Nyugat-Európában már a huszadik században belevágtak a függőleges kertek és farmok kezdetleges megvalósításába, azonban mindez a keleti térségben még csak nyomokban fedezhető fel. Manapság felfelé építkezünk, de vajon gazdálkodni is tudunk ebbe az irányba?
A vertikális gazdálkodás beltérben működik, több szinten, felfelé haladva, kihasználva a belmagasság előnyeit. Ezekben a többszintes üvegházközpontokban termőtalaj helyett hidropóniával (tápfolyadékrendszerrel) és LED-es lámpákkal oldják meg a termesztést.
Mivel az újabb épületek száma a gyarapodó városi lakosság számával arányosan nő, ezért a városi élelmiszerkereslet is egyre nagyobb, ellenben a hely egyre kevesebb. A zöld területek fogynak, és egyre távolabbról szállítják be az alapvető termékeket a városok központjaiba, ráadásul a levegő minősége is romlik az egyre növekvő betontengerben.
A vertikális gazdálkodás és a városi kertészkedés két olyan jövőbe mutató koncepció, amely talán lehetővé teszi a lokális mezőgazdasághoz való visszatérést.
Legnagyobb előnye a helytakarékosság, és az időjárási viszonyoktól független, állandó termelés lehetősége. Azonban az ehhez szükséges mesterséges fény és energia gyakran áll a kritika középpontjában.
A régióban még elég gyerekcipőben jár a vertikális gazdálkodás mint rendszer, viszont a függőleges kertek kialakítására már láthatunk több példát is. Bár ezek esetében elsősorban a városi kép zöldbe borításán és szépítésén van a hangsúly, működésük alapjában véve hasonló. Nézzük meg a lokális felhozatalt!
Ultragreens
Ploiești, Tătărani | Románia
A tervek szerint a most novemberben induló két romániai üvegház lesz a legnagyobb vertikális farm Európában. Az Ultragreens (korábban: Fresh Microgreens) nevű vállalat több mint 2.2 millió eurót fektetett be a projektbe. A farmok Tătărani és Ploiești városában épültek azzal a céllal, hogy az Eisberg és a Kaufland márkák beszállítóiként termeljenek.
Living wall
Posejdon | Lengyelország
Ez a „lélegző fal” a Posejdon épület része, amely Lengyelország egyik legkörnyezetbarátabb létesítménye, ugyanis 6500 növénypalántát ültetettek bele a fal létrehozásakor.
Nemanjina Complex
Belgrád | Szerbia
Belgrád központjában egy föld feletti és alatti parkolóházat építenek, amelynek különlegessége a hozzáadott zöld fal. Az épület összesen kilenc emeletből áll majd, 181 parkolóhellyel, amelyeket az államigazgatás alkalmazottai számára hoznak létre. A várostervezési projektet a Geoproject engineering cég koordinálja, és a tervek szerint már jövőre megkezdik az építési munkálatokat.
Mol kút
Budapest | Magyarország
Az egyetlen számottevő vertikális zöld kerthez közelítő megoldás az Istenhegyi úti Mol kút zöld fala, amelyhez kihelyezett napelem „fák” is társulnak a környezetbarát benzinkút részeként.
Mala Ulica
Ljubljana | Szlovénia
Bár Ljubljana viseli a legzöldebb európai főváros címét, zöld falakban még nem igazán bővelkedik, ez a játszótéri felület talán a leglátványosabb példa, a Mala Ulica Családi Központban.
Források: Romania Posts | Economica | Terapia Urbana | Vertical Garden Budapest | Építészfórum | Serbia Post
A modern nő tíz arca | Anka X Hajdú Anett
Anyaság a hintőporon túl – Hana Knížová az idill helyett a valóság báját tárja elénk
