fbpx
Nyomj Entert

Szilícium-völgy – A lángelmék otthona | Elemzésünk

A Szilícium-völgynél nincs megfelelőbb hely a startupperek számára, ahhoz, hogy beindítsák vállalkozásukat és akár világszinten is ismeretek legyenek.  Ám az egekben lévő lakhatási költségek sokakat elriaszthatnak. A rendszernek, ahol a Zoomhoz hasonló cégek a semmiből juthatnak a legnagyobb magasságokba, számos tényezője van. De mégis mi ennek a globális technológiai központ a sikerének az igazi titka? A cikkből kiderül, mely tulajdonságai teszik a régiót igazán vonzóvá, és milyen kihívásokkal kell szembenéznie a helyieknek.

A Szilícium-völgy titka

A Szilícium-völgy nem egy központilag kidolgozott terv eredménye. Természetes módon alakult ki, bár voltak olyan tényezők, amelyek nagyban hozzájárultak a környék fejlődéséhez és növekedéséhez. Elsőként említsük meg az időjárást. A Szilícium-völgyben általában szép és tiszta az idő, ami arra csábíthatja az embereket, hogy ideköltözzenek. Másodszor, és ez persze egy még fontosabb tényező, a térségben található jó pár a világ legjobb egyetemeiből, mint például a Stanford Egyetem. Az itt alapított vállalatok közül sok kötődik valamilyen módon a Stanfordhoz. Stanfordi diákok vagy a Stanfordon végzett fiatalok alapították a Google-t, a Ciscót, a Microsoftot és több száz más vállalatot. A Google alapítói a Stanfordon tanító professzoraikkal dolgoztak együtt, akik aktív szerepet játszottak a vállalat létrehozásában és működésében, akárcsak a Szilícium-völgyben alapított számos más vállalat esetében is. Általánosságban is kijelenthető, hogy a szilícium-völgyi egyetemek a legtöbb esetben közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állnak az itt alapított vállalatokkal.

A bevándorlási politika is fontos szerepet játszik a térség sikerességében. Ha valaki az Egyesült Államokba szeretne költözni egy bonyolult szövetségi bevándorlási folyamaton kell át küzdenie magát. Viszont az USA-nak évek óta vannak olyan vízumprogramjai, amelyek lehetővé teszik, hogy a világ minden tájáról érkező képzett munkavállalók vízumot kaphassanak. Ilyen például a H1-B vízum, amely számos szilícium-völgyi vállalat számára jelent nagy segítséget tehetséges munkavállalók megszerzéséhez. Akik e vízumprogram keretében érkeznek a Szilícium-völgybe, idővel jogosultak lehetnek akár az amerikai állampolgárság megszerzésére is. A Szilícium-völgy tehát azért épült, hogy a világ minden tájáról odavonzza a képzett embereket, és egy nyitott és befogadó környezetet nyújtson.

Kalifornia – kapu Ázsia felől

A Szilícium-völgynek nincsenek kőbevésett határai; a kifejezés inkább egy térség leírására szolgál, és nem egy konkrét földrajzi régió megnevezése. Ahogy teltek az évek, a Szilícium-völgy eredeti területén kívül élők is elkezdték használni a kifejezést a saját környékükre. A Szilícium-völgy nem hivatalos fővárosa viszont továbbra is San José maradt.

San José az Egyesült Államok 10. legnagyobb városa, Kaliforniában pedig a 3. legnépesebb település. Az agglomerációval együtt a lakosság száma eléri a 1 809 000 főt. A város etnikailag sokszínű, a lakosoknak nagyjából a 40%-a nem az Egyesült Államokban született. A bevándorlók a világ minden tájáról érkeztek. A lakosság körülbelül egyharmada ázsiai, egyharmada spanyolajkú, egyharmada pedig fehér. Kaliforniában általában véve is jelentős az ázsiai lakosság aránya, hiszen ez az állam szolgál az Ázsiából való bevándorlás kapujaként. Az ázsiaiak az USA lakosságának mindössze 5,6%-át teszik ki, de a Szilícium-völgyben a technológiai ágazatban dolgozók több mint 50,1%-a ázsiai. A spanyolajkúak aránya Kaliforniában és az ország délnyugati államaiban, elsősorban a mexikói és közép-amerikai bevándorlók miatt magasabb az átlagnál.

