A címben szereplő kérdés bár teljes spekuláció, Gonda Soma tervezőgrafikus szerint a jövőre nézve hasznos érzékenyítésnek bizonyulhat. Mi az a Plantropomorf és mit tanulhatunk belőle?
Gonda Soma jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem mesterszakos diákja. Amellett, hogy a vizuális észlelés és az emlékezés kapcsolatáról írja szakdolgozatát, szabadúszó grafikusként is tevékenykedik. Munkájában elsősorban a manuális technikák és a nyomtatott médiumok lehetőségei inspirálják, komfortterületei pedig a figurális illusztráció és az absztrakt kalligráfia.
Elmondása szerint a növények világa nem állt túlságosan közel hozzá egészen addig, amíg egyik egyetemi félévi feladata során a „kert” fogalmát, és annak a mai társadalomban betöltött szerepét kellett újraértelmezni. Így elkezdett különféle botanikai könyveket olvasni, amelyek az ember és növény viszonyának természetét vizsgálják: „Érdekesnek találtam azt a felvetést, hogy azért nem vagyunk képesek közelebb kerülni a növényvilághoz, mert nem tekintünk rájuk élőlényként. Ha pedig mégis, akkor antropomorfizáljuk őket, amivel elfedjük a valódi, emberitől eltérő élettani tulajdonságaikat. Ez adta a Plantropomorf projekt ötletét, ami egyfajta megfordítása a tipikus embercentrikus nézőpontnak” – mondta el.
Soma vizuális projektje tulajdonképpen az antropomorf világkép alternatíváját keresi a növényvilágban – vagy, ahogy ő is hívja egy plantropomorf nézőpontot kínál, ami segítheti a növényektől való tanulást. Ennek megvalósításához egy spekulatív jellegű kutatásba kezdett, vagy ha úgy tetszik sci-phi (science-philosophy) nézőpontból vizsgálódott. „A projekt célja érzékenyíteni az embereket egy olyan jövővel kapcsolatban, amelyben sokkal átgondoltabban kell együtt élniünk a növényvilággal. A spekulatív fikciónak mindig is megvolt az a szerepe, hogy irányt mutasson egy jobb jövő felé, ezért egy olyan interjúfolyamatot terveztem, amely során minden résztvevőnek növényként kell elképzelnie magát – annak minden igényével, történetével, életkörülményével”– magyarázta.
„Minden alkalmat a következő kérdéssel vezettem fel: »Ha egyszer növényként ébrednél, milyen növény lennél?«. A kutatási források alapján pedig összeállítottam egy ötven tételes kérdéssort, amely kitér a növényi hasonmások fizikai megjelenésére, fiziológiai szükségleteire, tér– és időbeli helyzetére. Mindenki kapott egy egyszerű sablont, amire rögzíthette a válaszait. Kifejezetten arra kértem a résztvevőket, hogy ne ragaszkodjanak általuk ismert vagy valósnak gondolt növényi tulajdonságokhoz, hanem írjanak bármit, ami tükrözi őket” – részletezte. A kérdéssor alapján létrejött fiktív növényeket pedig Soma a kísérleti jelleget tovább fokozva, különböző technikákkal hívta életre: az illusztrációk között van hagyományos grafitvázlat, gyurmából és talált anyagokból álló makett, fotómontázs, digitális festés és kollázs is. A legtöbb kép pedig rövid idő, kevesebb mint egy óra alatt készült, így erősen benyomásszerűek, néhol kicsit misztikusak és csak néhány elemi tulajdonságot ábrázolnak a növényekből.
Soma vizuális kísérlete egyelőre egy kiadvány formájában létezik, de kutatását szeretné folytatni és újabb szintre emelni. Nemrégiben a K11 LABOR terében közösségi élményként egy workshop keretében próbálhatta ki az általa kifejlesztett interjúfolyamatot.
Gonda Soma | Instagram
Gondolatok a háború egyéves fordulóján
Sokszor mélyre kell ásni a csodás látványért | TOP5
