Hogyan segíthet a design az információáradat okozta problémák megoldásában? Segíthet-e egyáltalán? A 26. alkalommal megrendezett ljubljanai Design Biennálén bemutatott projektek többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ.
Ljubljana egy különös hely – a városnak kevesebb mint háromszázezer lakosa van, ennek ellenére a magas színvonalú és kritikai attitűdöt képviselő kortárs művészeti- és design eseményekre talán itt találjuk a legjobb példákat a régióban. Kortárs művészeti múzeumuk (MSUM) a térség egyik legizgalmasabb gyűjteményével rendelkezik, sőt a társadalmi problémák feldolgozásában érdekelt non-profit intézmények is működnek, továbbá a Kortárs Művészeti Triennále és Grafikai Biennále mellett 1964 óta Design Biennálét is szerveznek.
Ötvenöt év elteltével a designról való gondolkodás sokat változott, ezzel pedig a ljubljanai BIO (Biennal of Design) is ütemesen tartja a ritmust. A kezdeti évek termékközpontú, ipari formatervezési kiállításai mára projektközpontú, multidiszciplináris kísérleteket bemutató tárlatokká nőtték ki magukat. A BIO 26 kurátorai – Thomas Geisler és Aline Lara Rezende – kifejezetten aktuális és fontos témát választottak az idei évre; a ’Common Knowledge’ címet viselő programsorozat korunk információs krízisére fókuszál, és a látogatónak szegezi a kendőzetlen kérdést: minek hihetünk még?
Információt ma bárki megoszthat és terjeszthet a világhálón. Tudunk-e még különbséget tenni valós- és álhírek között? Ha egyet visszalépünk, az információtól az adatokig, hasonlóan aggasztó kérdésekkel találjuk szembe magunkat. Adatainkat algoritmusok elemzik, majd ezekből olyan következtetéseket vonnak le, amelyeket a felhasználókkal szemben alkalmaznak. Mielőtt a problémákra megoldásokat keresünk, meg kell értenünk azt a komplex folyamatot, amelynek nap mint nap részesei vagyunk – a design pedig éppen ebben segíthet.
Russell L. Ackoff ’From Data to Wisdom’ című 1988-as írásában az adatok-információ-tudás-bölcsesség piramisát vázolja fel, a kiállítás kurátorai ezeket a fogalmakat vették alapul a bemutatott projektek kiválasztásakor. A tudomány, a művészet, a technológia és a design közötti határok elmosódása, illetve a múlttal való párbeszéd a Biennále egészét áthatja; így lehet, hogy egy tárlaton szerepel Marshall McLuhan médiaelméleti írása Victor Papanek ikonikus Tin Can Radiojával, vagy éppen a Pentagram MIT Media Lab számára tervezett új arculatával.
Néhány játékos munka mellett sok kutatásalapú projekt került a válogatásba. Utóbbira jó példa Vladan Joler és Kate Crawford Beazley Design-díjas projektje, az Anatomy of an AI System, amely az Amazon Echo hangvezérelhető eszköz létrejöttének, működésének és halálának ökológiai, gazdasági és társadalmi hatásait fedi fel a látogató előtt. A nagyméretű infografikák a kiállítás visszatérő elemei, nem véletlenül: a komplex folyamatok vizuális ábrázolása kulcs lehet ahhoz, hogy megértsük a komolyabb összefüggéseket, legyen szó akár a hálózatok működéséről, vagy éppen a médiabirodalmak befolyásáról és véleményformáló erejéről. A tervezőgrafika és tágabb értelemben a design felelőssége is valahol itt érhető tetten.
A központi kiállítás az Építészeti és Design Múzeumban (MAO) kapott helyet, ehhez társul hat szatelit-projekt, amelyek a múzeumon kívül, a város egyéb helyszínein (pl. botanikus kertben, könyvtárban vagy idősek otthonában) valósultak meg design mentorok és fiatal tervezők együttműködésében. Emellett egy nemzetközi koprodukció is született a karlsruhei ZKM-mel és a ljubljanai Goethe Intézettel közösen. A Kresija Galériában látogatható a biennále tematikájához kapcsolódó The Data and the Sovereign című kiállítás, ahol a kurátor, Nolasco-Rózsás Lívia által válogatott kortárs művek az online megfigyelés abszurditására, és a szuverenitásunk megóvásának szükségességére hívják fel a figyelmet. A tárlat egyik érdekessége, hogy több olyan alkotó munkája is megjelenik, akik a BIO főkiállításán is szerepelnek; még egy visszacsatolás arra, hogy kortárs művészet és design között nincsenek éles határvonalak.
A BIO 26 egyszerre kritikus és optimista a design szerepét illetően: elismeri, hogy az érintett problémák létrejöttében bűnös lehet, de hisz abban, hogy a jövőben a negatív irányba menő folyamatok megállítása a design feladata lesz.
A Common Knowledge 2019. november 15-től 2020. február 23-ig, a The Data and the Sovereign 2020. január 16-tól 2020. február 9-ig látogatható.
Fotók: Kaja Brezočnik, Klemen Ilovar.
A képeket a MAO és Ljubljanai Önkormányzat jóvoltából közöltük.
NÉGYSZÖGLET – Képes Géza
Lengyel építész co-housing terve nyert Moszkvában
