Identitáskeresésről, kelet-európai sorsokról, családi trauma feloldásáról és egy elképzelt múlt rekonstrukciójáról mesél Anthony Paul Marchetti újonnan nyílt kiállítása a budapesti TOBE galériában.
Az Amerikában élő fotográfust családi szálak fűzik Magyarországra. A történet 1945-ben kezdődött, amikor nagymamája Szegedről menekült nyugatra a szovjet csapatok elől és éveket töltött a müncheni menekülttáborban. Itt ismerkedett meg Pállal, a fogorvosnak tanuló fiatal férfival, a kiállítás főszereplőjével. Már jegyesek voltak, amikor a lány lehetőséget kapott, hogy családjával Amerikába költözzön, a férfi viszont még nem tarthatott vele. Búcsúzáskor Pál azt ígérte, hogy amint teheti, utánamegy és végre megkezdhetik a közös életüket. A menyasszony már az új világ felé tartó hajóúton tudta meg, hogy terhes Pál gyermekével, Anthony édesanyjával. Ekkor még nem sejtette, hogy sohasem látják majd viszont egymást. Rövid, de mély szerelmük hátralévő életének fájó, nem szívesen emlegetett hiányává vált.
Anthony Paul című fotósorozata az ismeretlen nagypapát keresi. A kiállítás bejáratánál egy kisméretű fotómontázs található a valódi Pálról, de az unoka számára ezek a képek nem mondtak eleget a férfiról. A művész ezért ideiglenesen Magyarországra költözött és bejárta nagymamájának fél évszázaddal korábbi útvonalát, megalkotva a saját narratíváját a menekülésről, a bizonytalanságról és a reménytelen szerelemről. Fogászati eszközök, régi szerelmes levelek, kockás sál, sokat megélt tekintetek és ködös, vészjósló idő. A képgyűjtemény tárgyakból, tájakból és idegen férfiakból kreálja újra Pál fiktív karakterét, olyan emberek portréin és ruhadarabjain keresztül, akik akár az ő nagyapja is lehetnének.
„Ez a történet a maga emberi egyszerűségében egyszerre megrázó és elgondolkodtató” – mondja Tomas Opitz és Puskás Bea, a galéria két tulajdonosa.
A kiállítást Orvos-Tóth Noémi pszichológus nyitotta meg. Arról mesélt, hogy nem véletlen, hogy ezt a három generációt felölelő, érzékeny családi történetet végül az unoka göngyölíti fel. Ő már elég távol van ahhoz, hogy ne fájjon annyira, de elég közel, hogy még erőteljesen érezze a hiányt az életében. „Vannak alkotók, akik a transzgenerációs traumákból tudnak művészetet alkotni, és vannak képek, amelyek transzgenerációs hiányokat tudnak befoltozni” – fogalmazta meg Orvos-Tóth Noémi a kiállítás esszenciáját a beszédében.
A kurátor, German Kinga munkásságának fontos eleme a participatív művészet, így most is közös narratívaalkotásra invitálják a vendégeket és a járókelőket. Anthony a galéria kirakatára installált, Duna-partot ábrázoló képére bárki felragaszthatja Post-ittel érzéseit, gondolatait és saját családi történet morzsáit.
A május 25-én megnyílt kiállítás július 3-áig lesz megtekinthető többek között a Műtárgyak Éjszakája 2021 és a Gallery Weekend Budapest 2021 hivatalos programjának részeként. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diákjainak közreműködésével számos izgalmas összművészeti keretesemény fogja segíteni, hogy az üzenet minél szélesebb korosztályhoz és célközönséghez eljuthasson.
TOBE | Web | Facebook | Instagram
Anthony Paul Marchetti | Web
East by MADA_Belgrád | 3 könyv, amit olvass el a városról!
Templomból a tésztaboltba | Borsa Aliz X Buono!
