„Minden arany, ami zöld”, „A fenntarthatóságért válaszd a vegánt”, „Fenntartható források = fenntarthatóság” – három meghatározó mítosz, amelyeket Tereza Nikolova segített eloszlatni a 2021-es Brain Baron tartott előadása során. A bolgár származású tervező jelenlegi főhadiszállásáról, az olasz Torinóból érkezett Budapestre, hogy bevezessen minket a jövő anyagainak rejtelmeibe. A fenntarthatóság és mindennapi használati tárgyaink kapcsolatán túl különös szakterülete és munkássága érdekelt minket: autóipar, olasz design, innováció és a színek is terítékre kerültek. Az interjú nyomtatásban a Hype&Hyper 2021/2. számában jelent meg.
Illusztráció: Bárdos László
Portréfotó: Csizik Balázs
Tereza Nikolova egy kisvárosból, Bulgária észekkeleti részén, a Duna partján fekvő Szilisztrából származik. Tanulmányait Milánóban, majd Torinóban végezte, ahol szabadúszó grafikusként, majd később egy ügynökséghez csatlakozva webdesignerként kezdte karrierjét. Szakmai útja egy bizonyos pontján úgy érezte, hogy addigi tervezői tevékenysége nem jelent már kihívást számára. Így változatosságra, nagyobb hatás elérésére és új dimenziókra vágyott, ahol saját személyiségét is be tudja építeni munkájába. A tervező, ha éppen nem a jövő megoldásain gondolkodik, akkor szabadidejét további két szenvedélyének, az antigravitációs jógának és a túrázásnak szenteli.
CMF designerként dolgozol a nagy múltú és lenyűgőző autódesignjairól ismert Italdesign Giugiaro vállalatnál. De mivel is foglalkozik pontosan egy CMF designer?
Köszönöm ezt a kérdést: jó lenne többet mesélni az embereknek erről a homállyal övezett szakmáról, amit legtöbbször CMF-nek hívunk, a „Color, Material, Finish” rövidítéseként. Néha „Color and Material” vagy „Color and Trim” designként is emlegetjük, így az elnevezések sokfélesége zavaróan hathat, de a lényeg ugyanaz. A CMF tulajdonképpen egy ipari formatervező vagy autóipari tudományág, amely a járművek külső és belső anyag- és színválasztásáért felelős. A tömeggyártott járművek esetében egy autó belseje általában száz-százötven alkatrészből áll össze: az én feladatom, hogy meghatározzam minden egyes alkatrész színének, anyagának és felületének együttesen jól működő kombinációját. Ez elsőre talán egyszerűnek tűnik, de valójában több különböző cégtől érkező, különböző anyagokat kell színben összehangolni. Emellett különböző trimmelési szinteket is meg kell határozni, ami azt jelenti, hogy egy új autó vásárlása során választhatunk a fekete vagy piros külső, illetve textilbelső között, és így tovább. Mindezeket a tényezőket egy CMF designer döntheti el. A szuperautók esetében pedig az egyedi megrendelésre készült autómodellek személyre szabását is magában hordozza, ahol egyedi anyagokkal és színekkel, csak az adott ügyfél számára készítünk speciális konfigurációkat.
Továbbá a formatervezésen túl több területen is kutatjuk és elemezzük a trendeket: sokat foglalkozunk az építészettel, a divattal, a művészettel, a társadalmi életformákkal, majd ezeket a nagyobb, meghatározó irányzatokat ültetjük át a járművekbe.
Olaszország vezető és trendteremtő szerepe a formatervezés területén világszerte elismert: az évszázad legjelentősebb státuszszimbólumai köthetők az országhoz. Az olyan mesterek, mint Giorgetto Giugiaro, Marcello Gandini és Leonardo Fioravanti minden idők legbefolyásosabb autótervezői közé tartoznak. Az elektromos autók korában, amikor a jármű teljesítménye fontosabb, mint a stílus, milyen mértékben jelenik meg inspirációként az olasz design és művészeti örökség?
Sok új vállalat, mint például a Tesla, formatervezési örökség nélkül, a nulláról indít: egy „üres papírból” alkotják meg formanyelvüket. Az olasz márkák azonban gazdag örökséggel rendelkeznek, és sikeresen is tudnak rá építeni. Kedvelt olasz autómodellejeim egyike a tavaly megjelent Lamborghini Sián Roadster, ami egy limitált szériában gyártott hibrid autó. Szépen követi a Lamborghini jellegzetes nyelvezetét, de mégis futurisztikus hatást kelt – egy rendkívül összetett széria, aminek minden egyes darabja egyedi CMF-fel rendelkezik, így nincs két egyforma Sián a világon. Jó példa arra, hogyan lehet az örökséget és az innovációt ötvözni.
A sorozatgyártott járművek közül egy másik kiemelkedő modell az új elektromos Fiat 500, más néven Cinquecento. A jármű Torinóban született meg, ahol én is élek: ez a város különösen szereti ezt az autót. Kialakítása hű maradt előző, belsőégésű motoros változatához, de sok újdonságot is tartogat, mint a különböző hangfunkciók vagy a belső terében használt innovatív anyagok. Remélem, hogy kereskedelmi siker válik belőle, hiszen a design szempontjából abszolút megérdemlné.
Milyen más korábbi ikonikus járművet emelnél még ki?
Nagyon kedvelem a Chevrolet Testudo modellt, amit Giorgietto Giugiaro tervezett a hatvanas években, mielőtt megalapította volna az Italdesignt. Ez az autó annyira őrült! A Testudo – ami latinul teknőst jelent – különös módon nyíló mechanikája miatt kapta jellegzetes formáját. Egyrészt letisztult, másrészt pedig innovatív koncepciót képvisel. Sajnos soha nem került gyártásba, csak koncepcióautóként létezik, valamint Giugiaro magángyűjteményének részét képezi, így élőben nem túl könnyű vele találkozni. A Testudo számomra a hatvanas évek szellemét tükrözi, hiszen ez volt az űrkutatás, a Holdra jutás, az új zenei irányzatok és a szabályok felrúgásának időszaka. Giugiaro nagyon fiatal volt, amikor ezt az autót tervezte – érezhető benne a fiatalság és az újító szellem.
Az autók sokféle anyag, többek között acél, üveg, réz vagy speciális szálak felhasználásával készülnek. Melyek azok a hagyományos anyagok, amelyek ma már elavultnak számítanak? Milyen innovatív megoldások a legjellemzőbbek?
Az autóipar egyik elavult anyagtípusa a műanyag. Ennek alternatívája lehet a bioműanyag: ezek más és más biomasszából állíthatók elő, akár szőlőből, kukoricából vagy egyéb mezőgazdsági hulladékból. A bioplasztik lehet biológiailag lebomló, de mégsem feltétlenül az: bizonyos típusok bár biomasszából készülnek, mégsem képesek biológiailag lebomlani. Mindemellett olyan műanyagok is vannak, amik fosszilis tüzelőanyagokból készülnek, mégis biológiailag lebomlanak.
Számomra a jövő bölcsességét az olyan bioplasztik anyagok megtalálása jelenti, amelyek mindkét kritériumnak megfelelnek: biomasszából származnak, oly módon, hogy körkörös gazdaságot teremtenek, és biológiailag lebonthatók.
Beszéljünk egy kicsit a színek jelentőségéről is, hiszen a jármű színe érdekes tényező lehet az autóvásárlási folyamatban: valójában sok vásárló válthat egy másik márka járművére, ha a kívánt modell nem áll rendelkezésre a választott színben. Szerinted miért lehet, hogy gyakran ennyire meghatározó egy árnyalat, és melyik most a legnépszerűbb szín az autóiparban?
Egy jármű külső színe a legegyszerűbb tényező, amivel annak tulajdonosa személyiséget adhat autójának – ez a leghétköznapibb módja az egyediség és saját stílus közlésének.
