A MOME Innovációs Központ elindította első inkubációs kezdeményezését, a Proof of Concept (PoC) programot, melynek célja, hogy támogatássa az egyetem polgárait munkáik fejlesztésében és abban, hogy piacképes fázisba juttassák innovatív ötleteiket. A programra a MOME hallgatói más egyetemek tanulóival együtt is jelentkezhetnek, ezzel támogatva a különböző tudományterületekről érkezők együttműködését. Az Inkubációs Program a fiatalok felkarolását, az interdiszciplinaritást és a nemzetközi kapcsolatok kiépítését elsőrendű feladatának tekinti – ehhez pedig éppen olyan vezetőt választott az egyetem, aki mindezt hitelesen képviselheti. Craig V. Johnsonnal, a program vezetőjével beszélgettünk.
Craig V. Johnson pályafutását okleveles könyvelőként kezdte Dél-Afrikában, dolgozott könyvvizsgálóként a magánszektorban számviteli és tanácsadó cégeknél, majd vezető tanácsadóként itthon és külföldön egyaránt. A vállalati világot maga mögött hagyva különböző területeken szerzett mesterdiplomát: alkalmazott etikát, nemzetközi kapcsolatokat és nemzetközi biztonságot tanult Dél-Afrikában, Magyarországon és Lengyelországban. A közelmúltban megalapította a Changemakers Youth Forumot az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának védnöksége alatt, és társalapítója a GiLE Alapítványnak, ahol fiatalokat támogat egy sikeresebb és tartalmasabb jövő kialakításában. 2022 februárjában az Inkubációs program vezetőjeként csatlakozott a MOME Innovációs Központjának csapatához.
Mesélj kérlek a szakmai utadról! Hogyan válik valaki könyvelőből a fiatal pályakezdő kreatívok támogatójává?
Az biztos, hogy nem egyik pillanatról a másikra – több életesemény és változás vezetett idáig, legfőképp a tanulás iránti kíváncsiságom hajtott, és az, hogy társadalmi hatást fejtsek ki . Sok más fiatalhoz hasonlóan a szüleim engem is arra biztattak, hogy olyan szakmába kezdjek, amiben jó vagyok. Az iskolában a matematika jól ment, logikusnak tűnt ezen a vonalon pályát választani. Jó karriert és egyfajta biztonsági hálót jelentett ez az irány, de valami hiányzott, ezért elkezdtem különböző területeket is felfedezni, visszatértem a felsőoktatásba. Láttam, mennyi iparág és tudományterület van még, amiről tanulhatnék. Fokozatosan haladtam a könyveléstől az alkalmazott etika és az angol nyelv oktatása felé, majd a diplomáciai, politikai ismereteken át az oktatás és a fiatalok fejlesztése felé, egyenesen a művészet és design területéig. A folyamat alatt rájöttem, hogy kifejezetten élvezem a tudományterületek közti váltásokat és másokat is arra szeretnék biztatni, hogy reflektáltan figyeljék a saját szakmai útjuk alakulását és hasonlóan lépjenek kapcsolatba a világgal.
Hogyan került látókörödbe a design?
Ez érdekes kérdés – valahogy úgy érzem, hogy már egy ideje kapcsolatban voltam a design területével anélkül, hogy ezt tudatosítottam volna. Habár nem részesültem designoktatásban, az évek során elkezdtem foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy mit jelent designernek, alkotónak lenni, és mi köze van ennek a kreatív iparhoz. Tesztelni dolgokat, megfigyelni mi hogyan működik és finomhangolni – ahogyan megismertem a design thinking módszerét, felismertem annak alapjait saját döntéseimben és gondolkodásmódomban is, például abban, ahogyan a saját szakmai érdeklődéseimet prototipizáltam az évek során, vagy ahogyan különböző fiataloknak szóló kezdeményezéseket indítottam Magyarországon.
Ma már sokkal jobban tudatában vagyok a felhasználóközpontú megközelítés fontosságának, közel áll hozzám ez a szemlélet. Hiszek abban, hogy ha hatni akarsz és változást szeretnél, akkor ahhoz elengedhetetlen először megismerni azt, hogy mire van szüksége az embereknek. Emellett idővel arra is rájöttem, mennyire fontos emlékezetes élményeket teremteni a tervezés során. Például egy esemény szervezésekor ugyan sokat számít, hogy mi a tartalom, miről fog szólni az esemény, de ez nem minden. Az is lényeges, hogy az emberek mit látnak, milyen élményben van közben részük. Az igényekre való reflektálás az átgondolt vizuális megjelenéssel kéz a kézben jár a designban, ez volt az, ami először felkeltette a figyelmemet a terület iránt.
2022 februárjától az Inkubációs Program vezetőjeként csatlakoztál a MOME Innovációs Központjának csapatához. Mi volt az első benyomásod az egyetemről, és miért találtad jó kihívásnak a pozíciót?
