fbpx
Nyomj Entert

Rettegés vagy repjegy? | Így hat a turizmusra egy háború

Rájár a rúd az európai turizmusra, hiszen a COVID19 pandémia után, amikor úgy tűnt, hogy semmi nem állhat az utazni vágyók útjába, Oroszország megtámadta Ukrajnát. Mit jelent ebben az esetben a háború? Vajon a jelenlegi helyzet 2020-as nagyságrendű visszaeséseket eredményezhet, vagy már semmi nem állítja meg az európai vakációzót, hogy kimozduljon az otthonából? Elemzésünk.


Az orosz-ukrán háború híre drasztikusan hatott az utazni vágyókra februárban, a harcok első hetében a turisztikai adatokkal foglalkozó ForwardKeys szerint az Európán belüli repülőjegyek értékesítése 23 százalékkal, az Európa és USA közötti eladott jegyek száma pedig 13 százalékkal esett vissza. Nem meglepő módon a legsúlyosabban azokat az országokat sújtotta a háború, akik földrajzilag a legközelebb voltak, így február 24. és március 2. között Bulgária, Észtország, Grúzia, Horvátország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia 30 és 50 százalék közötti keresletcsökkenést realizálhatott, de Európán belül szinte mindenhol 10 és 30 százalék közé lehet tenni ezt az értéket. Összehasonlításképp, Oroszországban ez a szám 49 százalék volt.

Alapvetően Közép-Európa egy meghatározó turisztikai blokk, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a háború miként befolyásolja az idei vakáció-szezont. A régió turisztikai bajnoka és egyben legsebezhetőbb célpontja Horvátország, hiszen európai viszonylatban az egyik legkitettebb a turizmusnak, az ország GDP-jének nagyjából 20 százaléka származik a szektorból.

Az első hetek vészjósló eredményei után azonban mára sokkal optimistábban állnak hozzá az idei vakációkhoz az utazók. A European Travel Commission adatai alapján az európaiak 77 százaléka tervez valamilyen utat idén április és szeptember között, ennek az 56 százaléka külföldre tervez ellátogatni, illetve 38 százalékuk tervez többnapos kirándulást június és július között, harmaduk pedig augusztus és szeptember között. A tanulmány szerint egyáltalán nem szegte az utazni vágyók kedvét a háború. Lengyelország például az elmúlt évek alatt megszokottan erős, 80 százalék feletti utazási vággyal rendelkezik, de az Ukrajnát határoló országokba való beutazási kedv sem csökkent.

Pisla Réka | Hype&Hyper

A fentebb említett 13 százalékos transzatlanti turisztikai visszaesés is úgy tűnik, hogy végül sokkal mérsékeltebb lesz, ha egyáltalán lesz visszaesés. Természetesen a kedvelt oroszországi utak, például Moszkva vagy Szentpétervár nem számíthatnak a szokásos turista tömegekre, ám minél nyugatabbra fekszik egy ország, annál kevésbé van hatással a jelenlegi konfliktus a szektorra, az amerikai turisták esetében pedig alapvetően nem számít kiemelt úticélnak Kelet-Közép-Európa, inkább afféle egzotikus kalandtúra.

A legfontosabb problémát nem az fogja jelenteni idén, hogy az emberek félnek a háború miatt útra kelni. Sokkal égetőbbnek tűnik a háborúnak az energiaiparra, illetve az ellátási láncokra gyakorolt hatása, valamint a légterek lezárása. Azon felül, hogy a növekvő fűtésszámlák, illetve a dráguló üzemanyag miatt egyre kevesebb pénz marad az európaiak zsebében, a repülőtársaságoknak is meg kell küzdeniük az egyre magasabb energiaárakkal, valamint a hoteleknek is megnőhet a fenntartási költségük, nem csak a gázárak miatt, hanem mert az alapvető élelmiszerek ára is folyamatosan nő, valamint az infláció sem hagy alább.

Mindezek ellenére megfigyelhető, hogy az előrejelzések szerint idén nőni fog az utazásra való hajlandóság az elmúlt évhez képest. Részben köszönhető ez annak, hogy megtanultunk együtt élni a pandémiával, illetve hogy 2021-hez képest kevesebb korlátozással nézhetünk szembe még a háború ellenére is.

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük