Életkorunk előrehaladtával környezetünk, vagy akár a legegyszerűbb hétköznapi szituáció is kihívássá, problémaforrássá válhat. Horváth Viktória intelligens, személyre szabott otthoni tárgyegyüttesével szeretne ebben segítséget nyújtani, biztonságos életteret biztosítva az idősek számára. Ismerjétek meg az Odint!
Az Odin névre hallgató eszközöd megalkotása személyes indíttatásból ered; kiskorod óta idős emberek vesznek körül, ami hatással van tervezési látásmódodra is. Okos tárgyegyüttesed milyen élethelyzeteket, problémákat old meg: pontosan miben segít az Odin?
A legegyszerűbb, leghétköznapibb mozdulatok, a korábbiakhoz képest változatlan környezet vagy bútoraink elrendezése is problémaforrássá válhat, ahogy idősödünk. A kiálló küszöb, amit azelőtt könnyedén átléptünk, idősebb korban már akadálynak bizonyulhat, ha megjelenik a csoszogás, mint új mozgásforma. Megtörténhet az is, hogy hirtelen rosszul leszünk és nem találjuk a telefonunkat vagy a gyógyszerünket, hogy gondoskodjunk magunkról. A konnektor elhelyezése miatt is kihívásokba ütközhetünk, mert már nehezünkre esik lehajolni. Ezeknek a hétköznapi, apró, de mégis létfontosságú kihívásoknak a megoldására találtam ki Odin névre hallgató eszközöm. Az Odin egy fény- és hangalapú támogatást nyújtó okos tárgyegyüttes, amire egy társként is tekinthetünk a mindennapokban.
A téma feldolgozása nagyon mély és összetett kutatómunkát igényelt, sok tényezőt és részletet kellett figyelembe venned. Pontosan hogyan zajlott a tervezési folyamat? Melyek az Odin fő funkciói?
A tervezési folyamatot személyes mélyinterjúk előzték meg. Mindegyik alanyomat saját otthonában kerestem fel, ahol a beszélgetéseket rögzítettem is. Az online kérdőívezést elvetettem, mert úgy gondolom, hogy ez olyan téma és szituáció, amely megköveteli, hogy személyesen üljünk le a célcsoport tagjaival beszélgetni és közben megfigyeljük, hogyan mozognak otthoni környezetükben, milyen szokásaik vannak. Arról nem is beszélve, hogy tervezés szempontjából olyan értékes információkhoz jutottam testbeszéd, tárgyakkal való kapcsolat és mozdulatsor szempontjából, amelyeket egy online kérdőív nem tudott volna visszaadni. Volt, aki megengedte, hogy fotókkal dokumentáljam otthoni környezetét, többek között a kiemelt szerepet játszó éjjeliszekrényét – ami a tárgyegyüttes egyik fő kiindulópontjának bizonyult –, a rajta megtalálható tárgyakkal együtt.
Így jött létre legelőször egy intelligens tárolóeszköz, három egységgel. Az első egység egy beépített, automata gyógyszeradagoló, amely folyamatos kontrollt biztosít a gyógyszerek bevétele felett, illetve jelez egy applikáción keresztül egy arra felhatalmazott személynek, ha valamelyik hamarosan elfogy.
A másik két tárolóegységet zsanérral rögzítettem és fedőkkel láttam el. Ebben a két tárolóban mindenki a maga számára fontos, két kategóriába csoportosítható dolgait teheti bele. A beszélgetések során három fontos kategóriát találtam, amely minden interjúalanyom esetében egyezett. Az első a gyógyszereké, a második a személyes, emocionálisabb tárgyaké, a harmadik pedig a krémeket, kenceficéket foglalja magában. Ha a felhasználónak csak az egyik egységre van szüksége, akkor azt megszólíthatja, aminek következtében a megfelelő doboz világítani kezd. Így gyorsan és egyértelműen megtudja, hol van, amit keres.
