fbpx
Nyomj Entert







EAST COMPASS | Kadaň, Csehország

Ezúttal picit messzebb, a német határ közelébe kirándulunk, egészen a csehországi Kadaň városáig, ahol a történelmi óváros szépségei mellett egy bozontos mesehősről is lesz szó.

A német határ közelében fekvő Kadaň városára akkor lettünk figyelmesek, mikor új arculatot kapott: a 18.000 lakost számláló cseh városnak a Colmo designstúdió tervezett modern, mégis tradicionális elemekből építkező arculatot. Kíváncsiak lettünk hát arra, mi mindent rejt Kadaň. A több száz éves építészeti örökség mellett van itt pazar kerttel körülvett ferences rendi kolostor, csehszlovák rajzfilmhősről mintázott szobor (nem is egy), de itt találjuk Csehország legkeskenyebb sikátorát is, amelynek csak megnevezése, az utcácskát jelentő „ulička” cuki, az eredettörténete már annál kevésbé.

Mikulovicei kapu

Kadaň történelmi városközpontjában találjuk a gótikus stílusú mikulovicei kaput, melyet Szent toronynak is neveznek. A XIII. században épült torony a városi erődítmény részeként valósult meg, a „szent” megnevezést pedig azért érdemelte ki 1532-ben, mert innen lehetett eljutni a Tizennégy Szent Segítő templomába. Jelentőségét annak köszönheti, hogy rajta keresztül húzódott a határ Kadaň ó- és újvárosa között, továbbá itt haladt át a Szászország felé vezető fontos kereskedelmi útvonalak egyike. A torony lábánál található kapun számos cseh uralkodó, köztük II. Vencel, IV. Károly, I. Ferdinánd, de még II. József is áthaladt. A torony ma is látható formáját 1877-78-ban nyerte el, amikor is egy óraművet is kapott.

Maxipes Fík szobra

Olyan azért ritkán fordul elő, hogy egy rajzfilmfigurának szobrot állítsanak, pláne, hogy a születésnapját is megünnepeljék. Márpedig Kadaň városában ez történik: az 1975-ben indult csehszlovák animációs tévéfilm sorozat, a Maxipes Fík címszereplője igencsak nagy népszerűségnek örvend errefelé. A Rudolf Čechura író és Jiří Šalamoun animációs rendező által életre keltett bozontos eb (merthogy a cseh „pes” szó kutyát jelent) mindenféle kalandokba keveredik: iskolába jár, autót vezet és még a sarkvidéket is felfedezi. A mese narrátora a kadaňi születésű cseh színész, Josef Dvořák volt. A szőrös főhősnek két szobrot is emeltek: az egyiket František Vlček, a másik, modernebb változatot Michal Fiala készítette. Maxipes Fík születésnapját minden év május 29-én ünneplik a városlakók, amikor is egész napos programokkal várják a gyerekeket.

Szent Péter és Pál templom

Kadaň legfiatalabb templomai közé tartozik a vörös színben pompázó Szent Péter és Pál templom, melyet a történelmi városközponttól északra találunk. Valóban viszonylag friss építményről van szó: a templomot 1903-ban építették, neogótikus stílusban. Eredetileg a német ajkú evangélikus közösség vette használatba az Áldott Megváltónak szentelt templomot. A németek 1945-ös kivonulása után az épület a csehszlovák huszita egyház fennhatósága alá került.

A városháza tornya & városi múzeum

Kadaň főterén magasodik a hófehér, gótikus stílusban épült városháza tornya, mely tekintélyes, 53.75 méteres magasságával a legmagasabb építmény címet is bezsebelte a cseh városban. A XVI. században épült torony öt emeletből áll, melyek mindegyike tartogat érdekességet az ide látogatók számára: az első szinten például egy kápolnát találunk, a pártázat közelében pedig egy kutya alakját fedezhetjük fel. Az épület belsejében főképp gótikus stílusjegyekkel találkozhatunk, de reneszánsz falfestmények is visszaköszönnek a falakról a tetőtérben. A városháza falai között ma is a kadaňi önkormányzat és a polgármesteri hivatal működik.

Katova ulička

A Katova ulička feliratot a Béke tér 77. (Mírové náměstí) magasságában kell keresnünk. A piros utcanévtábla két épület között bújik meg, s ez a helyi látványosság klausztrofóbiásoknak semmiképp sem ajánlott: a Katova ulička („utcácska”) ugyanis Csehország legkeskenyebb utcája a maga 66,1 centiméteres szélességével. Az 50 méter hosszú sikátor nevét a város hóhéráról kapta, aki abban a házban lakott, amelybe a sikátor vége torkollott, s aki maga is megtette jó néhányszor a hazafelé vezető utat a szűk utcácska macskakövein. A helyi legenda szerint élt egyszer egy apáca, aki szerelembe esett a Kajl Ignác névre hallgató hóhérral, s a nőt büntetésképp a gótikus bejáratú sikátorba falaztatták, szelleme pedig azóta is kísért sötétedés után a Katova, vagyis a Hóhér utcájában.

Ferences rendi monostor

A városközponttól kissé távolabb találjuk a XV. század végén épült ferences rendi kolostort, s az azt övező csodaszép kertet. Az építmény egy korábbi zarándokkápolna helyén épült Kadaň város kormányzójának megbízásából, s egészen az 1950-es évekig szolgált a ferences testvérek lakóhelyéül, amikor is a munkatáborba száműzték az ott élő szerzeteseket. A kolostor 1989 után került vissza a ferencesekhez, helyiségeit felújították és a városi múzeum gyűjteményét költöztették a falak közé. A látogatók vezetett túrákon is részt vehetnek, amelyeken nemcsak az UNESCO Világörökség részének választott épületegyüttest ismerhetik meg, hanem bepillantást nyerhetnek a szerzetesek mindennapjaiba is.

Szent Kereszt Felmagasztalása templom

Ugyancsak Kadaň főterén, a Béke téren találjuk a Szent Kereszt Felmagasztalása templomot, melyet 1291-ben említenek először a források. A templom a harmincéves háború idején két tűzvésznek is áldozatul esett, az újjáépítés következtében az eredetileg háromhajós, gótikus bazilikát barokk templommá alakították – a gótikus stílusjegyekből csupán a templom bejáratánál fedezhetünk fel néhányat, így például a kapu jellegzetes boltívét. A hányattatott sorsú templomnak az 1811-es tűzvészt sem sikerült elkerülnie, a ma is látható kupolák is csak ezt követően, 1862-ben kerültek fel a tornyokra.

Keresztút

Az óvárosban található városháza tornyától a városszéli ferences kolostorig vezet a hét állomásból álló Keresztút, melyet a XVII. század végén építettek. A kadaňi kálvária hossza megegyezik az eredeti, Jeruzsálemben található útvonal hosszával, ahol Jézus Pilátus palotájától egészen a Golgotáig cipelte keresztjét. Az egyes stációkat megörökítő mészkőből épült, boltíves állomásokat a város parkjában fedezhetjük fel.

Illusztráció: Farkas Róbert


EAST COMPASS címet viselő sorozatunkban a közép-kelet-európai régió izgalmas városait fedezzük fel a múlt és a jelen tengelyén, különleges vizuális tálalásban.   

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük