Olcsó, de nem túl biztonságos és különösen nem esztétikus megoldások révén Románia rendelkezik az egyik leggyorsabb internetsebességgel világszerte. Innováció és digitalizáció terén viszont messze el vannak maradva, a legtöbb listán az utolsók között szerepelnek, és sajnos a fenntarthatóság területén sem jeleskednek igazán. Kevés a finanszírozás, kevés az emberi erőforrás és kevés az innovációra való hajlandóság. Elemzésünk IV. része.
Van egy index, amely szerint Románia a legkevésbé fejlett ország az EU-ban digitalizáció szempontjából. A mutatót az Európai Parlament készíti el évről-évre, hogy felmérje a tagállamok helyzetét. Románia csúfosan hátul marad, ami különösen meglepő, hiszen innen indult a vállalati környezetben világszerte elterjedt UiPath. Ez a cég csupán 2016 és 2021 között a legtöbbet finanszírozott mesterséges intelligencia (AI) startup volt az Egyesült Államokban, közel kétmilliárd dollárnyi tőkefinanszírozással. De erről majd később.
Egy terület kivételével, mindenben a sor végén kullognak
Nem sokan tudják, de van olyan terület, ahol Románia megelőzi helyenként még az Egyesült Államokat is. Sok tényező van, ami visszatartja Romániát az első helytől, attól, hogy digitalizáció terén úttörő legyen legalább az Unióban, de egy dolog biztos nem: a konnektivitás. Amíg Románia szinte minden elképzelhető területen az EU-s átlagtól messze elmarad, lefedettség és internetsebesség terén szárnyal. 2021-ben a hetedik helyet sikerült bezsebelnie ezen a téren, messze megelőzve számos nyugati országot. Meglepő, de az internetsebesség itt felülmúlja a világ legtöbb országát, de csak a rögzített szélessávú internet esetében, a mobilhálózatuk nekik sem a legjobb. Románia internetsebessége a World Population Review szerint a negyedik legyorsabb, rögtön Monaco, Szingapúr és Hong Kong után, a Speedtest.net szerint pedig tizedik, de az biztos, hogy benne van az első tízben világszerte.
Mi lehet a siker titka?
A válasz részben nem meglepő, részben a világon egyedülálló jelenségre mutat rá. A távközlési piacon nagyon éles a verseny, de az ITU tanulmánya szerint Románia távközlési történetében más tényezők is szerepet játszanak, amelyek a hihetetlen internetsebességhez vezettek. Amikor a nagysebességű internet iránti igény Romániában növekedni kezdett, az ügyeskedő vállalkozók is rögtön reagáltak a helyzetre. Elkezdtek kis, lokalizált működésű, csak néhány háztömbnyi ügyfélkört kiszolgáló hálózatokat indítani.
2000-2005 között olyan sok informális hálózat jött létre a különböző városokban, hogy a kereskedelmi internetszolgáltatók, amelyek addig a piacot egymás között felosztották, a piacon kisebbségbe kerültek. Eleinte ezek csak helyi hálózatok voltak annak érdekében, hogy a szomszédok könnyebben megoszthassák egymással a letöltött zenéket vagy együtt játszhassanak. Nem olyan nehéz kitalálni, hogy ezeket a kezdeti hálózatokat a féktelen kalóztartalmak áramlása is táplálta. A helyi hálózatok üzemeltetői egyre több pénzt kezdtek keresni, ahogy egyre több ember csatlakozott a hálózathoz, ezért úgy döntöttek, hogy a helyi, már meglévő hálózatokon keresztül olcsó, nagysebességű internetet értékesítenek, és légkábeles internetkábeleket telepítenek.
Mivel nem kellett a föld alá kábeleket fektetni, sokkal olcsóbbá vált az infrastruktúra kiépítése, hátrány azonban, hogy megnőtt a hálózat sebezhetősége az időjárással, a mókusokkal, a patkányokkal és egyéb káros behatásokkal szemben. A kábeleket nem fektették később sem a föld alá, eredetileg is a törvények figyelembe vétele nélkül telepítették azokat, és csak később változott úgy a szabályozás, hogy engedélyezték a kábelezést.
Voltak arról viták, hogyan kényszerítsék ezeket a szolgáltatókat arra, hogy a föld alá helyezzék hálózataikat, de a mai napig nem jött el a megfelelő pillanat, kivéve Temesváron. 2019-ben Nicolae Robu, Temesvár akkori polgármestere a városháza munkásaiból álló csapattal együtt maga vágta el a tévé- és internetkábelek egy részét a belvárosban. „A lépésre azután került sor, hogy a távközlési szolgáltatók figyelmen kívül hagyták a városháza kérését, hogy a föld alá vigyék a kábeleket” – nyilatkozta a News.ro-nak. Külön érdekesség, hogy ezt a döntést 2009-ben hozta meg a város a Stirileprotv.ro szerint, ami azt jelenti, hogy finoman fogalmazva, 10 éven keresztül sem a szolgáltatók, sem a város nem vette komolyan a szabályokat. A UPC képviselője úgy becsülte, hogy a meglepő fordulat 800-1000 üzleti ügyfelet érintett.
Az innováció és a fenntarthatóság hiánya
A román cégek döntő többsége, konkrétan 56 százaléka nem mutat innovációra való hajlandóságot. Szabadalmak terén sem teljesítenek fényesen a többi országhoz képest, valamint a fenntarthatóság sem igazán az erősségük. A probléma komplex, több tényező közrejátszik, de azt bátran ki lehet jelenteni, hogy sem a cégek nem fektetnek innovációba, sem a kormány a cégekbe. Egyedül a kockázati tőkés befektetések adnak némi reményt, hogy Románia ki tud mászni ebből a helyzetből és egy pezsgő, innovációtól hemzsegő, versenyképes vállalkozói ökoszisztémát létre tud hozni.
Az IT szakemberek több, mint negyede nő
A humántőke tekintetében Románia jóval az uniós átlag alatt van. A 16-74 évesek egyharmada rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, és itt tényleg az olyan alapvető dolgokra kell gondolni, mint a közösségi média használata, az emailküldés vagy a digitális szövegszerkesztés. Ahhoz, hogy egy vállalkozás fejlődjön és az alkalmazottak is fel legyenek készítve a technológiai trendekre és azok alkalmazására, elengedhetetlen, hogy a cégek IT képzést biztosítsanak. Ezen a téren Románia áll a legrosszabbul a maga 6 százalékával. Összehasonlításképpen, a cseh vállalatok majdnem negyede foglalkozik a dolgozók ilyen típusú képzésével. Bár az IT-szakértők aránya némileg nőtt, fele annyian vannak, mint az unióban általában. Ezzel szemben Románia nagyon jól teljesít a női IT-szakemberek tekintetében, akik az összes informatikus negyedét teszik ki. Az IT-diplomások tekintetében az EU-tagállamok között az első helyen áll, 6,3 százalékos aránnyal. Bár Romániában magas az IT diplomások száma, és magas a női IT szakemberek aránya, az ország az IT-szakemberek hiányával küzd a teljes munkaerő-állományban, ami idővel korlátozhatja az innovációra és az innovációból származó előnyök kiaknázására való képességét.
Innováció Romániából?
A régió rengeteg olyan tőkeerős tech-céget tudott kitermelni, amelyet világszerte ismernek és használnak. Ilyen a cseh Avast, a szlovák ESET, az ukrán Grammarly és a román UiPath is. Romániának sikerült kitermelnie egy startupot, amely felforgatta és forradalmasította az irodai munkafolyamatokat világszerte. Az RPA, azaz a robotizált folyamatoptimalizálás koronázatlan királya a UiPath Romániából indult útjára, viszont ma már a New York-i tőzsdén jegyzik. Alapítója most már Románia leggazdagabb embere. Viszont sok ellenérzést keltett egyeseken a vállalkozás, hiszen programjukkal számos fehérgalléros dolgozó munkáját lehet helyettesíteni. Erre válaszul Vargha Moayed, a cég stratégiai igazgatója egy MIT-s kutatásra hivatkozva azt írta, hogy egy 2017-es kutatás szerint 1980 és 2007 között az összes amerikai munkahelynövekedés fele vadonatúj munkakategóriák létrehozásából és bővítéséből származott. „Az RPA és az AI tehát a “robot” és az “intelligencia” szavak miatt talán jobban megragadta az emberek fantáziáját, mint a korábbi új technológiák, és ennek következtében több aggodalmat keltett” – mondta. A korábbi új technológiákhoz hasonlóan azonban az RPA és az AI is új munkalehetőségeket fog teremteni a UiPath stratégiai igazgatója szerint.
A gin reneszánszának budapesti mekkája
Különleges ízek mesés környezettel párosítva – a legjobb street food lelőhelyek Kelet-Európában | TOP 5
