Egybefüggő, de mégis szokatlan térhasználat és perspektívák pasztell vagy harsány színekkel keveredve. Ha jártasak vagytok az ikonikus magyar márkák mintavilágában, biztosan ismerősek ezek a néha precíz, néha humoros, őszinte vagy koncepciózus, karakteres alkotások. Balázs Viola textiltervezővel, a VYF márka társalapítójával beszélgettünk.
Leginkább magyar tervezőknek és divatmárkáknak készítesz különböző textilmintákat. Mikor kezdett el érdekelni és foglalkoztatni a mintatervezés, milyen út vezetett idáig?
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanultam szövő szakon, ahol struktúrákban kellett gondolkodni – szerettem ezt a fajta tervezői hozzáállást, de a kivitelezéshez már nem volt türelmem. Később Erasmus ösztöndíjjal Londonban tanulhattam tovább, ahol végül nyomó szakra kerültem, de mégsem inspirált arra, hogy komolyabban foglalkozzak vele. Fürdőruhákat akartam tervezni, és készítettem is egy öt darabos kollekciót, amire absztrakt arcokat szitáztam a nappalimban. Olyan pályázatok után kezdtem el kutatni, amelyekre elküldhetném, de akkor még nem találtam megfelelőt. Időközben talán már jobban kezdett érdekelni a mintaképzés és az egyetemi feladataimban is nagyobb hangsúlyt kaptak a nyomott részletek. Hónapokkal később végül kiírtak egy fürdőruhapályázatot, amit megnyertem, majd körülbelül egy év múlva a pályázat kiírói megkerestek, hogy van-e kedvem náluk dolgozni: ez a cég a Magistral márka volt. Három hónap felkészülés és betanítás után a fő feladatom minták tervezése volt kifejezetten fürdőruhákra. Tudtam, hogy ez nagy lehetőség, és rengeteget tanultam itt a szakmáról, gyártásról és tervezésről. Innentől kezdve már nem ütköztem technikai akadályokba, amit nagyon élveztem, és kezdett egyre inkább magával ragadni az alkotási vágy.
Általában mi az, ami inspirál, és mi jellemző vizuális világodra?
Sok minden hat rám: család, barátok, élmények, aktuális történések, újítások, felfedezések, új technológiák és más emberek tapasztalatai is. Amit kifejezetten szeretek ebben a munkában, az az, hogy minden téma után kutatnom kell, így olyan dolgokat is megismerek, amelyeknek önmagamtól nem néznék utána. Ilyen például az YKRA márka számára készített vitorláshajó-minta – megtudtam, hogy a kiválasztott hajótípusok a kezdők, gyakran a gyerekek első hajói. A hiteles eredmény érdekében meg is kellett néznem jó pár vitorlás versenyt, amelyeken megfelelő szögben, részletességben és közelségben láttam a hajókat a vízen.
Minden új feladat inspirál és várom, hogy mit hoz maga után. Szeretek rajzolni, festeni, érdekes felületeket gyártani és azokat digitálisan feldolgozni. Tetszik, ha az illusztrációk kézi jellege megmarad, és ez digitális nyomatokon szépen meg tud jelenni. Különösképpen már nem tartom fontosnak, hogy a megrajzolt tárgyak túl precíz módon jöjjenek létre, vagy perspektivikusan a helyükön legyenek.
Sokszor személyes dolgokat is beépítek mintáimba: a nagyszüleim kutyája az egyik Tomcsanyi kollekció mintáján napozik a teraszon, a diplomamunkám pedig a családi örökség feldolgozásáról szólt. Utóbbinál kicsit azt is vizsgáltam, hogy milyenek is voltak az életem során engem körbevevő tárgyak, dolgok, amelyek a vizuális világomat is befolyásolták – miért vált képi világom olyanná, amilyen. Gyerekkoromban a kedvenc mesém a Frakk volt, szerintem ez önmagában mindent megmagyaráz.
Melyik az első, magyar márka számára tervezett mintád és mi a háttértörténete?
Még 2012-ben készítettem az első mintát a KELE márka egyik kollekciójához. Vadászképeslapok alapján kellett erdei jeleneteket rajzolnom, amelyeken űzött vadak jelennek meg. Nagyon aprólékos munka volt, elviekben tudtuk, hogy nagyjából kivitelezhető lesz, de inkább csak reméltük. Kevés időnk is volt rá, és senki nem vállalta a szitázást, így a mintadarabok elkészítéséhez otthon nyomtuk le Ildikóval, a márka alapítójával az anyagot.
Különböző tematikájú illusztrációid, mintáid számos Tomcsanyi ruhakollekción is feltűnnek: a márka alapítójával, Tomcsányi Dórival mióta dolgoztok együtt és hogyan zajlik a közös munka?
Dórival osztálytársak voltunk a MOME-n és sokat készültünk együtt az órai feladatokra vagy a féléves vizsgákra. Alapvetően más karakterűek vagyunk, másban vagyunk jók, így gyorsan kialakult közöttünk egy ésszerű munkamegosztás. A gondolkodásunk és képi világunk általában egy irányba tartott és tart ma is. Dóri fogalmazza meg a témát és annak hangulatát, általában már megvannak a hozzá illő egyszínű anyagok is, ezután pedig átbeszéljük a részleteket. A mintavázlatokat folyamatosan együtt nézzük át: mindketten részt veszünk a tervezésben. Nagyon szeretem a márkát és hordom is ruhadarabjait – nagyon örülök, hogy a Tomcsanyi kollekciók részei lehetnek a minták, jó helyre kerülnek. Dórihoz emellett közeli barátság is fűz.
Számodra melyik a legkedvesebb minta, amit Dórival közösen álmodtatok meg?
Több ilyen is van – visszanézni ezeket a mintákat olyan, mintha naplót olvasnék: pontosan tudom, mi történt akkor, hol voltam vagy min gondolkoztam éppen.
Az első, szobanövényekre épülő mintánk Dóri ötlete volt: megkért, hogy fessek gyorsan pár klasszikus, panellakásokra jellemző cserepes növényt. Nem sokat gondolkodtunk a folyamaton, de éreztük, hogy jó lesz. Minden elkészült növénymintánál sokat nevettünk, közben pedig félig a diplomamunkánkon dolgoztunk, zacskós levest ettünk és éjszaka volt.
Egy másik minta, ami a metróaluljáró-tematikára épült, fordulópont volt számomra: ennél kattant be igazán a folyamatos mintákban rejlő lehetőség. Egy lehetetlen rendszert akartam létrehozni. Geometriai kihívás volt számomra és eufóriát éreztem szinte végig a tervezés folyamata alatt. Közben persze tartanom kellett magam a színekhez, a koncepcióhoz, a léptékhez és hogy a ruhákon is jól működjön – végülis ez volt a cél.
A teniszpálya inspirációjú mintával tudok a legjobban azonosulni: ennek különlegessége, hogy műanyag székek lebegnek rajta. Nem túl bonyolult minta, de van benne valami szokatlan. A mostani téli kollekcióból pedig a piros alapra helyezett szotyimagos minta tartozik a kedvenceim közé.
2014-ben Szécsi Tomival közösen saját márkátokat is megalapítottátok VYF név alatt, amelyben különböző tematikára épülő selyemsál-kollekciókat hoztok létre. Kinek mi a szerepe a márkán belül és pontosan mi a koncepciótok?
Célunk egy olyan márka volt, amit mindketten másodállásban is tudunk vinni, de ha időnk és kedvünk tartja, megfogalmazhatunk benne olyan témákat is, amelyek mindkettőnket érdekelnek és szórakoztatnak. Nagyon szeretem Tomi humorát: ha leülünk, a koncepció és a vázlatok akár egy este alatt megvannak. A témát én dolgozom ki digitálisan, Tomi pedig a gyártást és az üzleti feladatokat intézi. Számunkra kedves és érdekes művészekkel is készítünk kollaborációkat, amelyekben szeretünk teljesen szabad teret adni a tervezőknek.
Az YKRA táskamárka legújabb kollekciója is a te illusztrációd viseli: mesélj, kérlek, a kollaborációról és a kollekciót kiegészítő plakátról.
A JETSET minikollekció már a második közös munkánk. Eredetileg egy másik projekthez szántuk, de Balázs annyira szerette a koncepciót és a terveket, hogy egy teljes kollekció lett belőle. Az inspirációt az utazás és repülőtársaságok vintage poszterei adták, a mintában pedig négy helyszín tűnik fel: Hawaii, Velence, Kairó és New York. Később jött a száz darab Budapest-plakát ötlete, visszakanyarodva az eredeti inspirációhoz. Nagyon furcsa volt, hogy valamit sorszámmal és a saját aláírásommal kellett ellátnom.
Mik a jövőbeli terveid?
Azon gondolkodom, hogyan lehetne újabb vagy más területeken is felhasználni az ismétlődő mintákat és azok logikai rendszerét. Több irány, lehetőség van előttem, művészeti és tudományos vonalon is – mind nagyon lassan bontakoznak ki és egyelőre még a kutatásra és a kísérletezésre fektetem a hangsúlyt.
Ha ti is szeretnétek elmerülni a mintatervezés világában, nézzetek szét Viola weboldalán.
Balázs Viola | Web | Instagram
Las Vegasban épül az első gamerhotel
Elhunyt Enzo Mari, az olasz design meghatározó alakja
