Már két epizódon túl vagyunk, ahol az aktuális budapesti kedvenceimről mesélek, de vannak olyan helyszínek, amelyek még többet jelentenek. Mivel elérkezett az év vége és ideje a számvetésnek, szerepeljenek itt azok, amik valamiért biztos pontot jelentenek az életemben, akárhogy telik is az idő, és amiket neked is érdemes mihamarabb felfedezned.
Fehérvári úti Vásárcsarnok
1117 Budapest Kőrösy József u. 7-9.
Talán rendhagyó egy ilyen sorozatot piaccal indítani, de nem véletlenül került az Újbuda-Központnál lévő egység az éves listámra. Mivel sokat és sokfélét főzök, gyakran járok vásárolni is. Piacozni mindig szerettem, hiszen könnyedén magával sodor a szezonális alapanyagok kavalkádja, az árusok közvetlensége, a sok hang és illat, ami nem ritkán a receptek megalkotásakor inspirál. Két évvel ezelőtt költöztem Budára és bár a Fény utcain is tettem pár csalódott kísérletet (talán csak nekem nem volt szerencsém), a járvány első lezárásai alatt a Fehérvári úti piacra vitt az utam, amit azonnal a szívembe zártam.
Azóta hetente járok, ahol minden egyes alkalommal végiglátogatom a kedvenc őstermelő árusokat, akik jellemzően csütörtök-péntek-szombaton vannak kint: Margit nénit, a virágkoszorús, 80 éves hölgyet sugárzó kedvességgel (még ha ki is fordította a bokáját), vagy Teri nénit a sor elején, a tökéletlen formájú, de annál finomabb zöldségekkel, befőttekkel. De ugyanígy szeretettel ajánlom a savanyúságos vagy kimérős-magos részt, az Allee felőli oldalon lévő salátást, a halboltot vagy a Fuchs-Tejet is. Tulajdonképpen itt nincs rossz választás, csak hagyd, hogy vigyen az intuíciód, kérdezz, beszélgess – ha pedig elkapna a retró életérzés vágya, menj fel még egy emeletet a falatozók, büfék semmihez sem fogható világába!
Fehérvári úti Vásárcsarnok | Web | Facebook
Fågel by Artizán
1054 Budapest Hold u. 3.
Aki kicsit is ismer vagy követ valamelyik platformon, az tudja, hogy a zab és a kása rengeteget jelent számomra. Gyerekkorom óta fogyasztom napi szinten, aminek többek között egészségügyi oka is van – ez az az étel, amit mindig meg tudok enni jóízűen, függetlenül attól, hogy vagyok. Az évek alatt nem untam rá és hirdetem sokoldalúságát: lokális, olcsó, könnyedén elkészíthető, végeláthatatlan kísérletezésnek ad terepet, akár a szemes, akár a pehely vagy a liszt változatát nézzük. Mivel lassan felszívódó szénhidrát forrás magas rosttartalommal, sokáig eltelít, nyugtatja az emésztést, jól tárolható és még sorolhatnám. Valahogy mégis sokan lebecsülik és félreértik, ezért örült meg a szívem (és lettem kicsit csalódott, hogy nem én csináltam), amikor az Artizán alapító-tulajdonosa, Fekete Gergő 2019-ben megnyitotta a Fågelt, az ország első zabkásázóját a Hold utcában.
Az ötlet megvalósulásához több tényező szerencsés együttállása vezetett: a csapatában sok a vegetáriánus, vegán kolléga, a pékség mellett kibérelt egy második helyet, amit nem akart csak raktárként használni, illetve szívesen megmutatta volna, mi rejlik még a gabonafélékben. Skóciai életében és skandináv utazásai során több ilyen „porridge barral” találkozott, ezért úgy gondolta, ad egy esélyt az ötletnek. A Fågel (ami egyébként csipegető madárkát jelent) azóta dübörög – minden nap kapható édes és sós ajánlat, de akár Te magad is összeválogathatod a kombinációd. Házilag készül a granola és a magvaj, vagy akár mandulasajt, pesztó is, figyelve mindig a szezonalitásra, ezért lehet éppen bejgli- vagy zserbó-kása, vagy sütőtökös-lencsés az aktuális étlapon, de rizskását, köleskását vagy overnight (áztatós) változatot is elcsíphetsz. A kásák mindenmentesek (a zabban nem glutén, hanem egy avenin nevű fehérje van, ami a legtöbbeknél nem allergizál), nagy adagok, szuper krémesek és extra szeretettel készülnek – és bár azt gondolom, érdemes kísérletezni az otthoni készítéssel, ha még tartasz kicsit ettől a világtól, menj el ide és kérj egy tállal, garantáltan örökre beleszeretsz majd.
Fågel by Artizán | Web | Facebook | Instagram
Magvető Café
1074 Budapest Dohány u. 13.
A Dohány utcában sétálva nagyon sok inger éri az embert. A turistákat és a parkoló autókat kerülgetve én is általában inkább célirányosan megyek, mert nem túl komfortos nézelődni. Egyszer azonban mégis megállított egy hatalmas üvegablak, pontosabban az, amit odabent láttam – polcok csordultig könyvekkel, a padlótól a plafonig, amiről mindig álmodtam, meleg fények és asztaloknál beszélgető, dobogón olvasó vagy az ablakban plédekkel kuckózó emberek, bögrékkel körbevéve. Belépve olyan volt, mintha hazaérkeztem volna – így kezdődött a történetem a Magvető Caféval.
A kávézó névválasztása nem véletlen egybeesés, ugyanis a hely a Magvető Kiadóhoz tartozik. A tulajdonosok mindig szerettek volna egy irodalmi kávézót nyitni, ami egyrészt helyszínt biztosít a rendezvényeiknek, másrészt teret ad a saját kötetek prezentálásának, nem utolsósorban pedig a könyvrajongók is megpihenhetnek itt. Az üzlet korábban a Hátsó Kapu amatőr színtársulaté volt, ezért kellett némi átalakítás, de Weiner Judit belsőépítész remek munkát végzett: az OSB lapok, a rétegelt lemez használata megnyugtató, természetes látványt kelt. A kiszolgálás szívből jövően kedves, a hangulat megnyugtató és senki nem szól rám, ha belelapozok egy könyvbe. A Magvetőben gondtalanul repülnek az órák, és még a legzaklatottabb nap végén is helyre áll a világ rendje – főleg az ablakfülkében ülve, ahová, ha van hely, mindig azonnal letelepszem, hiába tudom, hogy a hosszú lábaim még mindig nem fognak elférni.
Magvető Café | Web | Facebook | Instagram
Fotók: Szalay Krisztina