fbpx
Nyomj Entert

Pesten is épült modern villa, és mostantól látogatható is – Walter Rózsi egykori otthonában jártunk

A Magyar Építészeti Múzeum alapításától kezdve, 1968 óta várt a pillanatra, hogy állandó kiállítóhelye legyen. Most végre kapott egyet, nem is akármilyet: a Fischer József által tervezett felújított modern épületben, a mostantól Walter Rózsi-villa néven futó egykori családi házban lelt otthonra az intézmény. Bejártuk Magyarország egyetlen, nyilvánosan látogatható modenrista villáját.

A villa felújítása és kiállítóhellyé alakítása a Magyar Művészeti Akadémia finanszírozásában 2020-2022 között Kokas László építész tervei alapján valósult meg. Az idén tavasszal átadott épület különlegessége, hogy ez az első, Magyarországon közpénzből felújított modernista villa, amely a nagyközönség előtt is nyitva áll. A ház innentől a Magyar Építészeti Múzeum kiállítótereként fog működni. Az 1968 óta létező intézmény az alapítása óta most először rendelkezik állandó kiállítótérrel.

A villa a ház egykori tulajdonosa, Walter Rózsi után kapta nevét, aki korának neves operacsillaga volt. Férjével, Radó Gézával együtt keresték meg Fischer Józsefet a ház tervezésével. Az építész a hazai modernisták meghatározó alakjai közé tartozott, Molnár Farkas és Breuer Marcell barátja volt, felesége Pécsi Eszter mérnök pedig úttörő volt első nőként a statikus szakmában. Radó egy ismerősén keresztül került kapcsolatba Fischerrel, akinek skiccei elég meggyőzőek voltak ahhoz, hogy feleségével együtt megkapják a megbízást.

Fotó: Hack Róbert

A ház 1936-ban készült el a mai építőipari gyakorlatokhoz képest rekordsebességgel, mindössze fél év alatt. A házaspár a hatéves gyermekükkel, Radó-Walter Marikával költözött be a pesti villába és hozták magukkal a többnyire neobarokk hatású, átlagos középpolgári bútoraikat, ami felért egy erőszakkal a modern épülettel szemben, de értékelhetjük a fenntarthatóság mintapéldájaként is, hogy Walter Rózsiék nem dobták el egyből a régi bútoraikat, csak azért mert elköltöztek. A felújított épületben a berendezés már csak archív felvételeken köszön vissza, melyek nagy részét a kilencvenedig évét is betöltött, Dél-Amerikában élő Radó-Walter Marika és családja adta a múzeumnak. A villa egyszerre volt jól funkcionáló lakótér és a társasági élet színtere. A felújítás során igyekeztek minél több elemet helyreállítani (ilyen például a két emelet közti gyönyörű falépcső) vagy korhű tárgyakkal visszaidézni (például több, két világháború közötti modern lámpát, falikart is beszerzett a múzeum). Az államosítással Walter-Rózsiéknak a villából ki kellett költöznie, az egykori családi házból gyermekorvosi rendelő és óvoda lett, az épület állapotmegőrzésről ez idő alatt nem igazán gondoskodtak.

Fotó: Hack Róbert

Habár én még soha nem jártam korábban modern villában, az építészettörténet órákon hallottak és látottak fel-felderengtek az épület részleteinek láttán. Le Corbusier eszméi itt hazai léptékben és Fischer elképzelései szerint köszöntek vissza: lábakon álló ház, lapostetejű tetőterasz, minden ponton beáradó napfény. A modernisták az egészégtudatosságot, a nap- és légfürdőzést, a rendszeres testmozgást szorgalmazták – ezért van a sok terasz is, a Walter Rózsi-villa második emeleti teraszára például minden szobából ki lehetett menni. Az épületet a kor minden kényelmi eszközével felszerelték, a földszintet és a kiszolgálóhelyiséget a személyzet foglalta el, az első emelet volt a társasági tér a tálaló és a háttérkonyha, a második emeleten pedig a fürdőszobákon túl a háromtagú család privát terei helyezkedtek el: Walter Rózsi hálószobája, Radó Géza háló- és dolgozószobája és Marika gyerekszobája.

Fotó: Hack Róbert

A „Színtér és Lakótér. Modern lakóházak Magyarországon 1928–1945” című nyitókiállítás egyszerre több funkciót tölt be. A játék, a munka, a komfort, a szín, a higiénia és az egészség hívószavakra reagáló kiállítás egyfelől bemutatja a korszak építészetének és designtörténetének jellegzetességeit, például a modern munkaállomást Fischer József dolgozóasztalával és Breuer csővázas székével, melyben feltehetőleg Breuer is dolgozott. A tárlat másfelől hol a térfunkciók visszaidézésében, hol pedig konkrét tárgyak vagy archív felvételek megmutatásával bepillantást nyújt a villa egykori tulajdonosainak életébe is (Marikának például saját fürdőszobája is volt és a Hauff Összegyűjtött Meséi kötetet olvasgatta). Az épület által nyújtott élmény, az Walter-Radó család története és a modern építészet és design hazai lecsapódásai összességében izgalmas fúziót alkotnak a tárlaton, amelyet egy teljes évig, 2023 májusáig látogathatunk.

Fotók: Wachsler Éva

Színtér és Lakótér. Modern lakóházak Magyarországon 1928–1945
Kurátorok: Ritoók Pál, Magyaróvári Fanni Izabella, Sebestyén Ágnes Anna
2022. május 18. – 2023. május 21.

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük