Egy tökéletes nyári napnak sok ismertetőjegye lehet – kellemes meleg, ragyogó napsütés, lágy szellő, jó hangulat és hűsítő finomságok. Akár így, akár a tomboló kánikulában, egy jó fagyival biztosan nem nyúlhatunk mellé. A hazai fagylaltszcéna ugyanis dinamikusan fejlődik évek óta, ezért nehéz kedvencet választani, de azért megpróbáljuk, következő hónapban pedig újabb favoritokat mutatunk be. Gyere velünk Hűvösvölgyre, a Pozsonyi útra és a belvárosba!
Minus11
1028 Budapest Máriaremetei út 70b
1039 Budapest Kossuth Lajos üdülőpart 128.
Elmerülni a nyelvek világában mindig érdekes. Főleg izgalmas megfigyelni, amikor új szavak alakulnak, például a „fagyiturizmus”. Németh Ágnes eredetileg magyar-orosz szakos tanárnőként kezdte a pályáját és talán maga sem gondolta, hogy előbb-utóbb hátrahagyja a katedrát, és tulajdonképpen nyelvújító lesz. A viccet félretéve, a 2010-es évek elején valahogy úgy találta, hogy sem kiváló minőségű süteményt, sem prémium fagylaltot nem tud itthon kóstolni. Ez jobban bosszantotta a kelleténél, így elhatározta, hogy ő lesz az, aki megpróbálja elkészíteni a lehető legjobbat.
A Minus11 helyszíne tudatos döntés eredménye volt, nem akart a belvárosi forgatagban egyenlőtlen, zajos versenyben részt venni. Abban hitt, hogy ha jó a termék és megfelelő a helyszín, az emberek nem csak fizikailag, de lelkiekben is meg tudnak érkezni a fagyizás élményéhez és ez megéri az utazást bárkinek. Az üzlet kialakítása is eszerint történt 2018-ban, a Pozzetti pultban például lefedve, süllyesztve vannak a különböző ízek, nem látjuk, mit kérhetünk, csak a kínálat tábláját, valamint Ágit vagy valamelyik munkatársát. Ez ugyanakkor ne feszélyezzen senkit, mert a kiszolgálás csillagos ötös – semmi sem tereli el a figyelmünket, van idő kérdezni, kóstolni és az is teljesen rendben van, ha valaki fagyi nélkül távozik, bár erre nem volt még példa.
Ági számára nagyon fontos ez a kapcsolódás, nemcsak az emberekhez, de az ételekhez is. Emellett a fagylaltkészítés állandó kutatás, ahol addig megy előre, amíg meg nem találja a legjobb alapanyagokat és azok párosításait, legyen az piemonti mogyoró, bergamottos fehércsokoládé vagy sudachi citrom, mert tudja, hogy ezek adják a valódi zamatosságot. Persze a jó fagylalt nem csak a jó alapanyagokon múlik, hanem a készítő tudásán és tehetségén is, ám úgy tekint ezekre, mint egy kép mozaikjaira, ahol minden apró elem fontos. Ezzel tulajdonképpen egyszerű, de nem megszokott, 1-2 fő ízkomponensből álló ízsort hozott létre, 17 változattal, amiből 10 kerül általában pultba. A tárolás -11°C-on történik, az eredmény pedig elképesztően krémes és tiszta, de nem harsogó.
Ez a tudatosság és intelligencia az egész Minus11 világát áthatja, például elmesélte, hogy amikor kitalálnak egy új fagylaltot a férjével, mindig elfogyasztanak egy egész gombócot, azt vizsgálva, mennyire intenzíven és milyen sorrendben bomlanak ki az ízek és ha egyetlen grammal is módosítja a recept valamely összetevőjét, akkor az egészet újrahangolja. Ezekről egyébként ódát lehet zengeni – az XL csoki kecsketejjel és 100%-os étcsokoládéval készül, amit különösen izgalmas összehasonlítani a kakaóval. A tejkaramell a gyerekkor kedvenc édességét idézi fel, a muscovado-ban lévő melasz egyszerre kávés és karamelles, míg a tonka-ricotta ízében különböző árnyalatok váltakoznak, marcipánostól a fahéjasig. A gyümölcsös fagylaltok pedig bár kinézetre nem sejtetnek sokat, megkóstolva azonban hihetetlenül hozzák a nyersanyagok esszenciáját. Nagybetűs FAGYLALT az, amit kóstolhatunk és immár nemcsak a budai hegyekben, de a Római-parton is, egy tavaly nyitott, második egységben, ezért így vagy úgy, de mindenképp megérdemel egy kirándulást.
