Figyelem, figyelem a nyári kánikulában karok nyúlnak meg a szobor tövében – az új, hosszan elfolyó és lépcsőzetes állapotot a szép könyökök bánják. Megy a pucérkodás, a leskelődés: itt még a fának is szeme van. Közben a Verejték utca lépcsőjén liheg a nép, béka-gitár festi alá a zenét. Az a jobb oldalt kikandikáló rózsaszín elefánt pedig soha nem felejt; néha-néha felidézi magában azt a fiút és azt a lányt a puha pléd négyszögletében. Hogy milyen érzés a szabadság? Emlék csupán. Labrosse Dani különleges karakterei budapesti épületeket özönlenek el egy teljes évre itt, a HYPEANDHYPER-en! Böngéssz te is, és találd meg mind a három zsiráfot, ezúttal a Citadellán!
„A Citadella nagyon különleges hely a számomra. Amikor a barátnőm pár éve először látogatott meg Amerikából, körbevezettem a városban, és próbáltunk olyan helyekre is eljutni, ahol még én sem jártam. Az egyik ilyen hely a Citadella volt, ami azóta az egyik leggyakrabban látogatott randi helyünk lett. Megfogadtuk, hogy amint a jelenlegi ön-karanténos időszaknak vége van, az első dolgunk az lesz, hogy felmászunk a Gellért-hegy csúcsára és megcsodáljuk a kilátást.
A Citadellát a sorozat kezdete óta terveztem megrajzolni, de akárhányszor hozzáfogtam, valami nem stimmelt, és a Szabadság-szoborról készített skiccem hónapokig félbehagyva ült egy folderben a gépemen.
Általában elég feszes tempóban szoktam alkotni, a budapesti illusztrációim azonban kicsit időigényesebbek. Először az adott épület körvonalaival kezdem, ami nagyobb lakóházaknál több hétbe is telhet. Ha azzal megvagyok, beköltöznek a figuráim, elkezdek színezni és mire az utolsó simításokat végzem, már alig akarok az illusztrációra nézni, ki vagyok merülve, és muszáj valami mással foglalkoznom.
A karantén első napján leporoltam a korábbi, félkész Szabadság-szobor skiccemet, nekifutottam még egyszer, és amint megemeltem a tollam, hogy meghúzzam az első vonalat, nem akartam letenni. Bár az egész sorozatra nagyon büszke vagyok, ez volt az első olyan darabja, ami után nem, hogy nem voltam kimerülve, hanem feltöltődve éreztem magam” – meséli Dani a legújabb munkájáról.
Aktuális feladványunk: keresd meg mind a három zsiráfot!
A Citadella
A Citadella a 235 méter magas Gellért-hegy tetején fekszik, amelyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben Julius Jacob von Haynau emeltetett. Az építmény önmagában 220 méter széles, a falmagassága körülbelül 16 méter. A citadella olasz szó fellegvárat jelent, azaz várszerű magaslati erődítményt, vagy egy város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, védhető részt. Bár régen háborús célokra volt használatos, a főváros legszebb kilátását nyújtó egykori erőd ma már a világörökség részét képezi.
A Citadella városra néző falának tövében találjuk Kisfaludi Strobl Zsigmond – a budapesti városképet meghatározó – alkotását, a Szabadság-szoborot, amelyet 1947-ben állítottak fel. A szobor nőalakjának a modellje Thuránszky Gaál Erzsébet, egy fiatal apácanövendék volt, akivel a szobrász véletlenül találkozott. A szobor kicsinyített mását 1980-ban Farkas Bertalan űrhajós a világűrbe is kivitte magával.
A felemelt kezében pálmafaágat tartó nőalakot ábrázoló emlékmű 14 méter magas, a talapzatával együtt 40 méter magasra emelkedik. Az eredeti, több kisebb szobrot is magába foglaló kompozíció hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmű volt; a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének emlékére állították. A rendszerváltás után a szoboregyüttest aztán némileg átalakították – a Szabadság-szobor talapzatán lévő feliratot megváltoztatták, és az előtte álló szovjet katona szobrát 1992-ben átszállították a budatétényi Memento Parkba. A szabadságot szimbolizáló nőalak mind a mai napig a város egyik legfontosabb jelképe.
Budapest by Labrosse című, egy éven át tartó sorozatunkban Labrosse Dani különleges karakterei laknak be, lepnek el ikonikus budapesti épületeket itt, a HYPEANDHYPER-en! Böngéssz te is, és játssz velünk!
Nosztalgikus emlékképek | Ivana Kozlau Lauridsen illusztrációi
Élet(tér) a járvány után | Egy környezetpszichológus szemével
