Hogyan lett egy cseh porcelánmanufaktúrából a Michelin kulcspartnere?
szerző: Kálló Sámuel
Londontól Szingapúrig, a világ legexkluzívabb éttermeinek ajtaján ugyanaz az ikont láthatjuk – a fényes, piros Michelin-plakettot, rajta csillagokkal. De honnan jönnek ezek a táblák? Az ikonikus plakettokat gyártó manufaktúra Brünnben működik, egy cseh városban, amely eddig nem volt különösen híres a gasztronómia világában.
A Smalt Brno cég, amely Brünnben működik, egy apró műhely, amely több ezer Michelin-plakettot gyárt évente. Bár a pontos mennyiséget szigorú szerződés miatt nem közölheti, a cég vezetője, Josef Fišera, elárulta, hogy évről évre nő a termelés, és a kedvelt csillagos plakettok már az év elején elkészülnek.
A Smalt Brno 1993 óta működik, és zománcozott porcelán plakettokkal foglalkozik. De hogyan lett egy cseh feldolgozó gyár a világ legmagasabb presztízsű gasztronómiai szimbólumának beszállítója? Fišera szerint a folyamat több évet vett igénybe. Az első és egyben hatalmas kihívás a tökéletes piros szín megtalálása volt – ezt sok hónapos tesztelés követte. Mivel a Michelin szinte vallásos meggyőződéssel védi márkaidentitását, a szín pontosan definiálva volt – és a cégnek kellett megtalálnia a megfelelő pigmentkombinációt.
Ezt még tovább nehezítette egy EU szabályozás, mely után az eredeti pigmentek már nem voltak elérhetőek, és a Smalt Brno-nak kellett találni egy alternatívát. Az akadályt szerencsére sikerrel vették, és azóta a vörös plakett Csehországból érkezik a világ számos éttermébe.
Manapság a Michelin-plakettok nem csupán tárgyak. Díszdobozban szállítják őket speciális rögzítésekkel és érdekes kiegészítésekkel. A cégnek még pontos működési útmutatót is csatolnia kell – például, hogy ne kalapáccsal rakják fel a falra, az ugyanis károkat okozna egy ilyen kifinomult termékben.
Persze a Smalt Brno nem csak Michelin-nel dolgozik. Az éves termelésük körülbelül 300.000 zománcozott porcelán plakett, tábla olyan ügyfeleknek, mint a Bosch, Coca-Cola, Pepsi, Carlsberg és TotalEnergies. De a Michelin egy a legfontosabb kliensek közül.
Az eredeti Michelin sztori legalább ennyire érdekes, bár ismertebb anekdota. A Michelin-csillagok nem egy gasztronómiai szakértő szenvedélyének szülöttjei voltak – hanem egy gumiabroncs-vállalat marketingötlete. 1900-ban Franciaországban az automobil csak egy futurisztikus álom volt, és az ország csupán néhány ezer autóval dicsekedhetett. Két francia testvér, André és Édouard Michelin, gumiabroncs-vállalatuk népszerűsítésére egy füzetet készíttetett, amely információkat tartalmazott szállodákhoz és éttermekhez, útvonalakkal együtt. A célja egyszerű volt: ha több embernek lesz autója és több helyre utaznak, több gumi is kopna el – és több Michelin-abroncsra lesz szükség.
A füzet ingyenes volt, amit csak az autósok között osztottak szét. De az igazi fordulat 1920-ban jött, amikor a Michelin rájött, hogy ha emberek fizetnek érte, jobban értékelni fogják – ezért hét frankos áron árulták onnantól a füzeteket, amelyek jobban fogytak, mint valaha.
Az igazi innováció azonban 1926-ban érkezett, amikor a Michelin bevezette a csillag-rendszert. Ez egyszerű volt: egy csillag “Kiváló konyha – megér egy megállót”, két csillag “Remek konyha – megér egy kitérőt”, három csillag “Kivételes konyha – megér egy külön utazást.” A rendszer olyan jól működött, hogy mára nem csupán a Michelin-t, hanem a gasztronómia egész világát meghatározza.
A Michelin továbbra is fenntartja rejtelmességét: az kóstolók nem fedhetik fel magukat, az értékelés anonimitást követel, és az egyetlen kritérium az étkezés minősége.
Brünn környékén, Közép Európában
A régióban Magyarország 10 Michelin-csillagos étteremmel rendelkezik, amelyből 2 kétcsillagos, 8 egycsillagos. Az elit közé tartozik a Platán (Tata) és a Stand Étterem (Budapest) 2 csillaggal, továbbá egy csillaggal a Babel, Borkonyha, Costes, Salt, Rumour, Essência (Budapest), valamint a 42 Restaurant (Esztergom) és az őrségi Pajta (Őriszentpéter).
Csehországban először 2025-ben adtak ki országos Michelin-útmutatót. Eddig csak Prágára terjedt ki a fókusz, azonban a Papilio étterem Jana Knedly vezetésével Vysoký Újezdben (Brünn mellett) – a volt vár-istálló terében – most az első kétcsillagos csehországi étterem. Az étterem hat-, nyolc- vagy tíz fogásos menüket kínál, amelyeket Knedla saját gyerekkori emlékeiből inspirálódva készít, elsősorban helyi alapanyagokat használva. A további 8 egycsillagos étterem: Field (Prága), La Degustation Bohême Bourgeoise (Prága), Casa de Carli (Prága), Levitate (Prága), Štangl (Prága), Entrée (Olmütz), Essens (Hlohovec), La Villa (Zlín).
Lengyelország szintén lendületbe jött az elmúlt években: hat Michelin-csillagos étterme van, közülük a krakkói Bottiglieria 1881 kétcsillagos, az Arco by Paco Pérez (Gdańsk) pedig az első csillag Gdańskban. Ezen kívül a lista a teljesség igényével: Giewont (Kościelisko), Rozbrat 20 (Varsó), NUTA (Varsó), Muga (Poznań).
Szlovákia jelenleg nem rendelkezik csillaggal, de követve az elmúlt évek trendjeit a térségben, ez vélhetően csupán idő kérdése. Igaz, a Gault&Millau 2025-ben bemutatta első szlovák kalauzát – a francia fine-dining kiadvány a Michelin „fivérének" tekinthető, de más szisztémával. Az ECK étterem Pozsonyban 4 séfsapkát kapott, amely igen magas színvonalat jelez – ezek azonban nem Michelin-csillagok. Szlovákia még várakozik. Magyarország és Csehország viszont holtversenyben vezetnek, miközben Lengyelország is aktívan tör előre.
A Michelin-csillagok jelentőségteljesek: amikor a Platán kétcsillagos étterem lett, az jelzi, hogy a közép-európai gasztronómia világszínvonalú. Amikor pedig Brünnben gyártják a plakettokat a világ legjobb éttermeihez, ez azt jelenti, hogy a régió teljesen integrálódott a globális kulináris térbe, és fontos szereplővé vált.
Faluklaszterek a tengerparton | Vlore új városi kapuja Albániában
Színek, ritmus, fókusz | Ilyen a Fresha varsói irodája
