A Magyar Építészeti Múzeum alapításától kezdve, 1968 óta várt a pillanatra, hogy állandó kiállítóhelye legyen. Most végre kapott egyet, nem is akármilyet: a Fischer József által tervezett felújított modern épületben, a mostantól Walter Rózsi-villa néven futó egykori családi házban lelt otthonra az intézmény. Bejártuk Magyarország egyetlen, nyilvánosan látogatható modenrista villáját.
A villa felújítása és kiállítóhellyé alakítása a Magyar Művészeti Akadémia finanszírozásában 2020-2022 között Kokas László építész tervei alapján valósult meg. Az idén tavasszal átadott épület különlegessége, hogy ez az első, Magyarországon közpénzből felújított modernista villa, amely a nagyközönség előtt is nyitva áll. A ház innentől a Magyar Építészeti Múzeum kiállítótereként fog működni. Az 1968 óta létező intézmény az alapítása óta most először rendelkezik állandó kiállítótérrel.
A villa a ház egykori tulajdonosa, Walter Rózsi után kapta nevét, aki korának neves operacsillaga volt. Férjével, Radó Gézával együtt keresték meg Fischer Józsefet a ház tervezésével. Az építész a hazai modernisták meghatározó alakjai közé tartozott, Molnár Farkas és Breuer Marcell barátja volt, felesége Pécsi Eszter mérnök pedig úttörő volt első nőként a statikus szakmában. Radó egy ismerősén keresztül került kapcsolatba Fischerrel, akinek skiccei elég meggyőzőek voltak ahhoz, hogy feleségével együtt megkapják a megbízást.
A ház 1936-ban készült el a mai építőipari gyakorlatokhoz képest rekordsebességgel, mindössze fél év alatt. A házaspár a hatéves gyermekükkel, Radó-Walter Marikával költözött be a pesti villába és hozták magukkal a többnyire neobarokk hatású, átlagos középpolgári bútoraikat, ami felért egy erőszakkal a modern épülettel szemben, de értékelhetjük a fenntarthatóság mintapéldájaként is, hogy Walter Rózsiék nem dobták el egyből a régi bútoraikat, csak azért mert elköltöztek. A felújított épületben a berendezés már csak archív felvételeken köszön vissza, melyek nagy részét a kilencvenedig évét is betöltött, Dél-Amerikában élő Radó-Walter Marika és családja adta a múzeumnak. A villa egyszerre volt jól funkcionáló lakótér és a társasági élet színtere. A felújítás során igyekeztek minél több elemet helyreállítani (ilyen például a két emelet közti gyönyörű falépcső) vagy korhű tárgyakkal visszaidézni (például több, két világháború közötti modern lámpát, falikart is beszerzett a múzeum). Az államosítással Walter-Rózsiéknak a villából ki kellett költöznie, az egykori családi házból gyermekorvosi rendelő és óvoda lett, az épület állapotmegőrzésről ez idő alatt nem igazán gondoskodtak.
Habár én még soha nem jártam korábban modern villában, az építészettörténet órákon hallottak és látottak fel-felderengtek az épület részleteinek láttán. Le Corbusier eszméi itt hazai léptékben és Fischer elképzelései szerint köszöntek vissza: lábakon álló ház, lapostetejű tetőterasz, minden ponton beáradó napfény. A modernisták az egészégtudatosságot, a nap- és légfürdőzést, a rendszeres testmozgást szorgalmazták – ezért van a sok terasz is, a Walter Rózsi-villa második emeleti teraszára például minden szobából ki lehetett menni. Az épületet a kor minden kényelmi eszközével felszerelték, a földszintet és a kiszolgálóhelyiséget a személyzet foglalta el, az első emelet volt a társasági tér a tálaló és a háttérkonyha, a második emeleten pedig a fürdőszobákon túl a háromtagú család privát terei helyezkedtek el: Walter Rózsi hálószobája, Radó Géza háló- és dolgozószobája és Marika gyerekszobája.
A „Színtér és Lakótér. Modern lakóházak Magyarországon 1928–1945” című nyitókiállítás egyszerre több funkciót tölt be. A játék, a munka, a komfort, a szín, a higiénia és az egészség hívószavakra reagáló kiállítás egyfelől bemutatja a korszak építészetének és designtörténetének jellegzetességeit, például a modern munkaállomást Fischer József dolgozóasztalával és Breuer csővázas székével, melyben feltehetőleg Breuer is dolgozott. A tárlat másfelől hol a térfunkciók visszaidézésében, hol pedig konkrét tárgyak vagy archív felvételek megmutatásával bepillantást nyújt a villa egykori tulajdonosainak életébe is (Marikának például saját fürdőszobája is volt és a Hauff Összegyűjtött Meséi kötetet olvasgatta). Az épület által nyújtott élmény, az Walter-Radó család története és a modern építészet és design hazai lecsapódásai összességében izgalmas fúziót alkotnak a tárlaton, amelyet egy teljes évig, 2023 májusáig látogathatunk.
Színtér és Lakótér. Modern lakóházak Magyarországon 1928–1945
Kurátorok: Ritoók Pál, Magyaróvári Fanni Izabella, Sebestyén Ágnes Anna
2022. május 18. – 2023. május 21.
Különleges faházak a világ minden tájáról
A cirkusz miatt elfogy a kenyér | Az ukrán gabonaexport nehézségei