Az amerikai és az ázsiai oktatási rendszerek között számos eltérés van, különösképpen a kínai rendszerrel összehasonlítva szembetűnőek a különbségek. Amerikában a cél az, hogy a diákok tanuljanak és fejlődjenek, ne csak bemagolják az anyagot. Ennek következtében az amerikai fiatalok nyitottabbak az innovációra, és ha felnőnek nagyobb eséllyel válnak vállalkozóvá. Kínában a tárgyi tudást jobban értékelik. Ez a két szemléletmód a Szilícium-völgyben találkozik, és ötvözetük a régiót a világ élvonalába emeli.

Pisla Réka | Hype&Hyper

A támogatás első körben az államtól és a várostól érkezett

A Szilícium-völgy és San Francisco adja a Kaliforniában eszközölt kockázati tőkebefektetések mintegy 75%-át, az Egyesült Államok egészét tekintve pedig 35% ez az arány. A San José-i városvezetés huszonöt évvel ezelőtt egyedi, ágazatspecifikus inkubátorokat hozott létre. A szoftverek fejlesztésére fókuszáló vállalkozók csatlakozhattak a szoftveres inkubátorhoz, később pedig a környezettechnológiai startupok és a biotechnológiai cégek számára is létrehoztak ilyen lehetőségeket. A városháza olyan vállalkozókat akart támogatni, akik nagy növekedési potenciállal rendelkező, munkahelyeket teremtő vállalkozásokat tudtak létrehozni. A városvezetés újrafejlesztésért felelős ügynöksége fizette a cégek irodáinak a bérleti díját, csökkentve ezzel az inkubátor programban részt vevő vállalkozások költségeit. A vállalkozók így egy kedvezményes, a piaci árnál alacsonyabb bérleti díjért cserébe jutottak épületekhez. Viszont nem maradhattak sokáig a kedvezményes helyeken, egy-két év után ki kellett költözniük, a pontos időtartam a növekedésüktől függött. Amikor már több alkalmazottjuk volt, és így több helyre volt szükségük kikerültek az inkubátor programból és elköltöztek.

Manapság már számos inkubátor program működik magánszemélyek finanszírozásából, és a közösségi munkahelyek is egyre elterjedtebbek, így a közpénzből támogatott inkubátorházak elvesztették jelentőségüket. Körülbelül tíz évvel ezelőtt Kalifornia az egész államban megszüntette az újrafejlesztésért felelős ügynökségeket, így a San José-i városvezetés is leállt az inkubátor programmal hiszen megszűnt az anyagi keret, amely a működését biztosította.

Az inkubátorházak és a hasonló, induló vállalkozásokat támogató intézmények mellett kulcsfontosságú volt a kockázati tőkebefektetések szélesebb körű elterjedése, amely során magánszemélyek fektetnek be startupokba. Az Egyesült Államokban amikor egy vállalat tulajdonosai forrásokat kerestek, vagy a saját tőkéjüket használták fel vagy banki kölcsönt vettek fel. A kockázati tőke működési logikája azonban teljesen más, mivel a befektetők lényegében a vállalkozók ötletébe fektetnek be. Úgy gondolják, hogy ezek az elképzelések sikeresek lesznek és pénzt fognak hozni a jövőben. A kockázati tőkések vállalják, hogy sok befektetésük el fog veszni, mivel, ha egyszer egy olyan vállalatba fektetnek be, mint a Google, akkor a befektetésük sikere kárpótolja őket minden bedőlt vállalaton elszenvedett veszteségükért. A kockázatitőke-piac amerikai központja a Szilícium-völgy. Ennek oka, hogy a kockázati tőkebefektetők szeretnek a vállalkozók közelében lenni, mivel gyakran aktív szerepet is vállalnak azokban a vállalatokban, amelyekbe befektetik a pénzüket. A kockázatitőke-társaságok mellett meghatározó szerepet játszanak az úgynevezett angyalbefektetők is. Ez a finanszírozásnak egy kevésbé hivatalos módja, amely során tehetős magánszemélyek pénzt fektetnek induló vállalkozásokba vagy startupokba, hogy támogassák és átsegítsék őket a kihívásokkal teli időszakokon.

