A Györgytea misszója egy olyan természetes gyógymód ápolása köré épül, ami lassan-lassan feledésbe merül. A vállalkozás azon túl, hogy igyekszik fenntartani a gyógynövényes népi gyógyítás hagyományát, egy családi történet lenyomatát is magában hordozza. Szabó György, vagy más néven Gyuri bácsi, a „bükki füvesember” már lassan két évtizede osztja meg velünk intelmeit, és hívja fel a figyelmünket arra, hogy hogyan használjuk a természetet és az ősi népi tudást egészségünk megóvása érdekében. A családi legenda szerint egészen öt nemzedékig vezethető vissza a gyógynövényekhez fűződő tudása, amely szenvedélyt a család további generációi számára is átörökített. Lánya ugyanis már az első naptól kezdve a vállalkozás ügyvezető igazgatói pozícióját tölti be, ahogyan ő is mondja, a „másfeledik generiációként” vezeti a céget. A Györgytea történetéről, sikereiről és gyógynövényekről Lopes-Szabó Zsuzsanna mesélt nekünk.
A cikk nyomtatásban a Hype&Hyper magazin 4. lapszámában jelent meg.
Már 18 éve dolgozol édesapáddal a gyógynövényes gyógyításban. Nem tevékenykedtél mindig ezen a szakterületen, hiszen pályafutásod bölcsészként kezdted. A döntés, hogy a családi hagyományt folytasd, mennyiben tért el az eredeti elképzeléseidtől?
Amikor eleinte feltették nekem ezt a kérdést, mindig azt mondtam, hogy én ezt nem akartam, de ma már nem kezdem nemmel a választ. Az, hogy ez így alakult, valahol meg volt írva.
Mikor édesapám nyugdíjba vonult '89-ben, valamilyen foglalatosság után nézett, amit édesanyám is támogatott: visszatekintett gyermekkorára, a gyógynövényekre, és elkezdett velük foglalkozni. Én ekkor éppen Portugáliában éltem, nagyon ritkán utaztam haza, majd arra lettem figyelmes, hogy olyasmikről beszél nekem édesapám, hogy „társasági szerződés” meg „cégbíróság”. Gondoltam is, milyen ügyes. Később úgy éreztem, hogy segítségre volna szüksége, én meg földrajzilag közelebb költöztem, egészen pontosan Svájcba. Igyekeztem valamivel hozzájárulni ehhez az ügyhöz, még úgy is, hogy nem gondoltam, bármit is hozzá tudnék tenni. Irodalom- és nyelvtanár voltam, teljesen más érdeklődési körrel, mindaddig nem is érdekelt az üzleti világ. Így kerültem bele a családi vállalkozásba, teljesen amatőr háttérrel.
Az évek során elkészült az új gyógynövénykertetek, emellett egy új üzemmel is bővültetek, de számos kitüntetésben és elismerésben is részesültetek. Utóbbiak közé tartozik például a Design Management Díj vagy a 2020 Legsikeresebb Női Vállalkozója díj. Hogy érzed most magad ebben a szerepkörben?
Ez egy nagyon jó kérdés, mert számomra is meglepő módon, de jól érzem magam! Már a legelején is találtam benne kihívást. Egyfelől a kíváncsiság is vezetett, hogy mi lehet ebből, másrészről pedig a nyugodtság, ami abból adódott, hogy nem volt anyagi tétje a dolognak. A Györgytea egy nulla forintból induló vállalkozás, és szerencsére nem volt benne az a kényszer, hogy meg kell élni belőle – ez könnyebbé tette számomra az egész folyamatot. Ma már megdöbbenek azon, hogy mennyi minden történt az utóbbi években, hogy mekkorát nőtt a cég, és mennyi ember dolgozik itt. Így, hogy tizennyolc éve ingázok havonta Svájcból Magyarországra, sokszor felteszem magamnak a kérdést: kell ez nekem? Ha nem érezném jól magam benne, akkor biztosan másképp csinálnám. Így a válaszom, hogy igen, jól érzem magam és sikerélményem is van!
Nemcsak az üzleti oldalába, de végül a gyógynövények világába is jobban beleástad magad, így fitoterapeuta végzettséggel is rendelkezel.
Eleinte azt gondoltam, hogy a gyógynövényes gyógyítás szakmai oldalába nekem olyan nagyon nem kell belefolyni, mert ezt a részét az édesapám műveli. De aztán rájöttem, hogy bizony nem ártana, ha én is kicsit többet tudnék erről, ahhoz, hogy hiteles tudjak lenni. Nem is bántam, hogy elvégeztem a természetgyógyász iskolát, ugyanis az első évben ugyanazt tanultuk például, mint a kórházi egészségügyi dolgozók, ami megint annyira távol esett az én alapvető érdeklődésemtől. Így nagyon örültem neki, hogy ezt is megtanulhattam. Amire figyelnem kellett, hogy nem mindig volt feltétlenül összhangban az, amit az iskolában tanítottak, azzal, amit én az apámnak köszönhetően tudtam. Szét kellett választani, hogy mi az, ami a családból jön, ami nem feltétlenül rossz vagy téves, csak esetleg nem témája a képzésnek.
A családi vállalkozásotok egyik alappillére, hogy minden folyamatot saját kézben tartotok. Hogyan készülnek a Györgyteák?
Még most is vadonnövő, vadon gyűjtött növényekkel dolgozunk, tehát teljes egészében a természettől függ a tevékenységünk. Emiatt is van az, hogy elszánt és konok természetvédők vagyunk. Nem mi végezzük ezt a munkát, a falubeli és környékbeli családoktól vásárolunk fel. A Nemzeti Park közvetlen szomszédságában gyűjtenek, tiszta környezetből. Ők már megtanulták, hogy kell etikusan gyűjteni (pl. nem tépni, hanem vágni a növényeket, hogy jövőre is legyen) és azt is, hogy csak a jó minőségű növényt vesszük át, sok felesleges munkától kímélik meg magukat, ha az elvárt minőséget hozzák be. Szárítás és vágás után pedig tároljuk a növényeket a következő szezonig.
Egyik könyvedben írod, ami nagyon megmaradt bennem: „aki nem fordít minden nap egy kis időt az egészségére, egy nap nagyon sok időt fog fordítani a betegségére.” Mennyire fontosak számodra a gyógyteák? A munkán kívül mennyire képezik a napjaid szerves részét?
Nagyon csúnya dolog lenne, ha valami olyan dologgal foglalkoznék, amiben nem hiszek! Vagyis nem azért iszom gyógyteát, mert ez a foglalkozásom, hanem azért foglalkozom vele, mert hiszek benne. Így minden egyes nap ott állnak az üvegekben kikészítve a különféle keverékek, amelyeket felváltva vagy egyszerre iszok, éppen ahogy adódik. Ilyen a kamilla, ami mindenféle gyulladásra jó, vagy a cickafarkfüves Nők teája keverékünk – ez utóbbiból naponta fogyasztok egy csészével. Ott van még az Érbarát tea is, ami egyrészt serkenti a szellemi, agyi működést, másrészt a koleszterinszintet is karban tartja. A teákon kívül nem is nagyon fogyasztok vizet, vagy más folyadékot.
Hogy látod, minek köszönhető, hogy ma már egyre nagyobb az érdeklődés a gyógynövények és gyógyteák iránt?
Világtendencia, hogy igyekszünk a természetes dolgok felé fordulni, közben pedig kevesebb kemikáliát használni. Például ökomosóporral mosunk és kerüljük a szintetikus anyagokat. Ha nem muszáj, nem veszünk be gyógyszert, megpróbáljuk kíméletesebb módon gyógyítani magunkat, ha lehetséges. Előkerülnek a ládafiából a nagymama praktikái, és ezek között ott vannak a régen szinte minden családban használt gyógynövények. Szerencsére még vannak tudói a gyógynövényeknek, van lehetőség megtanulni a felhasználásukat és hasznukat.
Így, hogy Szabó Gyuri bácsi egy éve visszavonult, mire szeretnétek fektetni a hangsúlyt a családi vállalkozásban?
Édesapám egy nagyon karizmatikus személy, aki előbb vált ismertté, mint ahogy a cég létrejött volna. Járta az országot, előadásokat tartott, tanácsokat adott, miközben kettő-, három- vagy akár négyszáz ember is hallgatta őt. A sajtó imádta, állandóan megkerestek minket, mert érdekes volt a tevékenysége és érdekes volt a személy mögötte. Nagyon sokat hozzátett a vállalkozásunk ismertségéhez. Most, hogy visszavonult, ez az egyik nagy feladat, betölteni az ő hiányát. Ahogy Albert Einstein mondta: „az élet olyan, mint a bicikli. Ha nem tekered, felborul.” Vagyis nem lehet megállni: amellett, hogy a gyógynövények, gyógyteák megismertetése –amit a missziónknak érzek – megmarad, új dolgokon is kell gondolkodni. Ennek megfelelően szeretném például bővíteni a termékskálánkat: gyógynövényekből nemcsak gyógytea, hanem sok minden más is készíthető, úgy mint kenőcs, szappan vagy épp babafürdető. Azt gondolom, hogy nekünk is egy kicsit nyitni kell ebbe az irányba.
Egyik alkalommal említetted, hogy úgy érzed, sok interjúdból nem jön át az olvasóknak, hogy milyen is vagy te valójában. A gyógynövényeken túl, melyek azok az ügyek vagy témák, amelyeket fontosnak tartasz képviselni, kommunikálni?
Egy Szabó Magda idézettel válaszolnék! „A világ olyan gyönyörű, hogy egyre nagyobb felelősség embernek lenni.” Nem lehet a világban felelőtlenül létezni, felelősséggel tartozunk egymásért, a bolygónkért!
3 TUDNIVALÓ A GYÓGYNÖVÉNYEKRŐL:
1. Nincs mérgező gyógynövény. Az erős hatóanyag tartalmú növényeket a gyógyszeripar használja.
2. Gyűjteni persze lehet veszélyes növényeket, de nem érdemes. A Györgytea túráin megtanulhatjuk, mi használ, mi nem árt.
3. Gyerekeknek: a bodza fájából készül a varázspálca, a bodzabokorban tündérek laknak. Kivágás előtt meg kell ütögetni az ágakat, hogy a tündérek el tudjanak időben menekülni.
3 JÓ TANÁCS, HOGY MEGÓVJUK EGÉSZSÉGÜNKET:
1. Minden nap váltakozva igyunk gyógyteákat.
2. Unalomig ismert tanács: étkezzünk egészségesen kis mennyiségeket, sok gyümölcsöt és zöldséget.
3. Üdítők helyett gyógyteák!
Fotók: Gaál Dániel
Hol volt, hol nem volt testvériség | Az Orosz-Grúz Barátság Emlékműve
Látványos pavilonokkal indul Odessza a 2030-as világkiállítás rendezéséért
