A tiszta energia technológiák, köztük a megújuló energiaforrások és a digitalizáció párhuzamos térnyerésével az eddig ismert munkakörök fokozatosan átalakulnak. Hogyan hat ez a gazdaságra, és mit tehetünk azért, hogy több nőt foglalkoztasson az energiaipar? Dr. Czakó Veronikát, a Közös Kutatóközpont (JRC: Joint Research Centre) gazdasági-társadalmi elemzőjét, az Európai Bizottság házon belüli tudományos szolgáltatószervének munkatársát kérdeztük a szektort érintő változásokról.
Dr. Czakó Veronika a Planet Budapest 2021 november 30-i, Session 2: Climate Change – From Threats to Opportunities, From Burden to Creation of Added című panelbeszélgetésének résztvevője. 2020-ban Employment in the Energy Sector címmel készített jelentést a Közös Kutatóközpont megbízásából.
Az EU az európai klímarendeletben vállalja, hogy 2050-re eléri a karbonsemlegességet, a vállalás betartásához pedig többek között a megújuló energiára való átálláson keresztül vezet az út. Hogyan hat a tiszta energia technológiák, köztük a megújuló energiaforrások fokozott térnyerése az Európai Unió gazdaságára?
A klímaneutrális gazdasági berendezkedésre való átállás előfeltétele az innováció és a termelési tényezők, köztük a munkaerő gazdasági szektorok közötti átrendeződése. A 2050-es karbonsemlegesség fontos mérföldköve a 2030-ig elérendő, legalább 55%-os csökkentés az üvegházhatású gázok kibocsátásában az EU-27-ben. A „2030-as Klíma Cél Terv” hatásvizsgálatának makrogazdasági elemzései szerint az átmenethez szükséges források átcsoportosítása a GDP-növekedés mérsékelt, legrosszabb esetben korlátozott akadályának tekinthető a 2030-ig tartó időtávon. A fosszilis energiahordozó szektorok (először különösen a szén) kibocsátás- és foglalkoztatáscsökkenésen mennek majd keresztül. Az energiaszolgáltató szektor egésze, az elektromos termékek, a mezőgazdaság és az erdészet, valamint az építőipar a tiszta energiaátmenet gazdasági hozadékait élvezhetik.
Az átállásnak milyen hatása lehet a foglalkoztatottságra? Például mely munkakörök tűnhetnek el, és milyen új munkakörök jöhetnek létre? Munkanélküliséggel vagy éppen még több munkahely teremtésével jár-e a változás?
A 2030-ig elérendő, az 1990-es szinthez képest legalább 55%-os üvegházhatású gázkibocsátás csökkentést célzó intézkedésektől mérsékelt pozitív munkaerőpiaci hatás várható az EU-27 egészét tekintve. Az Európai Bizottság hatásvizsgálata alapján akár nettó 884 000-rel (+0,45 %-kal) is emelkedhet a teljes foglalkoztatás az unióban az erősebb klímapolitikai intézkedések hatására a szokványos forgatókönyvhöz képest ezen az időtávon.
A digitális átmenettel párhuzamos zöld átalakulás során a munkakörök feladatösszetétele változhat meg. Míg bizonyos foglalkozásokat (például az egészségügyben) nem vagy mérsékelten érint a zöld átallás, más szektorok munkakörei gyökeresen megváltozhatnak (például a szállítmányozásban az elektromos, egymással kapcsolatban álló, autonóm járművek távoli vezérlőtermekből való irányítása, felügyelete). A technikai kompetenciák, a digitális írástudás fontossága tovább nő mind gazdasági, mind társadalmi szinten a mindennapi élet során. A zöld átállás a munkaerőpiacon a fenntarthatósági szemlélet és értékrend, mint alapkompetencia széleskörű térnyerését igényli majd.
Kutatása során a nők STEM-munkakörökben való alulreprezentáltságával is foglalkozik. Mi az oka annak, hogy kevesebb nő helyezkedik el az energiaiparban, és mivel lehetne ezt orvosolni?
Az energia és a vonatkozó iparágak munkavállalói összetétele hagyományosan férfiak által dominált. A hagyományos energia szektorban a női munkavállalók aránya globális szinten 22%, míg a megújuló energia szektorokban ez az arány 32%. Ezt részben magyarázza bizonyos munkakörök esetén a munkavégzés helye, időbeosztása és fizikai jellege (például bányászat, tengeri olajfúró tornyok, tengeri szélturbinák építése, működtetése és karbantartása). Az energiaszektor női munkavállalói túlnyomóan adminisztratív munkaköröket töltenek be. Mindenképpen szükséges a mérnöki, technikai tanulmányok nők, lányok körében való széleskörű népszerűsitése már átalános iskolától kezdve. Az energiaszolgáltató ipar a zöld átmenet egyik nyertese, a képzett munkaerő szükséglete növekszik, amit részben női munkavállalók tölthetnének be. A jó anyagi körülményeket és karrierprogressziót lehetővé tevő, magas presztízsű munkakörök diverzitásának növelése mind társadalmilag mind az iparág szempontjából hasznos.
Ha az Európai Uniótól kisebb léptékre fókuszálunk, melyek azok az intézkedések, amelyek akár városi, akár egyéni szinten a karbonsemlegesség elérését és a klímavédelmet támogathatják?
A helyi energiaközösségekhez való csatlakozás, azok létrehozása lehetővé teszi nemcsak a karbonsemlegességhez való egyéni hozzájárulás optimalizálását, de az egyéni politikai cselekvőképesség javítását is. Az egyéni energiafogyasztás csökkentése akár befektetést nem igénylő, viselkedésmódbeli változtatásokkal az anyagi helyzetet javíthatja. Az energiaközösségek a teljes energiafüggetlenedést is elérhetik saját tulajdonú megújuló energiaprojektek közös létesítésével, finanszírozási lehetőségek feltérképezésével (akár crowd funding alapon is). Az energiaszegénység által veszélyeztetett vagy már sújtott háztartások bevonása még tovább növeli a közösségek fenntarthatósági hasznosságát.
Ukrán étrendkiegészítő márka arculatát gondolta újra az Orchidea Agency
Virtuális showroom a metaverzumban | Budapest Fashion & Tech Summit
