Manapság egyre több helyen botlunk magát specialty címkével fémjelző kávézókba, nemcsak Budapesten, de szerte az országban. Ez a bőség azonban időnként a minőség rovására megy, hiszen elhalványodnak a kritériumok, és nem csupán a vásárlók, de néha még a szakma is összezavarodik, mi az, ami hiteles. Pedig vannak rejtett gyöngyszemek, ahol amellett, hogy a kávé kitűnő, a desszertek is különlegesek. Mert egy ideális világban a legjobb dolgok bizony találkoznak.
Bár figyelem a piacot, az Emily Eclair felbukkanása villámcsapásként ért pár hónappal ezelőtt. Az Etele Pláza körül egyébként is nagy volt a felhajtás, ám meglepődve találkoztam az új márkával, amiről korábban semmit sem tudtam. Nagyon átgondoltnak, tervezettnek és profinak tűnt, nagyon “készen” volt, akár egy nemzetközi lánc hazai egysége. Ezt nem csak én gondoltam így mint később kiderült, pedig a sztori abszolút hazai. Nagy Dávid neve ismerős lehet a TAMP & PULL vagy a Kaffeine háza tájáról – igazi vizionárus, aki, ha elhatároz valamit, azt megvalósítja. Barátjával, Mizser Gáborral régóta gondolkoztak egy közös vállalkozás indításán, de az élet mindig közbeszólt. Gábor még 2015-ben nyitott egy fagyizót Biatorbágyon, Csakafagyi néven. A brand nagyon népszerű lett, több versenyen is jártak, de végül 2018-ban bezártak. Azóta felnőttképzéssel foglalkozott, ám a gasztronómiától nem került messzebb.
Az épülő Etele Plázából még évekkel ezelőtt érkezett a felkérés egy kávézó nyitására, de végül nem tudtak megegyezni, aztán jött a járvány, tolódott minden, beszakadtak a bérleti díjak. Úgy gondolták, most vagy soha – azt is tudták ugyanakkor, hogy nem egy szimpla kávézót szeretnének. A piac telítettsége miatt ugyanis kizárólagos profillal újabb helyet nyitni nem feltétlenül gyümölcsöző. Sok minden adott volt, például a kávé, hiszen Molnár Attilával régóta dolgozik együtt – Attila az alapító/tulajdonosa a One Eleven kávépörkölőnek, nem mellesleg többszörös magyar barista bajnok. Emellett a csapat is rendelkezésre állt, ezért már csak az volt hátra, hogy olyan terméket keressenek, amely méltó módon illik a megszokott színvonalhoz. Korábban mindketten sokat jártak Nyugat-Európában és megragadta őket a francia cukrászat, az eclairek világa, azaz a régi receptúra alapján, égetett tésztából készített töltött fánkok egyszerű nemessége. Az alap ugyanis bárhogyan ízesíthető, alkalmas szállításra, mivel tartja a formáját, és sokoldalúan lehet dekorálni, valamint tökéletes arra, hogy a legkülönbözőbb ízeket csempésszék bele. Mivel itthon kevesen készítik és a minőség is hullámzó, a kérdés eldöntötté vált. A névadó Dávid kislánya volt, aki maga is lelkes eclair-rajongó. Nem akartak azonban egyetlen termékre szorítkozni, így a kínálatba került egy másik favorit is, a cruffin. Ez a hibrid még 2013-ban bukkant fel San Franciscóban és pont az, aminek tűnik: aprólékos gondossággal hajtogatott leveles tészta, croissant-forma helyett muffinként sütve és különféle krémekkel töltve. Magyarországon egy-két pékségben már elcsíphető egy ideje, de reflektorfénybe még sosem került – mostanáig.
Ez a kettő került végül pultba, ami kiegészült egy játékos, külön beszállítótól érkező cake pop-pal is. Az ízválasztás hosszas kísérletezés eredménye, a legnagyobb kedvencek (mint a belga csokis, pisztáciás, vaníliás-málnás) mellett kísérleti jelleggel mindig szerepelnek szezonális ízek mindkét termék esetében, például Bounty, aranygaluska vagy mézeskalács. Fontosak a prémium alapanyagok és a finom részletek, így az eclaireket nemcsak áthúzzák bevonattal, hanem egyesével mártják és dekorálják. A cruffinnál figyeltek arra, hogy meglegyen az aranyszabályként emlegetett 27 réteg tészta, jól tartsa a formáját, de ne száradjon ki. Nem titok, ha kapacitásuk engedi, még bátrabb kísérleteket is terveznek, sós, illetve édes-sós ízek harmonizálásával. A sütemények kiadósak, laktatóak, így desszert mellett hedonista reggeliként is jól működnek.
Ami a termékek mellett azonnal feltűnik, az az arculat gyönyörű, gazdag látványa. A megvalósítás Bertóty Eszter munkáját dicséri – ő volt az, aki formát adott az alapítók elképzeléseinek. A cél egy élettel teli, meseszerű, mégis luxust idéző hangulat teremtése volt, ami közben nem elidegenítő – a sok zöld, a florális minták, az állatok felbukkanása azonnal kiemeli az üzleteket a plázák kakofóniájából. Apropó, plázák: az Etelében hihetetlen volt az első néhány nap fogadtatása, szó szerint alig bírták az iramot, de amikor az Allee-ból is felkérést kaptak, úgy voltak vele, hogy nem mondhatnak rá nemet, meg kell lovagolni a hullámot. Így az itteni egység is tárt karokkal várja a vendégeket, az új food court végén – ha Újbuda-Központ felől érkezünk, a logó át is világít az üveghomlokzaton, könnyű megtalálni.
Tudják, hogy még hosszú út áll előttük, és nincsenek könnyű helyzetben, hiszen most a gasztronómia világát a munkaerőhiány és az elszálló alapanyagárak is terhelik. Azonban a víziójuk tiszta: szeretnék, ha az ország legjobb eclairje lenne az övék. A tulajdonosok abszolút látják annak a lehetőségét is, hogy az Emily Eclair idővel franchise-zá nője ki magát, amennyiben lesz rá érdeklődés. Úgy gondolják ugyanis, hogy van még hely a városban, sőt, az országban egy ütős desszert-kávé kombinációnak, ahol egyik sem jár kompromisszummal, főleg, ha azt extra igényes környezetben fogyaszthatjuk el.