Budapesti bázissal, a BME Építészmérnöki Kar oktatóinak kezdeményezésére született meg a PACE projekt – egy online platform, mely azért jött létre, hogy releváns forrása legyen a közép-kelet európai kortárs építészeti projekteknek. Kilenc ország legnívósabb, nemzetközi szakmai zsűri által kiválasztott kortárs középületeit tartalmazó válogatásból ezentúl hétről hétre mi is bemutatunk egyet a projekt vezetőinek ajánlásával. Első alkalommal Szabó Levente és Bartha András Márk, a Középülettervezési Tanszék oktatói, a PACE csapatának tagjai meséltek az izgalmas kezdeményezés hátteréről.
A globalizáció korában különleges jelentőséggel bír a régió, mint földrajzi és mint kulturális egység egyaránt. Kimutathatók-e közös irányvonalak egy régió országainak építészetében, miközben a nyugati, német, svájci, francia, vagy éppen a keleti, japán, koreai tendenciák mindannyiunkra éppúgy hatással vannak? Többek között erre a kérdésre keresi a választ a PACE – Public Architecture from East-Central Europe elnevezésű projekt, melyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Középülettervezési Tanszékének oktatói hívtak életre.
„Kezdeményezésünknek a tanszéken több célja is volt: az egyik – ami a szélesebb publikumot is érdekelheti – megnézni, hogy bizonyos metszeteken keresztül a régió kortárs építészetének legjavában mutatkozik-e valami hasonlóság, kimutathatók-e közös tendenciák? A mi feltételezésünk szerint a válasz igen, hiszen közösek a történelmi gyökerek, többé-kevésbé közösek voltak és lesznek a gazdasági, politikai, kulturális lehetőségek, mindezek pedig tükröződnek az építészeten.” – fogalmazza meg Szabó Levente DLA építész, tanszékvezető egyetemi tanár.
A PACE keretén belül kilenc ország – Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna – kiemelkedő közösségi épületeit térképezik fel és mutatják be az elmúlt öt évből. „Tanszékünk lassan 75 éve koncentrál a középületek
oktatására, kutatására, tanáraink túlnyomórészt a hazai kortárs építészet meghatározó szereplői voltak mindig is. Ebből következik, hogy munkánk minden területén közösségi projektekre fókuszálunk, de van ennek egy másik oka is: úgy gondoljuk, hogy az említett, feltételezett közös regionális karakter pont az ilyen típusú, kisebb vagy nagyobb közösségek számára születő munkákon olvasható le a leginkább” – teszi hozzá Levente.
Annak érdekében, hogy valóban releváns és nívós projektek kerüljenek fel az oldalra, a PACE csapata (Leventén és Andráson kívül Fazekas Katalin DLA építész, egyetemi adjunktus és Klobusovszki Péter DLA építész, egyetemi docens) szakmai zsűri felállítása mellett döntött. A
kilenc országból kilenc olyan szaktekintélyt kértek fel, akiknek szakmai hitelességében személyes ismeretség vagy megbízható ajánlások révén biztosak voltak. „A zsűri felkérése volt az első annak érdekében megtett lépés, hogy megalakuljon a PACE. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez tényleg csak az első lépés: úgy gondoljuk, hogy olyan network van kialakulóban, amiben van perspektíva, és a jövőben akár konferenciákkal, regionális díj alapításával léphetünk tovább.”
Ahogy a tanszéken, úgy a PACE-n belül is három kategória alapján foglalkoznak közösségi építészettel, függetlenül a funkciótól, a mérettől vagy a beruházás jellegétől. „Három olyan kategóriát próbáltunk megfogalmazni, melyek valamiképpen az idő dimenzióján helyezik el ezeket a projekteket és a mögöttük lévő alkotói törekvéseket is. E három kategória az emlékezet, a fenntarthatóság és az innováció hívószavak köré rendeződik. Bár egymástól nem szikáran elválasztható területekről van szó, jellemzően az első kategóriába tartoznak az olyan munkák, amelyek meglévő épületekkel, az épített örökséggel foglalkoznak. A fenntarthatóság igénye a jelenkorban erősödött fel leginkább, így ezek a jelenre fókuszáló épületek. Az innováció pedig ugyan minden építészeti munkában jelen kell, hogy legyen, ebben az értelemben azokra a kísérletekre, karakterekre utal, melyek még nem az ismert, jól bevált, hanem új tipológiát jelentő fejlemények lehetnek.”
A jövőben folyamatosan, évente bővülő platform szélesebb körben is hasznos lesz: Bartha András Márk DLA építész és egyetemi adjunktus arra mutat rá, hogy az építészhallgatók hogyan profitálhatnak belőle, ha szélesebb rálátással bírnak a régió építészetére. „A tanszéki oktatókkal azt vesszük észre, hogy a hallgatókhoz leginkább a nyugati, például a svájci vagy éppen a japán építészet az, ami eljut. Ebben is szeretnénk alternatívát nyújtani: nem csak az Archdaily-n vagy japán folyóiratokban lehet jó példák után kutakodni, hanem akár autóval könnyen elérhető helyeken is találni magas minőségű épületeket.”
Jövő héten induló, PACE X HYPEANDHYPER című sorozatunkban hétről hétre bemutatunk egy-egy munkát a közép-kelet-európai régió kiemelkedő kortárs középületei közül.
PACE | Web
Megnyílt a Portrait of Humanity 2020 tárlata a Capa Központban
Ukrán védjegyek egy kötetben | IST Publishing
