Harm less | Lebomló design tárgyak

Harm less | Lebomló design tárgyak

Miért ne lehetnének a minket körülvevő tárgyaink is ugyanúgy mulandóak, mint mi magunk? Zala Zsófi alkotásai amellett, hogy őszinték és egyszerűek, legfőbb különlegességük, hogy növényi anyagokból és -hulladékból készülnek, ezzel is hozzájárulva a tömeggyártás által eredményezett hulladékmennyiség csökkentéséhez.

Interjú!

Egyelőre három féle használati tárggyal kísérletezel: narancshéjból készült lámpa, kávézaccból készült váza, fenyőtüskéből készült sámli. Minek a hatására kezdtél el bio anyagokkal kísérletezni, milyen tervezői attitűd áll emögött?

A diplomaprojektem kapcsán kezdtem el fenntartható designnal foglalkozni. Szemüvegkeretet kellett tervezzünk, és én bio-gyantából, illetve növényi anyagokból készítettem el a prototípust. Ennek a tárgynak a kísérleti szakaszában jöttem rá, hogy mennyire szeretek természetes anyagokkal foglalkozni. Nehéz volt leállni a tesztelésekkel, mivel mindig szembejött az utcán, vagy otthon valami újfajta, növényi hulladék. Ez a kísérletezés tovább folytatódott a Precious Plastic-nál töltött szakmai gyakorlatom során, Hollandiában, ahol két hónapig szinte csak anyagteszteléssel foglalkoztam.

A tömeggyártás korában számomra felszabadító érzés organikus tárgyakat készíteni, ahol nincs két egyforma darab, mindegyik valamilyen formában „tökéletlen”. Emellett az én szemléletemen sokat formál a rendszeres gyűjtögetés és a közvetlen kapcsolat a növényi anyagokkal. Remélem, a tárgyaimmal másoknak is formálni tudom a szemétről alkotott véleményét.

Miért pont kávézaccal, narancshéjjal és tűlevéllel kezdtél el kísérletezni? Miért ezek az alapanyagok inspirálnak?

Ellenálló és változatos anyagokkal szerettem volna dolgozni, amelyek az élet különböző területeiről származnak. Rengeteg más anyaggal is kísérleteztem, aztán leszűkítettem a kört erre a három hulladékra. Ami közös bennük, hogy nagyon ellenállóak tudnak lenni és könnyen elérhetők. Ez nem csak egy praktikus szempont, hanem fontosnak tartottam, hogy nagy mennyiségben előforduló, helyi hulladékkal dolgozzak. Azonban nagyon más külleműek – színük, illatuk és textúrájuk jól vizualizálja a természetes sokszínűséget. Mindegyiket más-más forrásból szerzem be: a kávézaccot munkahelyekről, a narancshéjat a vendéglátóiparból, a tűlevelet pedig a természetből.

Az egyes tárgyak nagyon különlegesek; eltérő textúrával, jellegzetes illattal rendelkeznek. Így tulajdonképpen, nem csak vizuális, hanem a tapintási- és szaglási érzékszerveinkre is hatással vannak. A lámpabúrák porózusak, de ezzel ellentétben a tűlevélből készült sámli szilárd és kemény felületű. Pontosan milyen technikával készíted el az egyes tárgyakat, hogyan zajlik a munkafolyamat?

A tárgyak elkészítése minden esetben a hulladékok szárításával, és aprításával történik. A lámpabúra elkészítéséhez nem használok semmilyen más adalékanyagot a narancshéjon kívül. A narancshéj őrleményből melegítéssel és préseléssel alakítom ki a formát. A kötés a héjakban természetesen előforduló pektinnek köszönhető. A többi tárgyamnál kazeinenyvet használok a nagyobb ellenállóság érdekében. Ezt a ragasztót a faiparban használták a szintetikus társaik megjelenése előtt, illetve az első műanyagok is ebből készültek. A lebomló ragasztóanyagot tejből állítom elő, a tejben található fehérje miatt lesz kemény. A növényi hulladék az enyvvel keverve ragacsos pépet alkot, amit aztán préseléssel és szabad formálással alakítok tovább. A teljes száradás elég hosszú folyamat, és ezalatt sokat változik a tárgy. Végeredményként aztán pedig egy hőre lágyuló, szilárd tárgyat kapok, amit a fához hasonlóan lehet megmunkálni.

A formatervezés során a tárgy funkcionalitása mellett, kiemelt szerepet kap a megjelenés is. Az általad létrehozott tárgyak esetében mennyire fontos a formai esztétika, mennyire akarod befolyásolni a természetes anyag viselkedését?

