendezvénytér. Az igazi újítás az élettérre vonatkozik, ezzel mutatja be a Loffice a coliving koncepcióját. „Vidéki elvonulások formájában már meg-megmutatkozik a coliving elve, de urbánus környezetben még nem láttunk rá hazai példát. A közép- és hosszútávú szálláshely-szolgáltatás beemelésével szeretnénk visszahozni a régi lakóközösségek hangulatát, szembemenve mai elidegenedett világunkkal, melyben gyakran azt sem tudjuk, ki lakik a szomszédban” – fogalmaz Zsófi, majd hozzáteszi, ez nem jelenti azt, hogy a kozmopolita igények háttérbe szorulnának, hiszen a high-tech, gyors internetkapcsolattal rendelkező apartmanok, melyekhez kérésre bevásárlás, vagy akár kutyasétáltatás is tartozik, abszolút válaszolnak a neonomád szabadúszók igényeire, miközben közösségi programok széles skáláját is nyújtják. „Több olyan találkozópontot is kialakítottunk, amelyeken a bérlők összejöhetnek, így izgalmas kollaborációk indulhatnak el – ezt eddig is nagyon fontosnak tartottuk a Loffice-ban. Ilyen az önkiszolgáló, gépesített közösségi konyha, ahová a privát irodaterekből is bármikor lejöhetnek, és ahol a közös brunchokra is együtt főzünk, ahelyett, hogy cateringet hívnánk. De ezt szolgálja a belső udvar, a közösségi tetőterasz és maga a coworking tér is.”
A koncepció mellett a megvalósítás is tele van izgalmas részletekkel. Az új épület a kerület igazi gyöngyszeme lett, hála a különleges homlokzatnak. „Az építész, Paládi-Kovács Ádám fém árnyékoló panelekkel tervezte meg a homlokzatot, ám az ötlet, hogy a Loffice funkciót ábrázoló elemekből álljon, csak a tervezés utolsó fázisában pattant ki a grafikusunk, Willem Van de Ven fejéből. Régen jellemző építészeti tendencia volt, hogy az épület frontján szobrok, freskók formájában megjelenjen, mi zajlik a házban. Esetünkben a Loffice mindennapjaiból kiragadott életképeket látunk, a házban zajló sokféle tevékenységet végző karakterrel.” A lézervágást a szentendrei Cakk Labs végezte, a harmonikarendszer ötlete pedig Esterházy Marcell képzőművésznek köszönhető.
Az új épület enteriőrjei is tükrözik a Loffice-ra jellemző kreatív szellemet és a design szeretetét. Az ikonikus és minőségi designbútorok mellett – például a Vitra gurulós székei vagy a Ligne Roset buborékasztala – olyan tárgyak is felbukkannak, melyeknek története van – például a tárgyaló és a konyha gerendából készült asztala. „Ezek a szomszédos volt műanyagfeldolgozó-üzem tetőgerendáiból készültek, és a Paulay utcai helyszínen 10 évig voltak velünk. Most visszakerültek az eredeti rendeltetési helyükre” – meséli Zsófi.
Szembetűnő, hogy az eddigi Loffice helyszínekhez – akár a budapestiekre, akár a bécsire gondolunk – képest kevesebb műalkotást találunk a térben: Esterházy Marcell Directions című lightboxán, illetve a tárgyalóban található Söptei Eszter Halk Geometria falimunkáján kívül nincs más műtárgy az enteriőrökben. Ez tudatos törekvés eredménye: a belsőépítészeti koncepció kreatív részéért felelős Ulrike Rein letisztult, transzparens, emberközpontú teret szeretett volna létrehozni.
Loffice | 1085 Budapest Salétrom utca 4.
Építész: Paládi-Kovács Ádám
Belsőépítészet: Szupernova design
Grafika, arculat: Willem Van de Ven
MOME Segítő Pakkok | Kreatív pakk nyári szünetre
Újjáéledő romok | NeoMam
