Három hónap telt el idő nélkül. Szinte kizárólag a napszakoknak megfelelően alakuló, menedéket nyújtó lakásodban ábrázolódó árnyékok adtak kapaszkodót abban, mikor mit kellene épp csinálnod. Csak az itt, csak a most. A látótér faltól falig szűkült – te, a tárgyaid sokszögletében. Új fókuszok egy végletekig leegyszerűsített élet mélységélességében.
Ahogy a kis fekete jegyzetfüzetben, Sebestyén László fotográfus a mindennapokban is nyitott egy tiszta, fehér lapot a karantén idején. „Quarantine things” című sorozatában az új értelmet nyert maszk, gumikesztyű és kézfertőtlenítő mellett olyan tárgyakat sorakoztat fel, mint a könyv, kávékapszula, WC-papír és PS-kontroller. Kamerája műtőasztalán részletekbe menően boncolgatja friss jelentésüket. Hétköznapi valóságunk egy teljesen új megvilágításban.