A tárgyaimnál eddig nagyobb hangsúlyt fektettem az anyag esztétikájára, azért is, mert annyira más velük dolgozni, így első körben inkább az egyszerűbb formákkal próbálkoztam. A kifejlesztett anyagok azonban némiképp „ellenállnak” ezeknek az egzakt formáknak. Ennek is köszönhető, hogy rájöttem, a növényi hulladékok tulajdonképpen élnek, ezért másképp kell velük bánni – ha hagyok az anyagnak egy kis szabadságot, izgalmasabb végeredményre jutok. Ezért most olyan formákkal szeretnék kísérletezni, amik nagyon természetközeliek. A tárgyak formavilága így a merev szabályosság helyett organikus, szoborszerűbb irányba alakul át.

Tervezel további tárgyakat is létrehozni?

Az egyszer használatos tálakkal most kezdtem el foglalkozni, amelyek első körben egy március végén debütáló, egészséges táplálkozással kapcsolatos food design workshop-sorozatra készülnek. Ezenkívül a Nanushka ruhamárkával kezdődött el egy együttműködés, aminek keretében lebomló display-eken dolgozom közösen Tóth Ádámmal. Más új tárgyat most nem tervezek, a formai továbbfejlesztésre fektetem a hangsúly. A kísérletezést továbbra is folytatom, jelenleg a növényi festés és a zöldség hulladékok foglalkoztatnak. Szeretnék az anyagtesztjeimből egy gyűjteményt készíteni, amely jól láthatóan szemléltetné az anyagok átalakulását, sokszínűségét.

Az anyagkísérletekkel nem csak eladásra szánt termékeket szeretnél fejleszteni. Hogyan, milyen más formában tervezed hasznosítani a tárgyaidat?

Egyelőre a tárgyakat megrendelésre készítem és adom el, ezen kívül pedig projekt alapú munkákon dolgozom. Az sincs kizárva, hogy egy-két tárgyamat boltokban árusítsam a jövőben. Sőt szeretnék workshopokat is tartani, ezek koncepciója még most körvonalazódik bennem. Lehetne egy vagy több alkalmas jelleggel, az egyszeri lehetne például akár fesztiválon, lebomló tálak közös készítése. A több alkalmast pedig úgy képzeltem el, hogy alkalmanként más-más előállítási lépés lenne a téma: gondolok itt anyaggyűjtésre, szárításra, ragasztókészítésre és szabad formaalakításra.

Jó hír, hogy Zsófi lámpáit hamarosan a Fű Juice Bárban személyesen is megcsodálhatjátok. További érdekesség, hogy Zsófi a bár által termelt narancshéj hulladékból készíti egyedi lámpáit. A különleges tárgykísérletek pedig hamarosan kiállítás formájában is megtekinthetők lesznek a Kozma Lajos ösztöndíj-program keretein belül.

Ha szeretnétek kipróbálni Zsófi egyszer használatos bio tányérjait, ajánljuk figyelmetekbe a Tuning / food workshop esemény-sorozatot.

Harm less Instagram

továbbiak
HYPE | Heti programajánló
news

HYPE | Heti programajánló

Amint jön a jó idő, kezdjük érezni, lassan ránk fér egy gardróbfrissítés, és ekkor bizony fogékonyabbak vagyunk a divat-inspirációkra is. Ezt valahogy Budapest is megérezte, hiszen a következő napok jobbnál jobb divatprogramokkal kecsegtetnek. Azért nem csak a fashionisztáknak kedvez március második hete: kiállításmegnyitó, műteremlátogatás, smART! XTRA előadás és egy képregényes
Insta láv | CsaK
digitális

Insta láv | CsaK

A cuki GIF-jeiről, illusztrációiról ismert Klement Csaba (@csabaklement [https://www.instagram.com/csabaklement/]) időről időre általa meghatározott témákat vet fel az Instagram-követőinek – legutóbb a szerelem-topik volt terítéken. „Eddig amúgy mindegyik témakör kézenfekvő volt. A mitológiás a görög nyaralásom előtt készült, a Madonnás az énekesnő hatvanadik szülinapján, és persze a szerelem
A Pesti Hírlaptól a Los Angeles Times címlapig | Kovács Lehel illusztrátor
art

A Pesti Hírlaptól a Los Angeles Times címlapig | Kovács Lehel illusztrátor

Pulóverben vitatkozó galambpár, kallódó pizzaszeletet majszoló csótány a Parliament Square-en. Irónia és humor vegyül Kovács Lehel egyedi hangvételű illusztrációiban. Az eredetileg kirakatrendező végzettségű grafikus munkái az elmúlt években olyan nemzetközi magazinok hasábjain jelentek meg, mint a The New York Times, a The Economist vagy a Los Angeles Times. Interjú! Erdélyben