Sötétedés után a város nem feltétlen a kedvező arcát mutatja – így van ez Prágában is. A Hlávkův híd alatti Vltavska aluljáró nem volt túl közkedvelt célpont az éjszakai órákban, a rideg környezet és a betontömbök azonban mára már sokkal barátságosabb és izgalmas miliőt kaptak.
Szerencsére a social design, a design thinking és még számos tervezői attitűd térhódításának, a közterek újragondolása manapság sokszor rendhagyó megoldásokkal gazdagítják a városképeket. A cseh fővárosban is valami ilyesmi történt a helyi U/U Studionak köszönhetően. A főként várostereket tervező építészeti stúdió filozófiája, hogy a freestyle sportok úgy köszönjenek vissza a tervezésükben, hogy a legvonzóbb közösségi teret teremtsék meg mind a profik, mind a szélesebb közönség számára. Így jött létre a már említett aluljáróban az a komplexum, amelyben egy skate park, egy művészeti galéria és egy közösségi pihenőhely elemei fonódnak össze.
A projekt megvalósítása nem igényelt forradalmi változtatásokat: az alapos megtisztítás után kijavították a hibákat és meghagyták az eredeti falakat. A graffitiben gazdag környezet sokkal autentikusabbá teszi a közeget, így nem egy új, steril teret kapunk, hanem érezhető, hogy az eredeti pulzáló légkörhöz igazodik a renoválás. Tér a közösségért és nem a közösség a térért. A kivitelezés során felhasznált fő anyagok az acél és a beton – ezek olcsó és könnyen karbantartható alapanyagok, amelyek hosszú évekig sikeresen kitartanak. Ezek alapján megszületett az új közösségi tér, amely egy rendszerezett, de mégis bohókás helyszín lehet az itt lakók és a helyi fiatalok számára.
A tervezés fő inspirációja a víz, pontosabban a Moldva és annak lineáris áramlása. A színek tekintetében már ellenpólusba ütközünk: a drámai piros szín egyszerre idézi fel a színházak kárpitját és a sportcsarnokok felfestéseit. A falakon csüngő tükrök optikailag is nyújtják a teret, míg a víz motívumra is utalnak – nem beszélve a funkcionalitásról, hiszen a freestyle sporteszközökön és a gördeszkapályákon túl rúdtánc is űzhető a térben.
Na de hogyan is jön ide a művészet? A tervezők kreativitása határtalan – az aluljáró fizikai közösségi téren túl világok között is átjárót is mutat. Állandó vendég, de akár azt is mondhatnánk, hogy a placc ikonikus eleme Ollie, a malac. A malacbőrbe bújt szobor egyaránt képviseli a kortárs művészetet, míg szociálisan is érzékenyítheti az arra járókat. A szoborra kihelyezett QR-kódon keresztül bárki segíthet egy támogatással a környéken élő szociálisan hátrányos helyzetű embereken. Ez a park tökéletes példa arra, hogy egy tér, a sport és a művészet hogyan tudja összekapcsolni az egymással élő városi polgárokat.
Fotó: Jirí Kotal
U/U Studio | Web | Facebook | Instagram
Forrás: WhiteMad
Ezeket a kelet-európai filmeket mindenképp nézd meg! | TOP 5
Egy misszió új íze – ZIRP
