fbpx
Nyomj Entert

Zene és? | Öt dolog, amiért megéri várni a Magyar Zene Házára

Ahogy az építkezés a végéhez közeledik és egyre inkább formát ölt az eddig csak látványterveken látott, Sou Fujimoto tervezte különleges, természetközeli épület, úgy váltunk egyre kíváncsibbá arra, mi teszi olyan egyedülállóvá az év végén nyitó intézményt. A koncepcióról Horn Márton projektigazgató mesélt. 

A Városliget fái között, a lombkoronák alatt már kirajzolódik a Magyar Zene Háza hullámzó tetőszerkezete és az épületet a parktól leheletfinoman elválasztó üvegfalakat is beépítették már. A házat csak 2021 végén tervezik átadni, de szakmai elismerésekből már előre kijutott neki: a World Architecture Community (WAC) holland építészeti szaklap (és ezt követően a CNN is) az év legjobban várt új épületei közé sorolta, a Music Cities Awardson pedig egyedi koncepciójának köszönhetően nyerte el a legjobb zenei tematikájú ingatlanfejlesztés díját. Hogy miért olyan izgalmas ez az épület és a mögötte húzódó tartalom, azt Horn Márton segítségével öt pontban foglaltuk össze. 

1. Zene és építészet

A Magyar Zene Házával Budapest egy kortárs épülettel lesz gazdagabb, amiből, valljuk be, kevés akad a városban. Az épület erre a hiányra is reagál, ráadásul egy sztárépítész jegyzi. „Az ötvenes-hatvanas-hetvenes izgalmas, modern épületeit az emberek a mai napig összemossák a szocreállal, a kilencvenes évek posztmodern világával pedig talán még nehezebb azonosulni. A kétezres években több európai nagyvárosban kezdték el sztárépítészek látványos és zömében izgalmas, turisztikai attrakcióként is szolgáló terveit megvalósítani, ez nálunk viszont leginkább csak tervek szintjén valósult meg” – fogalmaz Horn Márton. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy a Magyar Zene Házával szemben nem az volt az elsődlegesen támasztott elvárás, hogy sztárépítész tervezze, még ha végül így is alakult. Sou Fujimoto tervét anonim pályázaton választottuk ki 168 pályamű közül, tehát nem mint ismert építészt hívtuk meg a projektre, hanem egy nagyon izgalmas tervvel jelentkezett, amit a nemzetközi zsűri kiemelkedőnek talált. Többek között a Magyar Zene Háza volt az egyik olyan egyedi munkája, aminek híre ment és a szakma is felkarolta. Az épület magán hordozza Fujimoto saját, izgalmas kézjegyeit: a legszembetűnőbb ezek közül az épített és a természetes környezet közötti határok feszegetése. Mikor a londoni Serpentine Gallery 2013-as pavilonját tervezte, szintén ez volt a célja, végül egy teljesen transzparens épület került a Hyde Parkba, persze műfajából és formájából adódóan kevésbé erős funkcionális elvárásokkal.

A Zene Háza tervezése során is erre törekedett, miközben egy jól működő épület jön létre, ellátva funkcióit. Azt gondolom, hogy a terv sikerült, az épület izgalmas építészeti formavilágával alakítja a kulturális intézményekről alkotott, megszokott képet.”

Fujimoto tervei okosan válaszoltak a tartalmi elképzelésekre, arra, hogy az épület három alapvető funkciónak kell helyet adjon: kiállítótereknek, zenei előadótereknek, valamint múzeumpedagógiai helységeknek. Három szint jött létre: a kiállítótereket az alagsorban helyezte el, így ezek a természetes fénytől elzárt terek az egyébként kívül-belül transzparens épület építészeti koncepciójától kicsit elkülönülve saját világot alkothatnak. A látogató a földszinten és a tető egyedi szerkezetében elhelyezett terekben áll a legközelebbi kapcsolatban a parkkal: nem véletlenül kerültek a földszintre a koncertek, illetve az emeletre a világos, szeparált termek, amelyek ideális környezetet biztosítanak a zenepedagógiai tevékenységekhez. Nem csak funkcionálisan, szimbolikájában is szépen válaszol a Magyar Zene Háza a tartalomra, azaz magára a zenére: „A tető formája a hang rezgését jeleníti meg, de a hullámzó formavilág megjelenik a földszinten is, ahogy a parkból megérkezve folyamatosan változik és összekapcsolódik a földszinti aljzat rajzolata” – jegyzi meg Márton.

2. Zene és környezet

A hang tehát az egyik olyan narratíva, melyet az építész végigvitt az épületen. A másik, ami ennél még egy fokkal szembetűnőbb és az építész kézjegyének számít, az a természettel való kapcsolat. „Fujimoto a park folytatását az épületben egy sor olyan jellegzetes, narratív eszközzel vezeti végig, mint a fasorok meghosszabbításaként értelmezhető oszloprendszer, a háztető természetből táplálkozó világa, vagy az absztrakt, leveles álmennyezet, amin hasonlóan süt keresztül a nap, mint a lombokon.”

Felmerül a kérdés, hogy a látványon túl milyen kapcsolatban áll az épület a környezettel, illetve a környezettudatossággal? „Az épület mellett, a nagyrét alatt százhúsz darab talajszondát helyeztünk el, ezek biztosítják az épület teljes hő- és melegvíz ellátását. Fűtésre és hűtésre fel tudjuk használni a műjégpálya felesleges elektromos kapacitását is. Összességében egy relatíve alacsony
külső energiaigényű épületről van szó.”

