Igor Todorović – vagy ahogy a helyiek ismerik, Zgro – születése óta Újvidéken él. Az 1980-as évek vége óta tagja a helyi underground szcénának, az elmúlt húsz évben pedig koncerteket és kiállításokat szervezett, zenekarokat és művészeket népszerűsített, könyveket és zineket adott ki. Az Újvidéki Kulturális Diákközpont intézményével dolgozik együtt mint programszervező a városban egyedülálló Fabrika (Gyár) nevű helyen, és tagja a híres Exit Fesztiválnak is, mint booking agent és az Explosive Színpad szervezője. Határozottan állíthatjuk, hogy Újvidék nem lenne ugyanaz nélküle. A kétnapos To Be Punk.Festival után találkoztunk vele a Fabrikában, hogy beszélgessünk arról, hogyan jött létre a Fabrika; milyen programokat szerveznek; milyen a helyi underground szcéna; és hogy miért marad Újvidék kínai negyede kínai negyed, annak ellenére, hogy nincsenek is ott kínaiak.
Hogyan jött létre a Fabrika?
Évek óta dolgozom a Kulturális Diákközponttal. 2009 előtt nem volt saját helyünk, minden programot egy klubban, egy kávézóban, vagy egy városi könyvesboltban kellett „vendég”-ként megszervezni. A Duna melletti városrészt, ahol most a Fabrika áll, kínai negyedként volt ismert, habár soha nem voltak itt kínaiak. Ez egy régi gyár az 1920-as évekből, volt néhány autó- és hajójavító műhely, hegesztők, pár kávézó és sok hajléktalan. Megtaláltuk ezt a helyszínt (az 1990-es években borászati raktárnak használták), kifizettük a bérleti díjat az önkormányzatnak, és felújítottuk. Az első rendezvényt 2010 márciusában tartottuk helyi zenekarokkal. Így kezdődött. Később volt itt néhány más jó hely is, de mára mi maradtunk az egyetlen, ahová be lehet kopogtatni, ha valaki kiállítást, független színházi előadást vagy bármi hasonlót szeretne csinálni. Itt szívesen látunk, bármit megtehetsz, amit csak akarsz, díjmentesen.
Milyen rendezvényeket szervezel a Fabrika?
Évente közel háromszáz rendezvényt szervezünk. A To Be Punk nevű punkfesztivált 2008 óta csináljuk, idén volt a tizenötödik alkalom. Még amikor karantén volt, akkor is csináltunk fesztivált, livestream-en keresztül, amit én nem igazán szeretek, de ez volt az egyetlen lehetőség. Minden év szeptemberében megrendezzük a Comics Weekendet, idén volt a tizenhatodik. Minden hónapban rendezünk diákkiállításokat az Újvidéki Egyetem Művészeti Akadémiájával együttműködve, és sok más kulturális eseményt, például könyvbemutatókat, kortárs táncelőadásokat, bakelit- és könyvpiacot, illetve -cserét, különböző fesztiválokat (a Tanz Platz kortárs táncfesztivált, az UPAD színházi fesztivált, az FSP szerb undeground szcéna fesztivált).
A Fabrika azonban nem csak rendezvények helyszíne: CD-ket, könyveket és zine-eket is kiad.
A Fabrika az Újvidéki Diák Kulturális Központ (SKCNS) által használt helyszín, és 2006 óta több mint száz CD-t adtunk ki különböző helyi punk és underground zenekaroktól, de jazz és klasszikus zene is megjelent, mert ezek sem népszerű műfajok. Soha nem kérünk pénzt, csak kiadjuk, például ötszáz darabot, amiből háromszázötven-négyszázat odaadunk a szerzőknek, százat pedig megtartunk magunknak promóciós célokra. Nem áruljuk őket, csak segítünk ezeknek a srácoknak, hogy alkossanak valamit. Képregényeket, könyveket és zine-eket is kiadunk. A To Be Punk kapcsán minden évben készítünk egy kis fanzint, amelyben interjúkat közlünk az abban az évben fellépő zenekarokkal. Az SKCNS Fabrikánál végzett rendszeres munkám mellett egy barátommal együtt készítjük az Out Of the Darkness című punk/hardcore fanzint, amelyben rengeteg szerző szerepel az összes egykori jugoszláv országból. Most jelent meg a tizenharmadik, hat éve kezdtük el, és évente kétszer nyomtatjuk ki.
Egy barátoddal könyvet is írtatok a helyi punk szcénáról. Ez hogyan jött létre, és milyen volt a punk szcéna Újvidéken?
Azóta megvolt bennem a szenvedély, hogy leírjak mindent a punk szcénáról, mióta 1988-ban elmentem az első punk koncertre. Így minden egyes punkkoncertről van egy cikkem, mint egy koncertkritika, ami körülbelül ezerkétszáz darab. Emellett összegyűjtöttem az összes papírkártyát, jegyet, képet, mindent... Nekem és egy barátomnak, Sava Savićnak, a Dnevnik című helyi lap újságírójának, aki tíz évvel idősebb nálam, az volt az ötletünk, hogy mivel ismerjük az összes embert az underground szcénából, próbáljunk meg valamit kezdeni ezzel. Minden egyes embert megkerestünk, beszélgettünk velük, adtak képeket, stb. A Novosadska punk verzija (Újvidéki punkverzió) című könyv 2006-ban jelent meg, és nagy eredmény volt, mert Szerbiában még semmi hasonló nem volt a helyi underground szcénáról. Két nap alatt elkelt, az utánnyomást öt nap alatt eladták, majd 2014-ben készítettünk egy bővített változatot, ami szintén elfogyott.
Újvidéken még mindig élő a punk szcéna?
Igen, mindig jelen van. Vannak jobb és gyengébb időszakok. Jelenleg körülbelül tíz-tizenöt jó zenekar van. Ez nem csak szigorúan punk, keveredik némi hardcore-ral, némi emo screamóval, meg ilyenekkel, de a szcéna ennyi év során is együtt maradt.
Honnan inspirálódsz, hogy milyen punk zenekarokat hívj Újvidékre, és van-e kedvenced?
Még mindig minden egyes koncertet élvezek. Rendszeresen részt veszek a blackpooli Rebellion fesztiválon. Tizenkétszer voltam ott. Ismerem az összes srácot. Majdnem minden punkzenekart, amely az elmúlt tizenöt évben Újvidéken játszott, én és a kollégáim hívtunk meg. Az SKCNS-nek van egy havi költségvetése, így megengedhetjük magunknak, hogy elhozzuk őket. Az SKCNS sok más együttes mellett az Exploited, a Cock Sparrer, a Damned, a Ruts DC, Marky Ramone, a The Adicts stb. számára szervezett koncerteket. Az idei To Be Punk a Death Side nevű japán zenekart látta vendégül, akik Tokióból repültek Bécsbe, ahol adtak egy koncertet, majd a bécsi Ruidosa Inmundiciával együtt eljöttek Újvidékre, majd visszamentek Bécsbe és visszarepültek Tokióba... De megérte, mert telt házunk volt: Spanyolországból, Franciaországból, Olaszországból, Csehországból, Magyarországról, Romániából, Bulgáriából, Horvátországból, Boszniából, Észak-Macedóniából jöttek az emberek…
A Fabrika tehát valóban ott van az underground szcéna európai térképén.
Határozottan. Bár mi nem underground vagyunk, hanem egy önkormányzati intézmény. De olyan, mint egy fekete bárány, mert nem csinálunk semmilyen kommerciális vagy hagyományos dolgot.
Szerbia nem az EU tagja. Gondolom, ez okoz némi nehézséget a szervezésben.
A világ minden tájáról megkeresnek, és azt mondják, hogy helló, turnét szervezünk, nem tudnánk Újvidéken koncertezni? Persze, dehogynem, csakhogy Szerbia nincs benne az EU-ban, így sokszor túl bonyolult számukra. Az ügynökök gyakran egyszerűen lemondanak arról, hogy Szerbiába jöjjenek, mert nem akarnak mindenféle papírmunkát elvégezni, és fél napot a határon tölteni a turné egyetlen nem Uniós koncertjéért. Számtalanszor volt problémánk a határon az ATA igazolvány vagy más dolgok miatt. Ezért néha elküldök egy taxit Horgosra, hogy felvegye őket. Az egész egyszerűen szörnyű.
Ennek ellenére Újvidék megkapta a 2022-es Európa Kulturális Fővárosa címet. Milyen volt, hogyan értékelnéd?
Ahogy említettem, a hely, ahol a Fabrika van, a város azon része, amit mindenki kínai negyedként ismer. Az EKF elkezdte el Kreatív Negyednek nevezni. Azonban az összes manufaktúrának, klub- és kávézótulajdonosnak, és mindenkinek el kellett hagynia a helyét, és emiatt ez már nem kreatív negyed. Az volt, de most már nem az. Talán tíz év múlva, a következő generáció így fogja hívni, de egyébként marad kínai negyed. Pedig csak meg kellene hagyniuk a kreatív embereknek. Mindenesetre azt mondtam nekik, hogy sok ragyogó dolgot csináltatok, sok nagyszerű eseményt, rendben. Lássuk, mi fog történni, mi marad ebből három évvel 2022 után. Hány gyereket fordítottatok a kultúra felé a Pink TV-től vagy a mobiltelefonoktól és a TikToktól? Ha elértétek az 1%-ot, akkor nagyszerű munkát végeztetek. De attól tartok, ez nem sikerült.
Hogyan látod a jövőt?
Továbbra is úgy fogunk dolgozni, mint a korábbi években. Az SKCNS harminc évvel ezelőtt alakult. A Fabrika öt és tíz évvel ezelőtt is létezett, és akkor is létezni fog, amikor az EKF befejeződik. Áprilisig teljesen be vagyunk táblázva, most van néhány foglalásunk jövő októberre, novemberre, tervezünk kiállításokat, koncerteket, fesztiválokat, és egyszerűen csak folytatjuk a munkát.
SKCNS Fabrika | Web | Facebook | Instagram
Borítókép: Barney Greenway a Death Napalm együttesből és Igor Todorović
Fotók: Lea Bodor
Évtizedek óta nem látott tüntetések Kínában
A legújabb háborús fegyver: Facebook
