Március 9-éig jelentkezhetnek a MOME Movement felhívására azok a hazai nonprofit szervezetek, amelyeknek új arculatra vagy a már meglévő újragondolására van szükségük. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tervezőgrafikusai által indított kezdeményezés nemcsak segít, edukál is. Weiszer Márk projektvezető-társalapítóval beszélgettünk.
Ha brandépítésről beszélünk, általában már a tervezés nulladik fázisában felvetődik a vizuális kommunikáció kérdése, azaz hogy milyen logóval vagy arculati színekkel azonosítsuk magunkat, hogyan tegyük szerethetővé saját márkánkat és milyen vizuális eszközöket vessünk be annak érdekében, hogy a fogyasztó bizalmat szavazzon a termékünknek? Ilyen és ehhez hasonló kérdések fogalmazódnak meg a legtöbb vállalkozó fejében a cégindítás pillanatában. Az is mindegy, hogy nagy- vagy mikrovállalkozásról beszélünk: a vizuális kommunikáció fontossága elvitathatatlan, bármekkora léptékről is legyen szó. Egy nemzetközi piacra fókuszáló vállalatnak, egy egyszemélyes designmárkának vagy épp egy kézműves termékeket előállító őstermelőnek is ugyanarra van szüksége: hiteles, jól működő arculatra, olyan vizuális elemekre, melyek által az adott vállalkozás hitelesen kommunikálhat saját kvalitásairól, s amelyek megkülönböztethetővé teszik a márkát a piac hasonló szereplőitől.
De mi a helyzet a közhasznú szervezetekkel? Azokkal az alapítványokkal, egyesületekkel, amelyek számára a márkaépítés ugyanolyan fontos lenne, ha nem fontosabb, mint a piaci szereplők számára, csak épp stratégiai gondolkodás vagy financiális háttér híján nem tudnak erre kellő figyelmet fordítani? Nekik segít a MOME Movement.
2019-ben és 2020-ban a kezdeményezésben részt vevő tervezőgrafikus hallgatók és más szakokról érkező diákok párokat alkotva foglalkoztak egy-egy szervezet vizuális kommunikációjának fejlesztésével. A felhívásra jelentkező szervezetek közül a hallgatók állíthatták fel az általuk preferált intézmények listáját, amiből aztán – szakmai közreműködők segítségével – kiválasztották azt, amelyikkel el tudták képzelni a közös munkát. Mert itt nem csupán arról van szó, hogy a nyertes pályázók térítésmentesen vehetik igénybe a grafikusok segítségét: a tervezés a szervezet tagjaival közösen történik.
Weiszer Márk, a MOME Movement projektvezetője és társalapítója is ezt igyekszik hangsúlyozni a projekt kapcsán: ez egy kiváló alkalom arra, hogy a tervező szakos hallgatók életszerű szituációban bizonyíthassák szakmai tudásukat, ugyanakkor az alapítványok képviselői is megtanulják, hogyan és miképp érdemes együttműködniük egy vagy több grafikussal. A MOME Movement azon túl, hogy segít, közvetíti a grafikusszakma hozzáadott értékét, tehát edukál is: felnyitja a hétköznapi felhasználó szemét azzal kapcsolatosan, miért is fontos, hogy vizuális formában is egységes legyen a szervezet kommunikációja.
A fiatal grafikusok a szervezet igényeihez mérten terveznek: van, hogy egy teljesen új kisarculatra van szükség, de akad, hogy a már meglévő grafikai elemeket kell felfrissíteniük vagy újragondolniuk a hallgatóknak. Kisarculat alatt ebben az esetben a névjegykártya, a logó, a levélpapír megtervezését kell értenünk – ez akár kevésnek is tűnhet, azonban az idő rövidsége miatt ez az a biztos alap, aminek teljesítését a tanulók vállalni tudják. A tervezésre szánt idő itt valójában egy egyetemi félévet, vagyis nagyságrendileg három hónapot jelent – ez alatt az idő alatt a grafikusok folyamatosan konzultálnak a választott szervezettel, illetve a MOME Movement kurzus szakmai stábjával.
A mostani tavaszi félévben már szabadon választható kurzusként hirdették meg a MOME berkein belül a Movementet, ami rekordidő alatt be is telt. További újdonság, hogy a mostani etapban háromfős csapatokba szerveződnek majd a diákok: lesz közöttük első-, illetve másodéves grafikus, illetve harmadikként csatlakozik majd hozzájuk egy designmenedzser vagy designkultúra szakos hallgató is.
Bár a MOME Movement lelkes grafikushallgatók önszerveződő csoportjaként indult, szépen lassan, de halad előre és folyamatosan fejlődik. „Az intuitív indulást mára sokkal pragmatikusabb szemlélet váltotta fel: látjuk, hogy a kezdeményezés nagyon népszerű, ehhez mérten kell kialakítanunk egy jól működő struktúrát, ahol az ebből származó előnyöket a tanulók és a nyertes alapítványok egyaránt élvezhetik majd.” Ezt jól mutatja a más szakokról érkező tanulók bevonása is: egy designmenedzser a csapaton belüli folyamatok optimalizálásáért ugyanúgy felelhet, mint azért, hogy meglegyen a közös megértés és a termékeny párbeszéd a választott szervezet és a grafikusok között.
A MOME Movement tehát abban segít a nonprofit szervezeteknek, hogy ők is megtapasztalhassák és kamatoztathassák azt a fajta hozzáadott értéket, amit a grafika képes nyújtani egy szervezet számára. Nem mindegy ugyanis, hogy egy jó ügyekre felkent alapítvány milyen képet sugall magáról: ha a tartalom fontos, azt megfelelő formába is kell tudni önteni. És tudni kell kitűnni a tömegből – ehhez pedig meg kell ragadni az emberek figyelmét, hogy majd ha arról a bizonyos 1%-ról döntenek, ott lebegjen a szemük előtt a jó ügy mellett a jó arculat is.
A MOME Movement március 9-én éjfélig várja a jelentkezéseket. A részletes felhívás szövege a MOME honlapján érhető el.
A pályázat további fejleményeiről, a nyertes szervezetekről és az elkészült munkákról mi is beszámolunk majd.
MOME Movement | Facebook
Elmélyedni a természet erejében | 55Architekci
Szállodává alakítják Breuer Marcell brutalista épületét