A tárolóeszköz mellett a tárgyegyüttest egy okos vetítőeszköz is kiegészíti, ami a térben való tájékozódást segíti elő: egy piros nyilat vetít ki felhasználója elé, ezzel vezeti a térben, elkerülve a lehetséges balesetforrásokat vagy helyzeteket, mint például a sötétben vagy egy székben való elesést.
A tárolóeszközöd jellegzetes formavilággal, némi retróhangulattal rendelkezik. Mi volt az inspirációd alapja?
Nagy hatást gyakoroltak rám régi sci-fi filmek, amelyek utópiaként mutatták be célcsoportom tagjainak, hogy a jövő – vagyis a mostani jelenünk – hogyan is fog kinézni, vagy milyen eszközök, megoldások fognak megjelenni a hétköznapokban. Ilyen inspirációk voltak például Woody Allen Hétalvó vagy Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeia című filmjei.
Kiemelten vizsgáltam a megtekintett filmek tárgykultúráját, és szerettem volna, ha az Odin kialakításában is visszaköszönnének ezek a karakteres formajegyek. Így jutottam el egy dobozszerű, leegyszerűsített megjelenésig, ami nagyméretű, színes gombokkal van kiegészítve. A romló látás miatt az élénk és egyszerűen észlelhető részletek indokolttá válnak, hogy egyértelmű legyen, a tárgy melyik része mire való, és hogyan kell azt használni – ezért mellőztem a formai bonyolultságot.
A korábbi sci-fi filmekben bemutatott tárgyak a mostani intelligens eszközöknek mondhatni elődeik, előképeik. Ráadásul az Odin funkcióiban is hasonlít az ezekben a filmekben szereplő okoseszközökre, itt gondolok a verbális kommunikációs és kivetített navigációs megoldásokra.
Okos tárgyegyüttesed nem csak közvetlen módon támogatja az idős személyeket, hanem közvetett módon is. További kiegészítőként egy applikáció kifejlesztését is szükségesnek találtad.
Igen, az applikáció kapcsolatban áll az Odinnal, így a hozzátartozók folyamatosan tájékozódhatnak idős családtagjuk állapotáról. Emellett az idős felhasználó valamilyen felmerülő probléma esetén riasztást is küldhet az applikáción keresztül, amely további igényeket, észrevételeket, zaklatásokat is lekövet – így az Odin tulajdonképpen egy otthoni okos biztonsági rendszerként is működik.
Az idős személyek számára egyre nehezebb az új élethelyzetekhez való alkalmazkodás, a segítségnyújtás szándékát is nagyon változóan kezelik. Az általad vizsgált személyek hogyan fogadták az Odin ötletét, igénybe vennék az általad megalkotott okos szolgáltatást?
Legnagyobb örömömre pozitív volt a fogadtatás. Aki először kissé bizonytalanul vagy kétkedve fogadta az ötletet, idővel mégis megbarátkozott az eszköz egyszerűségével, üzenetével és annak céljával, hogy minél tovább tudjon önállóan, függetlenül, de biztonságban élni idősként.
Milyen további lehetőségeket látsz a terméked fejlesztésében; a tárgyegyüttes koncepcióját ki lehet terjeszteni egyéb célcsoport számára is?
Már a félév során felmerült, hogy nemcsak idős személyek lehetnének az egyedüli potenciális célcsoport, hanem fogyatékkal élő, akár fiatalabb embertársaink számára is lehetne megbízható segítség. Arról nem is beszélve, hogy egy egészséges ember is bármikor kerülhet olyan helyzetbe, hogy rászoruljon egy, az Odinhoz hasonló szolgáltatásra.
Témavezető: Püspök Balázs
Szakdolgozat konzulens: Babarczy Eszter
Mestermunka konzulens: Csertán Ákos
Horváth Viktória | MOME Diploma | Behance
Az INCLUSIVE cikksorozat olyan projekteket mutat be, amelyek a design társadalomformáló szerepére hívják fel a figyelmet, és elősegítik a fogyatékossággal élő személyek társadalmi láthatóságát, illetve önrendelkezését az inkluzív design eszközei által.
Éhes akarok lenni
Diákszálló a Karib-szigeteken | Project Grenada