Nem éppen a legnépszerűbb, de mondjuk úgy, hogy a legtrendibb szín jelenleg a zöld. Az autóipari CMF területén a zöld több okból kifolyólag sem egy egyszerű szín, mivel soha nem örvendett nagy népszerűségnek. Érdekes tény, hogy a többi színhez képest a szemünk a zöld lehető legtöbb árnyalatát képes megkülönböztetni. Sok márka is egyre többet használja ezt a színt, annak mindenféle árnyalatában: a limetól kezdve, a kékeszöldön át a kék spektrumig mindent megtalálhatunk. Ez egyrészt módja a fenntarthatóság és az elektromos autók kommunikálásának, másrészt annak is, hogy egy kis nyugalmat kínáljanak – ez manapság egy olyan tényező, amire a vásárlóknak nagy szüksége van a bizonytalan időkben, így a vállalatok ilyen módon is válaszolnak erre az igényre.
Például a legutóbbi milánói autókiállításon bemutatott új Peugeot 508-as élénkzöld árnyalatot viselt. Szintén ezen az eseményen egy különös zöld-kék árnyalatú Alfa Romeo Giulia-t, valamint a BMW további két modelljét is bemutatták, az egyiket lime-zöld, a másikat pedig mélyzöld árnyalatban. Erre a tendenciára még egy kínai márkától is található példa: a Li Auto egyik modelljét is mélyzöld árnyalatban gondolta újra. A zöld mindenhol jelen van, és a márkák egyre inkább ebbe az irányba mozdulnak el. Valahányszor erre a színre gondolok az autóiparban, mindig eszembe jut az a mondat, ami Robert De Niro-tól hangzik el az Apádra ütök című filmben: „A zsenik szoktak zöldet választani, de nem te választottad.”
A fenntarthatóság mostanra már egy stratégiai prioritás az autóiparban. Szerinted mely anyagok lesznek majd a közeljövő újdonságai?
Szerintem a következő lépés – ami szintén a fenntarthatóság része – a körkörös gazdaságban és tervezésben rejlik. A márkáknak nem „egyenes vonalként” kell gondolkodniuk termékeikről, amik életciklusuk végén a hulladéklerakókban végzik, vagy csak részben kerülnek újrahasznosításra, hanem már a kezdetektől, a tervezési fázistól fogva a körforgást kell szem előtt tartaniuk. Minden anyagnak biológiailag lebomlónak vagy újrahasznosíthatónak kell lennie élettartama végén is, hogy más célt tudjon majd szolgálni.
Ha nincsenek határok, mi jelenti számodra a legideálisabb szín- és anyagkombinációt? Milyen egy tökéletes autó?
Nem hiszem, hogy létezik tökéletes autó, de a számomra tökéletes darab egy olyan jármű, amit nem én birtoklok – erősen hiszek a megosztáson alapuló gazdaságban és az erre épülő új üzleti modellekben, amelyeket egyre több autómárka is kínál. Ez a jövő trendje.
Továbbá az is fontos számomra, hogy az autó belső tere növényi alapú anyagokból készüljön, valamint izgalmas lenne az is, ha 3D nyomtatással tudnám kialakítani annak egyes részeit: a saját döntésem alapján variálhatnám a különböző alkatrészek formavilágát. Az is nagyon fontos szerintem, hogy egy autó könnyen tisztítható legyen, például olyan bőralternatívákat felhasználva, amelyekről könnyedén eltávolíthatjuk még a tintafoltokat is, így akár írhatnánk például az autóülésre, amit egyszerű módon le is törölhetnénk. Egy világos belső tér, amely mindig tiszta marad, egyszerre kifinomult és szabad.
Inkább nyomtatott formában olvasnál? Most megrendelheted a Hype&Hyper magazin második számát a Store oldalunkról!
Like a local #3 – Naspolya Nassolda, Szír Center, ONO Poké Bowl
A tálalásdesign alapjaitól a service design módszertanig | Piqniq pakk – 3. rész