Még mielőtt hallottam volna a lehetőségről, már egy ideje figyeltem a sajtóban és a közösségi médiában, hogy milyen változásokon megy keresztül éppen a MOME. Én a változást inkább izgalmasnak, mintsem ijesztőnek találom, fantasztikus lehetőség, hogy csatlakozhattam az egyetem történetének legújabb fejezetéhez. Ebben a munkakörben hozzájárulhatok az egyetem stratégiai célkitűzéseinek megvalósításához azáltal, hogy segítek a fiatal kreatív tehetségek inkubációs programjának összeállításában. Mindemellett a campus gyönyörű, és az eddigi beszélgetéseim a hallgatókkal, oktatókkal és munkatársakkal is mind nagyon érdekesek voltak. Tisztelem, ahogyan gondolkodnak és számomra is motiváló olyanok között lenni, akik elhivatottak abban, hogy változásokat hozzanak a világba.
Milyen céllal indítottátok el az Inkubációs Programot?
Az Inkubációs Program célja, hogy segítse a kreatív hallgatók innovatív ötleteit valós üzleti vállalkozásokká fejleszteni. Nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is jellemző, hogy a művészet és design területén az üzleti és vállalkozói képzésre ezidáig nem került hangsúly. Sok nagyszerű ötlet veszett el azáltal, hogy nem volt lehetőség a továbbfejlesztésükre, és így nem jutottak el a piacig. Az inkubációs program egy olyan tér, ahol a kreatívok megtanulhatják az alapokat, mindemellett projektjükre szabott, személyes mentorálásban is részesülnek. A program segít nekik elsajátítani a szükséges képességeket, és egyáltalán megismerteti velük, hogy a vállalkozói karrier is lehet egy opció számukra. A cél, hogy a program végén befektetőkkel és támogatókkal kössük össze őket, akik segíthetnek munkájukat a piaci szegmensbe emelni. Lehet, hogy ez nem minden hallgató számára lesz a végső cél, de legalább megkapják azt a tudáscsomagot, ami jobb helyzetbe hozza őket, ha később mégis a vállalkozói lét mellett döntenek.
Ahogyan utaltál rá, a MOME közössége valóban sokszínű, a tervezők mellett olyan alkotók és teoretikusok is tanulnak itt, akik inkább a művészeti vagy az akadémiai pálya iránt motiváltak. Mivel biztatnád őket arra, hogy jelentkezzenek a programra?
Egyfelől szeretnénk megmutatni nekik, hogy a vállalkozói lét egy izgalmas, kreatív tevékenység, hiszen folyamatos megújulásra ösztönöz. Mindemellett azok a készségek, amelyeket az inkubáció során a hallgatók elsajátítanak, a vállalkozói világon kívül is hasznosak. Ilyen például a pénzügyi tervezés, kutatás, kommunikáció és kapcsolatépítés, alkalmazkodóképesség és proaktivitás, amelyek elengedhetetlenek bárkinek bármilyen kreatív projekt fejlesztése során. Emellett tervezünk startup eseményeket, hackathonokat és egyéb olyan találkozókat is szervezni, ahol a fiatal tehetségek megismerhetik a vállalkozói lét és a társadalmi felelősségvállalás kapcsolódási pontjait, és amelyekre azokat is várjuk, akiknek esetleg még nincs pontos üzleti tervük vagy koncepciójuk. Mindezek motiválhatják őket, hogy később jelentkezzenek a programra.
Milyen típusú mentorálásra számíthatnak a programban résztvevők?
Úgy látom, az egyetem számos tehetséges és tapasztalt emberrel áll kapcsolatban, beleértve az itt dolgozókat és az alumnikat is, akik sikert sikerre halmoznak. Az Inkubációs Program célja, hogy összekösse a résztvevőket azokkal a kiváló mentorokkal, akik az ő csapatukhoz és projektükhöz passzolnak. Üzleti és iparági szakember is társulni fog hozzájuk mentorként, emellett folyamatosan dolgozunk azon, hogy létrejöjjön egy, a programnak dedikált interdiszciplináris és nemzetközi mentorhálózat. A MOME Akadémia nemrégiben elindította a Business to Design (B2D) kurzusát, ami kifejezetten sikeres volt, így bízunk benne, hogy a mentoraink ehhez is szívesen csatlakoznak majd.
A Proof of Concept inkubációs program az NKFIH támogatásával és a MOME Tudástranszfer Központ koordinálásában valósul meg.
Fotók: Gaál Dániel
MOME Inkubációs Program | Web
MOME | Web | Facebook | Instagram
Az ember és a természet harmonikus összekapcsolása: a belgrádi LINKPark projekt
„Városmajor kincseinek megmentése“ | 3h építésziroda
