Készségfejlesztés és rehabilitáció a játék eszközével – klasszikus táblajátékokat megidéző, minimalista formavilágú tárgyegyüttes készült kifejezetten a központi idegrendszeri sérülésben szenvedők számára, mely segít a kézügyesség fejlesztésében. Mutatjuk a lengyel származású Weronika Banik által létrehozott, DUEL névre hallgató társasjátékot!
INCLUSIVE sorozatunk legújabb kiadásában a Katowicei Képzőművészeti Akadémia diákjainak munkáiból válogatunk. Íme, az első rész!
Weronika Banik kezdetben ékszertervezőnek készült, majd később, egyetemi évei alatt a Katowicei Képzőművészeti Akadémia ipari formatervezés szakán folytatta tovább tanulmányait. Az inkluzív design iránti érdeklődése a „Szavak nélkül” című lengyel film megtekintése után kezdődött, amelynek főhőse központi idegrendszeri sérülésben (cerebrális parézis) szenved. „A filmben bemutatott események hatással voltak rám, nagyon elgondolkodtatott, hogy milyen érzés lehet csapdába esni saját testükben: úgy gondolkodni és érzelmeinket megtapasztalni, hogy közben nincs uralmunk magunk felett” – tette hozzá.
A téma pontos megismerése érdekében önkéntesként jelentkezett a Katowicei Rehabilitációs és Oktatási Központ felnőtteket gondozó osztályára, ahol több hónapig heti rendszerességgel látogatta az ott élő érintett személyeket. Az itt töltött idő alatt vette észre, hogy a felnőtt osztály páciensei idejük legtöbb részét egy asztal mellett, egy közösségi térben töltik, azonban az intézmény leginkább csak gyerekek számára kifejlesztett eszközökkel tudott számukra szolgálni, ami, mint később kiderült, általános, globális problémának bizonyul. „Képzeld el, hogy éreznéd magad, ha valaki azt mondaná, hogy egész nap gyermekjátékokkal gyakorolj és fejleszd készségeid?” – vetette fel a kérdést Weronika. Majd így folytatta: „Elhatároztam, hogy szeretném megteremteni annak a lehetőségét, hogy az idegrendszeri sérülésben szenvedők a saját koruknak megfelelő játékok segítségével tudják rehabilitálni önmagukat.” Így vette kezdetét a DUEL névre hallgató társasjáték megalkotása.
A DUEL tulajdonképpen több klasszikus táblajáték egyszerre, amelyben nincsenek konkrét szabályok. Anyaghasználata, natúr, fekete és fehér színei megidézik a sakk, a fonákolós (Othello), a Quartetto, az OXO (másnéven tic-tac-toe) és a Sudoku játékok formavilágát. A tárgyegyüttes elnevezése sem véletlen, a párbaj szó angol megfelelőjéből ered, mintegy szimbolikusan utalva a játék felhasználójának készségeire kifejtett hatására.
„A célom nem egy teljesen új játék megalkotása volt. Olyan játékokat szerettem volna hozzáférhetővé tenni, amelyek szabályai már ismerősek, és amelyeket eddig nagyon nehezen vagy egyáltalan nem volt lehetséges játszani az idegrendszeri sérülésben szenvedőknek” – emelte ki Weronika.
A játék fő részét egy fatábla képezi, melynek méreteit az határozta meg, hogy az egyes elemeket a felhasználó hogyan tudja könnyedén elérni úgy, hogy azok mindig keze ügyében maradjanak. A tálcában a páciens játszhat a szetthez tartozó piros golyókkal, de a csúszkák segítségével bizonyos célokat is felállíthat önmagának, ezzel is nehezítve a játékmenetet.
A DUEL-készlet másik eleme a lyukakkal ellátott tábla, ami szintén az agyi működés serkentésére, úgynevezett lateralizációs (jobb-bal) gyakorlatok elvégzésére szolgál. A felhasználó szabadon gördítheti a golyókat a lyukak között, akár be is illesztheti vagy ki is emelheti őket.
A készlet további elemei közé tartozik még két darab kétoldalas tábla, az egyik 8X8 kiosztással, a másik pedig páratlan 9X9 elrendezéssel. Ezekbe a táblákba helyezhetők el a DUEL bábujai, amelyek az ujjak számára kialakított lyukakkal vannak ellátva, hogy egyszerűbb legyen megmarkolni vagy áthelyezni őket.
A DUEL nem csak fogyatékkal élők, hanem gyerekek, idősek és ép emberek számára is alkalmas a játékra és kikapcsolódásra. Bár a táblajáték egyelőre még prototípus, Weronika a piacra vezetésén dolgozik. Reméljük, hamarosan viszontláthatjuk különböző boltok polcain!
Weronika Banik | Behance
Katowicei Képzőművészeti Akadémia | Web | Facebook | Instagram
Az INCLUSIVE cikksorozat olyan projekteket mutat be, amelyek a design társadalomformáló szerepére hívják fel a figyelmet, és elősegítik a fogyatékkal élő személyek társadalmi láthatóságát, illetve önrendelkezését az inkluzív design eszközei által.