3. Zene és technológia

A házban a koncerteken kívül egy sor más módon is igyekszenek majd a zenét szélesebb közönséghez közelebb hozni – például rengeteg izgalmas technológiai eszköz bevonásával. „A Hangszerlabor ugyan elsősorban gyerekeknek szól, de felnőtteknek is szórakoztató lehet” – kezdi Márton. „A kísérleti hangszerek tere ez, melynek alapötlete, hogy olyanok is tudjanak zenélni itt, akik nem képzettek semmilyen hangszeren. Ezt kísérleti hangképző eszközökön tudják megtenni. Egy-egy installáció, mint például a Ligeti-orgonakoncepciót is magába foglaló gesztusvezérelt robotzenekar még a szakmabelieknek is érdekes lehet majd.” De lesz még a házban klaviméra is, ami egy transzparens üvegzongora tizenkét billentyűs hangszer mechanikájával működtetve, vagy profi könnyűzenei stúdió kezdőknek.

Techszempontból a hangdóm tere is izgalmasnak ígérkezik: a félgömb alakú kupolatérben 360 fokban elhelyezett hangszórókból szólnak majd a hangok, melyeket a félgömbre feszített vetítővászon támogat vizuálisan. Itt elsőként az állandó kiállítás kiegészítéseképpen a Kárpát-medence hangjai alapján komponált hanginstallációban merülhetünk el nap közben, esti programként azonban vetítéssel kiegészült DJ-szetteknek is teret adhat a dóm. 

A kiállítás sem marad le ebben a tekintetben: a látogatókat egy Magyarországon egyedülálló headsetrendszer segítheti a zenével történő ismerkedésben. A fejhallgatók pontos zenei dramaturgia alapján az installációkhoz lépve szólaltatják meg az adott dallamot vagy mesélik el, hogy mit érdemes tudnunk a kapcsolódó hangszerről, zeneszerzőről.

4. Zene és kultúra

Így el is érkeztünk a kiállításokhoz: a Magyar Zene Házában egy átfogó állandó kiállítás mutatja majd be a magyar zene történetét, de lesz külön tér az időszakos kiállításoknak is. Adja magát, hogy az állandó kiállítás a magyar zene történetéről szóljon, de Márton szerint Batta András zenetörténész csapata több korszak esetében abba a problémába ütközött, hogy az nem értelmezhető az egyetemes zenetörténet nélkül, így végül egy Európa-fókuszú zenetörténeti kiállítást képzeltek el, magyar hangsúlyokkal. A kiállítás hét nagy fordulóponton keresztül vezet végig az elmúlt évszázadok zenetörténetén: az időutazás a természet hangjaival indul, melyek a törzsi zenék alapjául szolgáltak, és a népzenén, a gregoriánon, a korai operán, Mozarton, Liszten,
Bartókon és további fontos zeneszerzőkön keresztül jut el a XX. századi technológia és könnyűzene kapcsolatáig. Formabontó megoldásokból itt sem lesz hiány, a kiállítás interaktív, élményalapú módokon mutatja majd be például a magyar népzene az ember életében betöltött szerepét, de még azt a hosszú folyamatot is, melyen keresztül a polifónia kialakult. 

5. Zene és edukáció

Mindenki hallgat zenét, mégis sokan annak nagy részét maguktól idegennek érzik – erre a gondolatra alapoz a Zene Háza, ahol nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is közelebb kerülhetnek a zene megértéséhez. „A klasszikus zenét sokan nehezen érthetőnek tartják, a kortárs klasszikust meg pláne. Van, akinek az elektronikus zene is egy olyan terület, amellyel nem tud mit kezdeni” – magyarázza Horn Márton. „A különböző műfajok megismerésével szabadegyetem jellegű programsorozatokon foglalkozunk majd, ahol feldolgozhatjuk nemcsak a klasszikus zene, de például a techno világát is.” A koncerteknek is beavató jellege lesz, hiszen sokkal intimebb környezetben valósulhatnak majd meg, mint a nagy koncerttermekben. Márton szerint erre a zenészek részéről is van igény, sokan személyesebbnek tartják, ha kisebb, intimebb környezetben játszhatnak például akusztikus zenét.

A zenepedagógia kapcsán Márton hangsúlyozza, hogy nem a közoktatás zeneoktatási hiányosságait akarják pótolni: a cél itt is inkább az, hogy a gyerekek közelebb kerüljenek a zenéhez. Az intézmény segít majd az iskolás csoportoknak, például előzetesen kiküldött oktatási anyagok segítségével készülhetnek majd a látogatásra, a helyszínen pedig zenepedagógusok és egyedi foglalkozások vezetik be őket a zene világába a tervek szerint. 

+1. Zene és rock’n’roll

Mivel a Zene Háza időszaki kiállítótere olyan nagy zenei kiállítások befogadására is alkalmas lesz, mint a Rolling Stones utazó kiállítása, így már folynak tárgyalások arról, hogy ez a tárlat hozzánk is eljuthasson. Addig is, ami biztos: az időszaki kiállítások közül az első a Kádár-korszak populáris zenéjével foglalkozik majd az 1957-es, első könnyűzenei lemezfelvételtől nagyjából az első Sziget fesztiválig.

Magyar Zene Háza | Web | Facebook | Instagram

Fotók: Mohai Balázs

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük