Művészi törékenység frontvonalban | Sofika Ceramics

Művészi törékenység frontvonalban | Sofika Ceramics


Sofia Gorbachevska formai kialakításai a folyamatos önkeresést, felfedezést és fejlődést tükrözik. De vajon miben rejlik a Sofika Ceramics egyedisége? Cikkünkben az ukrán keramikust kérdeztük, mit jelent számára a hivatása.


Sokáig nem gondoltam arra, hogy saját márkát hozzak létre, egyszerűen csak folytattam azt, amit a felsőoktatási tanulmányaim elvégzése után elkezdtem és azóta is a legjobban szeretek – a szobrászatot. Amikor felmerült a kérdés, hogy mégiscsak kellene egy védjegyül is szolgáló név, rögtön jött a válasz: legyen Sofika (a nevem Sofia), hiszen ez a márka elsősorban rólam és a világképemről szól kezdte a mesélést Sofia.

Így építette fel Sofia Gorbachevska saját márkáját, ami épp csak berobbant a köztudatba. Ekkor tört ki a háború Ukrajnában, ami a további ismertségnövelést, sőt magát az alkotói munkát is folyamatos nehézségek elé állította. „Nem könnyű, mert a munkámmal kapcsolatos aggodalmakon túl folyamatosan azon jár az eszem, hogy fizikailag hogyan védjem meg magamat és a szeretteimet. A világítással és a fűtéssel kapcsolatos gondok miatt nem tudok a műhelyemben dolgozni, az állandó légiriadók pedig arra kényszerítenek, hogy feladjam a napi munkabeosztásomat” – tette hozzá.

Úgy tűnik, az élet most mintha megdermedt volna Ukrajnában, minden és mindenki a végső győzelemre és a békére vár. Sofia sem akarja elhagyni kijevi otthonát, ezért csak néhány rövidebb utazást tesz művészeti rezidenciákra vagy találkozókra. „A vonalak, a formák, a természet, az anyag, annak plasztikussága, a különböző természeti folyamatok fizikája, például a test rugalmassága és vonalainak hibátlansága, a formák közötti terek és árnyékok inspirálnak” – emelte ki.


Elmondása szerint számára a mostani alkotási fázisban az a legfontosabb, hogy miként kommunikálja azt, amit lát. Munkáiban igyekszik figyelembe venni és megragadni az anyag és a technológia természetét. „Szeretném eltörölni a kerámia és a művészet közötti határvonalat. Az én feladatom, hogy a kerámia művészetté váljon a kezem alatt. Általában a kortárs művészek túllépnek a hagyományos műfajokon vagy anyaghasználaton. A kerámia például kombinálható textíliával, festészettel stb. Maga a mű, a mögötte álló gondolat a fontos, nem pedig az anyag, amelyből készült” – jegyezte meg.

A kerámia több szobrászati alapanyaggal – fa, fém, műanyag – mutat hasonlóságot, és a technológia, valamint a formázás módja miatt is nagyon vékony a határ a szobrászati és a dekoratív designelemek között.

És hogy milyen tervei vannak a jövőre nézve? „Ami a kreatív terveket illeti, egyszerűen csak alkotni akarok, olyan formát teremteni, amely legjobban illik az anyaghoz. De a művészi alkotáshoz nyugalom és elmélyülés szükséges. Úgy nem lehet dolgozni, hogy az ujjam lefagy a hidegtől, az elmémben pedig az éppen körülöttem zajló háború borzalmai kavarognak. De nagyon bízom benne, hogy hamarosan túl leszünk ezen, és csak a munkámra koncentrálhatok, ami új lendületet adhat majd a továbblépéshez!

Üzleti és alkotói terveihez Sofia kapott némi segítséget a vilniusi székhelyű Contour Art Gallery vezetőjétől is, aki a háború elején felvette vele a kapcsolatot. Neki köszönhetően februárban ismét Litvániába megy, ahol megfelelő munkakörülményeket biztosítanak a számára. Emellett más ukrán művészekkel együtt részt vesz az I AM U ARE kiállításon, amelyen néhány vázájával szerepel Los Angelesben és később New Yorkban is.

Sofika Ceramics | Web | Facebook | Instagram

továbbiak
Elmosódott határvonalak | TRAUMA / NOSTALGIA III.
design

Elmosódott határvonalak | TRAUMA / NOSTALGIA III.

A Symposion hiánypótló kiadványa a régiós emlékezet útvesztőibe kalauzol el minket. A Symposion egy szerbiai székhelyű független kiadó, ami – ahogy a neve is sugallja – különböző médiumokban igyekszik körbejárni a posztszovjet országok történelmét és jelenét. Repertoárjukban megtalálhatók popkulturális antológiák, albumok és konceptkönyvek egyaránt. A TRAUMA sorozatot megelőzően három korábbi tematikus számuk
Budapesti Horror | Interjú Szöllősi Gézával
design

Budapesti Horror | Interjú Szöllősi Gézával

Cikkünkben Szöllősi Géza képzőművésszel beszélgetünk, aki sokak számára a Taxidermia mozifilm (2006) látványtervezőjeként ismert, azonban művészete ennél mégis jóval sokrétűbb. Gyere és merülj el a budapesti horror világában! Alapvetően tervezőgrafikát végeztél. Hogyan jutottál el odáig, hogy szerves anyagokból készíts műalkotásokat? Pesti külvárosi gyerekként a nyolcvanas években a képzőművészet úri huncutságnak
Alkot az ipszilon – Batykó Róbert és Keresztes Zsófia önálló kiállítása Budapest szívében
design

Alkot az ipszilon – Batykó Róbert és Keresztes Zsófia önálló kiállítása Budapest szívében

Az acb Galéria legfrissebb kiállításai között két olyan kortárs magyar képzőművészt ismerhetünk meg, akikkel igazán érdemes képbe kerülni. Az Y-generációs alkotók munkáival izgalmas vizekre evezhetünk: míg Keresztesit monumentális, nőiséget megtestesítő mozaikszobrai jellemzik – ezúttal egy kis csavarral kiegészülve –, addig Batykó egy élénk színű, konzumerista elemekre épülő papírkollázs sorozatot mutat be. Mindketten