Addig nem is vesznek komolyan amíg nem volt három bukott startupod

A szilícium-völgyi sajátságos üzleti kultúra régebben egyedülálló volt, mára azonban már számos más régióban is átvették. A Szilícium-völgyben az volt a szokás, hogy az emberek csak néhány évig dolgoztak egy vállalatnál, majd felmondtak, hogy egy csapatot építve maguk köré saját céget alapítsanak. Az USA más részein és a legtöbb helyen a világon viszont a dolgozók sokkal hosszabb ideig maradtak egy-egy cégnél. A Szilícium-völgy ökoszisztémája arra ösztönözi a vállalkozókat, hogy vállaljanak kockázatot és alapítsanak új cégeket. A befektetők és a többi piaci szereplő sem látja problémának, ha a fiatal vállalkozók első próbálkozásai kudarcba fulladnak. Természetesen mindenki sikeres akar lenni, de még a legjobb cégek is kudarcot vallhatnak. Az Apple története kiváló példa erre.

Nemcsak a fizetések magasak, hanem a lakásárak is

A San Francisco-öböl térségében élők a legjobban fizetett munkavállalók közé tartoznak az Egyesült Államokban, és a termelékenységi szint is sokkal magasabb itt, mint máshol. Ennek dacára, akik itt próbálnak vállalkozást indítani vagy át szeretnének települni, minden bizonnyal megdöbbennek a lakhatási költségeken, amelyek az országban szintén a legmagasabbak közé tartoznak. Az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatala a Szilícium-völgyben adja a legtöbb szabadalmat minden évben. Ez is jelzi, hogy ez a térség az innovációk paradicsoma.

Ennek ellenére itt sem magasan képzett mindenki. A bérszakadék nő a felsővezetők és a többi munkavállaló között, sőt a szolgáltatóipari munkakörökben dolgozók bére egyre inkább elmarad az összes munkavállaló fizetésének átlagától is. De még így is sokkal magasabb a fizetésük vagy az órabérük, mint azoknak, akik nem a Szilícium-völgyben dolgoznak. Az amerikai szövetségi minimálbért évek óta nem emelték, viszont az 50 tagállamból 42-ben van állami szinten meghatározott minimálbér. A szövetségi kormány 7,25 dolláros órabérben határozta meg a minimálbért, de Kaliforniában jóval magasabb, 15 dolláros minimálbér van érvényben.

Kaliforniában a magas bérek ellenére különösen nagy kihívás új lakóépületeket felhúzni, így a lakásárak csillagászati magasságokban járnak. Az állam legégetőbb várospolitikai problémája minden bizonnyal a hajléktalanság kérdésének kezelése. Santa Clara megyében 2019-ben 4771 hajléktalant regisztráltak, de számuk az elmúlt két évben csökkent. Los Angelesben és San Franciscóban viszont sokkal többen élnek az utcán.

San Joséban számos olyan program elérhető, amely továbbképzéssel, munkaközvetítéssel, álláskereséssel segíti a munkájukat elvesztett embereket. Így a dolgozni akaróknak bőséges lehetőségeik vannak. Kaliforniában ráadásul széles körben elérhetőek a kétéves közösségi főiskolai képzések is.

A Bay Area és San José jövője

A San José-i városvezetés és a Google egy nagyszabású közös projekten dolgozik. A Google San José belvárosában egy hatalmas kampusz építését tervezi, amely nagyjából 25 000 munkahelyet teremtene a városban. A városnak meg van a lehetősége arra, hogy a növekedni kívánó vállalatokra építse a jövőjét. A Szilícium-völgy egyes települései azonban mára már gyakorlatilag megteltek; nincs hely a terjeszkedni kívánó vállalatok számára. Egy másik érdekes tendencia, hogy az utóbbi időben sok vállalat Texasba költözött a Bay Area-ból. Ez az átrendeződés a kaliforniai szigorú szabályozások és magas adók, valamint a texasi alacsonyabb megélhetési költségekkel együtt járó vállalkozásbarátabb környezet együttes hatásával magyarázható.

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük