AZ NFT DEB Generative Dimensions az első generatív hackathon és konferencia Európában, ami a blokklánc technológia és a mesterséges neurális hálózatok legújabb fejlesztéseit, valamint azok kreatív alkalmazási lehetőségeit térképezte fel a művészet területén. Az ötletverseny idei résztvevői arra keresték a választ, hogy hogyan lehet a Hortobágy vándormadarait mentesíteni az ember által okozott károktól, mi pedig kiválasztottuk a három kedvenc projektünket.
Péter Weiler és csapata, a hortobágyi darvak hangjait vizualizáló alkotása után Nikita Khudiakov, Kulcsár Bálint és Tamás Lovizer munkáját mutatjuk be, akik egy “kripto-kritikus” aspektussal keltették fel az érdeklődésünket. A csapatot Nikita Khudiakov ukrán médiaművész vezette, aki főleg XR-ral, AI-jal és cryptoarttal foglalkozik, többek között ökológiai kérdések és a spekulatív jövő témáira összpontosítva. A két magyar tag, a szoftermérnök Kulcsár Bálint és a fotográfus Lovizer Tamás szintén érdekeltek az NFT világban, a Hackhatont pedig a saját szakterületük felől közelítették meg.
A projektet ATGMI névre keresztelték, ami az “Are They Gonna Make It?” (Túl fogják élni?) rövidítése, és egyben utalás az NFT világában népszerű fordulatra, a WAGMI-re (“We’re All Gonna Make It”). A kriptoszleng azt jelenti, hogy az NFT közösség sikeres lesz, ezért jó hírekre reagálva, egyfajta pozitív spekulációként és biztatásként használják egymás között. Az AGMI-vel a csapat ezzel szemben egy bizonytalan jövőképet sejtet. Miközben a kripto közösségnek jó szerencsét jósolnak, vajon a madarak túlélik a korunkat? Bár első olvasatra a kettőnek semmi köze sincs egymáshoz, a kriptobányászat és az NFT veretés hihetetlen mennyiségű energiát igényelnek. Mindez jelen állapotban egyáltalán nem nevezhető fenntarthatónak, és közvetlen hatással van az élővilágunkra is.
„Az ATGMI egy generatív műalkotás, ami az afrikai-európai repülési útvonal akadályait illusztrálja. Célja, hogy felhívja a figyelmet és vitát indítson arról a tényről, hogy évente több száz millió vándormadár pusztul el az ember által okozott veszélyek miatt. Az egyik ilyen veszélyt a modern technológia sarokkövei, a távvezetékek jelentik, amik nélkül néhány évig még biztosan nem tudunk élni. Bár már folyamatban vannak tervezési változtatások, közel sem biztos, hogy elég gyors lesz a probléma megoldása” – meséli a csapat a koncepcióról. A villanyoszlopok problematikája Tamás fejéből pattant ki, aki látta már korábban, hogy mit tudnak tenni a madarakkal. Ezért döntött úgy, hogy feljánlja egy korábbi fényképét, amit alapként használták. A vizualizáció maga pedig azt illusztrálja, hogy a bal oldalról érkező színes és egézséges madaraknak csupán a töredéke jut át épségben a túloldalra.
Technikai szempontból Nikita ismertette meg a csapatot egy újonnan létrehozott platformmal a TEZOS láncon, ami lehetővé teszi a művészek számára, hogy generatív és interaktív NFT-ket hozzanak létre JavaScript segítségével. A repülő madarak logikájáról szóló kódot aztán Bálint, a szövegeket pedig Tamás írta meg. Maga a Tezos használata is egy átgondolt döntés, hiszen egy nyílt forráskódú Proof of Stake hálózatról van szó, amely körülbelül kétmilliószor kevesebb energiát fogyaszt, mint az olyan Proof of Work valuták, mint a Bitcoin vagy az Ethereum. A csapat ezzel a döntéssel is szeretett volna hű maradni az üzenethez: a lehető legkevesebb energiát fogyasztva létrehozni a környezettudatos NFT-t. Az alkotás esztétikája és hangulata közben egy nosztalgikus, a high-tech korunktól egy lépéssel eltávolodó hozzáállást sejtet.
Ennek kapcsán kíváncsi voltam arra, hogy mi a tapasztalatuk, mennyire elterjedt téma a környezettudatosság a kripto közösségben. „Egyelőre sajnos nem eléggé. Az NFT legnagyobb piaca még mindig az Ethereumon van, ahol nagyon magasak a gázdíjak, és ami többnyire még mindig a Proof of Work-ot használja a tranzakciók érvényesítésére. Bár vannak alternatív megoldások, például a Tezos és a Polygon, de az emberek leginkább az Ethereumot választják a műkincsek eladásához. Mégis úgy gondolom, hogy egy nap már nem lesz Proof of Work lánc” – osztotta meg velünk Bálint. Ezt Tamás is megerősítette: „Sajnos a legtöbb ember még mindig a gyors pénzért cserébe csinálja az egészet, emiatt pedig nem igazán törődnek a környezeti hatásokkal. Én azonban pozitívan állok ehhez – azt ugyan nem várhatjuk el, hogy egyik napról a másikra megtörténjen a teljes váltás, de hiszem, hogy lassan bekerül majd ez az emberek tudatába, és előbb-utóbb fontos szempont lesz az NFT-k veretésekor és vásárlásakor a fenntarthatóság.”
A projektből származó bevétel felét a csapat a vándormadarakkal foglalkozó civil szervezetekkel kívánja megosztani.