Az otthon nemcsak egy élettér, hanem az univerzum egy kis szeglete, amit jó energiák szőnek át – ahol a szeretteink, az emlékeink vagy éppen a jövőnk ígérete lakozik. Ha azonban távol kerülünk ettől a különleges helytől, szükség van olyan tárgyakra, amelyek megteremtik ezt a kötődést. Ez a Lam Sơn life története.
Amikor honvágyunk van, nem konkrét dolgok hiányoznak számunkra, hanem azt a biztonságérzetet keressük, amit az otthoni fészek ad. Manapság, amikor nem ritka, hogy az ország vagy a világ távoli pontjai között ingázunk, gyakran előfordul, hogy messze vagyunk mindattól, amit ismerünk és amit megszoktunk. Lovey Nguyen és testvérei, Kim Nguyen and Xuan Vinh Nguyen éppen ezt tapasztalták, amikor vietnami gyerekkorukat követően egészen Magyarországig jöttek. Lovey egyetemistaként került Budapestre 5 évvel ezelőtt, beilleszkedett, barátokat szerzett, elkezdte tanulni a magyar nyelvet is, míg nem tavaly jött a koronavírus, minden megállt és gyakorlatilag megszűnt az utazás lehetősége. A járvány nem pusztán az országhatárokat zárta le, de családokat is szétszakított. Kellett hát valami, ami közelebb tudta hozni a szeretett otthont vagy legalábbis annak lenyomatait.
A Nguyen testvérek Dél-Vietnamból, a Mekong-folyó mellől származnak, ahol a szülők a mai napig kézművességgel foglalkoznak. Nagyon sok gyerekkori emlékük van az alázattal, figyelemmel és szeretettel készült tárgyakról, például a vízijácint szárából fonással készített rattan kiegészítőkről. Ez volt az első, amit elhoztak Magyarországra, majd hamarosan követték a kókuszdió héjából készített tálak, mivel a kókusz használata és fogyasztása a vietnami mindennapok szerves részét képezi. Tudták, hogy több van ezekben annál, hogy csak ők használják, és a csillagok melléjük álltak – egyszer a Gellért-hegy lábánál sétálva egy kis üzlethelyiségre lettek figyelmesek, így megszületett Lam Sơn life.
A Lam Sơn egy XV. századi felkelés volt, amikor a vietnami nép a Ming-dinasztia uralma ellen tiltakozott. Egyfajta szerencsehozó kifejezésként forgott a családjukban, ezért nem is volt kérdés, hogy a bolt nevét is ez adja. Az arculat és a kialakítás teljes mértékben az ő, valamint a barátok munkáját dicséri (a logót például Adrienn Umlauf és Nagy Orsolya tervezték). A bolt kínálatában a fent említett tárgyakat új és új kollekciók egészítik ki, például különböző kerámiák, tálak, szobrocskák vagy teáskészlet.
Minden kollekcióhoz valamilyen emlék vagy történet kapcsolódik, a család személyesen ismeri a vietnami készítőket, így tudható, hogy kitől és honnan érkezik az adott tárgy. Ilyen például a Thảnh thơi, azaz „jó nap” teáskészlet, ahol annak az érzését festette a kézműves az anyagra, ami Lovey lelkében volt, amikor 3 év után hazatérve meglátott egy kis házikót, banánfával a kertjében. De képeslapok, könyvjelzők is kaphatók Xuan Loc Xuan grafikustól, valamint vietnami kávé egy kedves barát kézműves pörkölőjéből és bean-to-bar csokoládék a Marou márkától, termőterületek által szelektálva, sőt helyi fűszerekkel, gyümölcsökkel kiegészítve (például arabica kávéval).
Ha tehát honvágyad van és szeretnél megpihenni a béke szigetén, akkor látogass el a Gellérthegy utcába, mert az a kedvesség és nyugalom, ami körbelengi a helyet, azonnal hazarepít – akkor is, ha történetesen nem Vietnamban nőttél fel.
Keleti bazárok és egy minimalista ukrán brand találkozása
„Itt bármire képes vagyok” | Interjú Kováts Dáviddal
