Banksy szerint „a graffiti egyike azon kevés eszközöknek, amelyek rendelkezésre állnak, amikor szinte semmink sincsen”. Egy olyan krízishelyzetben, mint egy háború, amikor tehetetlennek és kiszolgáltatottnak érezzük magunkat, valóban vannak pillanatok, amikor a művészet tűnik az egyetlen eszköznek, amivel csökkenteni lehet az események nyomasztó súlyát. Nem véletlen, hogy az orosz-ukrán háború kitörését követően a világ különböző pontjain sorra kezdtek felbukkanni a történésekre reflektáló művészeti alkotások. Arról, hogy Budapest mely ikonikus utcai festményét alakítják át a szolidaritás jeléül, a Színes Város mesélt nekünk!
A művészet különböző formái gyakran kéz a kézben járnak a tragédiákkal, háborúkkal és krízisekkel, hiszen ezek segítségével megfogalmazhatjuk azokat az érzéseket és gondolatokat, amelyeket más úton nagyon nehéz lenne megtenni. Egy-egy festmény esetében ráadásul arra sincsen szükség, hogy verbálisan közös nyelvet beszéljünk. „A művészeti világot szemmel láthatóan nagyon megmozgatta ez a háború. Ez jellemzően így szokott történni ezekben a helyzetekben, különösen akkor, ha az alkotókkal azonos földrészen, a „szomszédban” történik válság, ilyenkor mindenki sokkal gyorsabban reagál” – mesélte Flór Péter, a Színes Város Csoport főtitkára. „A művészet eszközei kevesek ahhoz, hogy egy ilyen politikai eseménysort meg tudjanak állítani, azonban arra talán fel tudják hívni az emberek figyelmét, hogy tudnak valamit tenni, tudnak segíteni!” – tette hozzá Péter.
Street art vs. urban art
Felmerülhet a kérdés, hogy adott esetben vajon miért kell egy-egy alkotás megszületésére heteket, vagy akár hónapokat várni. Hiszen laikusként arra számítanánk, hogy éppen az utcán látható festmények azok, amelyek azonnal képesek egy-egy társadalmi kérdésre választ adni, hiszen leegyszerűsítve a dolgot, nincs más teendő velük, mint kimenni, és megfesteni. „Különbséget lehet tenni a street art és az urban art között, a kettő esetében az elsőnek valóban az a feladata, hogy instant reagáljon bizonyos helyzetekre. Azonban fontos tudni, hogy az urban art, a munka, amit a Színes Város is végez, nagyon sok tervezést, emellett engedélyezést igényel, amihez szükség van időre” – tisztázta Péter. A magyar fővárosban is található számos olyan falfelület, ahová legálisan lehet alkotni, ám ezzel párhuzamosan számíthatunk arra, hogy a festményünk nem feltétlenül lesz tartós, hiszen bármikor egy újabb alkotás kerülhet a helyére. A tűzfalak festése ennél jóval komplikáltabb feladat, hiszen a szükséges engedélyek beszerzése mellett nagyon fontos, hogy megfelelőek legyenek az időjárási viszonyok, arról nem is beszélve, hogy jelentős anyagi vonzatai vannak egy ilyen alkotásnak, hiszen szükség van hozzá tetemes mennyiségű festékre, állványokra, illetve emberi erőforrásra is.
Szeresd a szomszédaidat!
A Színes Város csapata számára egyértelmű volt, hogy ők is mindenképpen szeretnék egy festmény segítségével felhívni a figyelmet a jelenleg zajló eseményekre, ám a háború szörnyűségeinek megörökítése helyett inkább úgy döntöttek, hogy a segítségnyújtás és az összefogás szükségességét szeretnék hangsúlyozni.
„A Dob utcában található az egyik legismertebb és legtöbbet fotózott festményünk, egy piros szív. Ennek az az üzenete, hogy „szeresd a szomszédaidat”, és a terveit Luke Embden brit művész készítette. Tőle kaptunk engedélyt arra, hogy átfessük az ukrán zászló színeire” – mesélte Péter. „Bízunk benne, hogy a festmény új változata legalább annyi emberhez el fog jutni, mint a piros verzió, hiszen az üzenete jelenleg még fontosabb, mint korábban bármikor.”
A művészet élmény és terápia
Mivel nem csupán a „az utca emberének” figyelmét szeretnék felhívni, hanem kézzel fogható segítséget is szeretnének nyújtani mindazoknak, akik megszokott életüket hátrahagyva menekülnek a háború elől, a Színes Város egy igazán szívet melengető akciót talált ki. „Benkő Kati – akivel évek óta dolgozunk együtt, és több projektünket is tervezte és festette – kitalálta, hogy színezőket vigyünk a gyerekeknek. Arról kaptunk visszajelzést ugyanis a menekülteket segítő civil szervezetektől, hogy égető szükség van olyan játékokra, foglalkoztatókra, amivel le lehet kötni a gyerekeket. Így kitaláltunk egy olyan színezőt, amelyben a Színes Város már megvalósult projektjei lesznek benne. Ezeket színes ceruzákkal és radírokkal fogjuk eljuttatni olyan szállásokra, ahol menekülteket fogadnak be.”
Borítókép: Farkas András
A háború közepette is van okunk az örömre | Átadták a Czech Grand Design díjakat
Téves riadó a klímaváltozással kapcsolatban? | Interjú Bjørn Lomborggal