Minus11 | Facebook | Instagram
Cioccolatte Fagylaltozó
1137 Budapest Pozsonyi út 7.
1117 Budapest, Buda-part tér 3.
A Pozsonyi úton járva egyre több nívós gasztrohelyre bukkanhatunk, de van egy egészen kicsi üzlet, ami előtt nem ritkán sorok kígyóznak, különösen jó időben. Ez a Cioccolatte, Budapest és az ország egyik talán legkiválóbb fagylaltozója, amire az alapítók, Soresina Szilvia és Giuliano Dallaporta Xydias képzettsége és kreativitása a garancia. A történetük már-már klasszikusnak mondható: pályaváltókként szerettek bele a fagylaltok világába, és először egy olasz beszállítóval dolgoztak együtt, de különböző problémák miatt újra kellett gondolniuk mindent. A restart 2018-ban volt, „mindent vagy semmit”-alapon – tudták, hogy az általuk elvárt minőséget úgy tudják garantálni, ha felöltik a séfkabátot és saját kezükbe veszik a fagylaltos kanalat.
Ezért mindketten tanulni kezdtek Olaszországban, és fagylaltmesterekké váltak, amit csak nagyon kevesen mondhatnak el itthon magukról. Milánóban képezték magukat és szereztek gyakorlatot. Nagy élmény volt számukra, hogy nem félkész porok, hanem professzionális konyha várta őket, ahol mindent megtudtak a cukrászati oldalról, például arról, hogy nem mindegy, mennyire érett a gyümölcs (a fruktóz miatt) és az sem, hogy milyen a szénhidrát, fehérje és zsír aránya a termékben. Az ott elvárt minőséget és kísérletezési kedvet pedig hozták haza magukkal – itt a „kézműves” nem pusztán egy jól hangzó címke, hanem a valóság, amit egyetlen nyalintás után érezhetünk. Nemcsak a hőmérséklet számít például, hanem a hőmérséklet érzete, valamint, hogy milyen gyorsan vagy lassan illan el az íz, éppen ezért az alapanyagok is kulcsfontosságúak. Szilviáék a legjobbakból dolgoznak, brontei pisztáciából és piemonti mogyoróból, valódi gyümölcsökből.
Számomra az egyik legnagyobb élmény az volt, amikor néhány évvel ezelőtt elindították a Sweet Escape-kampányt: igazi Covid-projekt volt, aminek keretében az ízekkel utazhattunk, ha már a valóságban nem tudtunk. Minden héten más ország került terítékre: elkalauzoltak Görögországba tzatziki és ciossaka (azaz muszakás, tehát padlizsános csoki) fagyival, Izraelbe mentás-za’ataros gránátalmával, Kubába Cohiba szivarossal és még határon belül is maradtunk, ám tojásos lecsót idéző jeges-krémes desszerttel. Még útlevelet is lehetett vásárolni, ami több kóstolásra jogosított – hibátlan, izgalmas, szeretnivaló kampány lett. De a rendhagyó ízek mellett a hagyományos kínálat is mindig tartogat igazi csemegéket, akár mentes változatban is, nekem például hatalmas kedvencem a vegán, kicsit sós rozmaringos mandula és a zelleres zöldalma is.
Még nagyobb öröm volt, hogy a Kopaszi-gáttól nem messze, a formálódó BudaParton is nyitottak egy nagyobb üzletet, ahol a szemünk előtt készülnek a finomságok, sőt, desszertek (pl. tiramisú és cannolo) is kapható, valamint a másik helyen is sokak által kedvelt, valódi olaszos pörkölésű kávé. A kísérletezési kedv töretlen bennük és a személyes jelenlétre is nagy hangsúlyt fordítanak, ezért könnyedén lehet, hogy őket találod a pult mögött – kérdezz, kóstolj bármikor, örömmel veszik az érdeklődést.
Cioccolatte Fagylaltozó | Facebook | Instagram
Bon Dia
1075 Budapest Madách Imre út 3.
„Szép napot!” – hirdeti a felirat a Madách téren, a My little Melbourne szomszédságában. Bár egyénfüggő, kinek mi teszi szebbé a napját, bármelyik ajtón térünk is be, nem hibázunk, már csak azért sem, mert mindkettő ugyanahhoz a párhoz köthető. Balázsi Péter és felesége, Dia 10 éve gyakorlatilag az elsők voltak, akik a specialty kávékultúrát itthon meghonosították: az újhullámos kávék és Ausztrália iránti rajongásuk itt talált otthonra, és megszámlálhatatlanul sok embert győztek meg arról, a jó kávé nem keserű, de nem is savanyú, hanem ízekben gazdag. A Bon Dia hasonló ötletből született: ahogy korábban nem találtak itthon az ízlésüknek megfelelő kávét, úgy a nagy kedvenc soft serve fagylaltot is hiányolták az itthoni palettáról. Bár a magyar közönség ismeri a retró életérzéssel átitatott „csavaros fagyik” idejéből, amikor vanília és csoki egyszerre tekeredett a tölcséren, őket nem ez a nosztalgia mozgatta. Londonban látták, hogy lehet ezt jól is csinálni, és arra gondoltok, miért ne?
Mivel egyikük sem vendéglátós dinasztiából származik (Péter testnevelő tanár, Dia multinacionális cégnél dolgozott korábban), itt is mertek rendhagyók és bátrak lenni, játszótérként használni a teret és a márkát. Mindig van egy tejszín alapú (a White Flower nevet viselő) és egy vegán, például a Panna Rose (málnás-licsis-rózsás), amit például az egyik kislányukról neveztek el. Ezt lehet különböző méretekben és feltétekkel kérni, tölcsérben vagy pohárkában. Aki még többre vágyik, akár vegyítheti is kávéval az affogatóban, sőt, egy itthon teljesen újító kombinációval is előrukkoltak. A külföldön már divatos coffee soft serve-et is kipróbálhatjuk, ami azt jelenti, hogy frissen őrölt kávé, valamint Mörk csokoládé kerül a fagylalt tetejére.
Az ember az emlékeiből merítkezve először azt gondolná, édes-vizes valami lesz a tölcsérben, de ez koránt sincs így: lágy, krémes fagylaltot kapunk kellemes ízvilággal, a cukorsokkot pedig maximum mi okozhatjuk magunknak, ha kicsit elszalad velünk a lendület, amikor a feltéteket választjuk. Marasztalnak az ízek és marasztal a hangulat is – érdekesség, hogy a bolt minden szeglete a saját fejük és a saját kezük munkája, éppen ettől autentikus. Megfér egymás mellett a katalán szieszta könnyedsége és az ausztrál szörfözés lazasága, amitől a Nap még egy esősebb órában is kisüt odabent.
A céljuk a vendégül látás, nem a futószalag-kiszolgálás, ezért pedig könnyű rajongani. Persze folyamatosan vannak további ötleteik és azt sem tartják kizártnak, hogy egyszer franchise legyen a Bon Diából (érdekesség, hogy Lisszabon mellett, Cascais-ban nyit majd egy hasonló üzlet, csak Bom Dia néven), de nagy álmuk egy motoros boltként és kávézóként is működő üzlet. A nyáron Péteréket inkább két keréken, vagy a mozgatható, országot járó Melbourne Coffee Tour furgonjuk közelében találhatod meg – akárhol vannak, jó kávé (és talán fagyi is) biztos lesz.
Digitális turizmus: elindult a Magyar Turisztikai Ügynökség adatbankja
Rév Marcellt másodjára is Emmy-díjra jelölték
