A Hype&Hyper válogatott cikkei az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem idén végzett mesterszakos diákjainak köszönhetően kaptak öt különböző, karakteres designt, majd rizo-nyomtatott kiadványok formájában öltöttek alakot. Rajongásunkat most ezen cikk formájában is szeretnénk kifejezni!
„A Zinező az egri Eszterházy Egyetem Média és Design Intézetének félévente megjelenő designperiodikája, a Tervezőgrafika mesterszakos hallgatóinak kiemelt projektje. Míg az első évfolyam diákjai az általuk tervezett nagy formátumú (Broadsheet) újságokba cikkeket fordítanak, addig a másodévesek szabadabb kezet kapnak a cikkek forrása és a méret tekintetében. Utóbbiak ugyanis általában kisebb formátumban és rizográf nyomdatechnikával készülnek” – tudtuk meg Süli-Zakar Szabolcs szakfelelőstől és a Zinező szerkesztőjétől. A kiadványok tartalma továbbá úgy áll össze, hogy a diákok elismert szakmai fórumokat böngészve kutatják fel a tervezőgrafika aktuális kérdéseivel foglalkozó cikkeket, interjúkat vagy tanulmányokat, amelyeket saját vizuális eszközeikkel dolgoznak fel. „Másodéven viszont felmerült a hallgatók részéről, hogy érdekes lehet elismert magyar szakmai oldalról keresni írásokat. Így kerestük meg a Hype&Hyper-t, titeket, hogy javasoljatok cikkeket az oldalatokról, és az ajánlásaitokból mi választottunk” – jegyezte meg Szabolcs.
A designok láttán pedig nem titok, hogy kissé megdobbant a szívünk, így a projektben résztvevő tervezőket is megkérdeztük, ők hogyan látják a megalkotott, limitált példányszámú zine-okat. A Zinezők virtuális „átnyálazása” után továbbá azt is megtudtuk, milyen izgalmakat rejt a grafikusok számára a rizográf nyomdatechnika, illetve azt is, hogy milyen is az a Swiss Style. Íme!
Boér Sebestyén
Szemfüles követőink számára Boér Sebestyén neve már ismerősen csenghet, akivel a Săniuş vodka számára készített címketerve kapcsán készítettünk interjút, de egyéb projektjére is felfigyeltünk már a Hype&Hyper szerkesztőségében. Sebestyén elmondása szerint a web- és arculattervezés területein mozog a legotthonosabban, mégis a kiadványtervezés az elsődleges nagy szerelme. Hiszen mint kiemelte, „a tervezőgrafikus munkája változatos, állandó kihívásokkal teli, a végeredmény pedig a legtöbb esetben a szó legszorosabb értelmében kézzel fogható” – ez jelenti számára szakmája igazi vonzerejét. Az általa tervezett Zinezőben a Hype&Hyper cikkei Sebestyén szigorú rácsrendszerre és geometrikus illusztrációkra épülő kézjegye által öltenek alakot. Bevallása szerint a feladat során az alkalmazott rizográf technika mozdította ki komfortzónájából, mivel projektjeiben legtöbbször elkerüli a színek használatát, de mint kiemelte, a különböző árnyalatok mellőzése a „rizográf nyomtatás esetében elpazarolt lehetőség lett volna”.
Boér Sebestyén | Behance
Gál Emma
Emmát gyerekkora óta körülveszi a művészet miliője: úgy véli, hogy a kultúra, a képzőművészet, a divat, a zene vagy a fotográfia mind a vizuális gondolkodásmódját tágítja. Korai tanulmányi évei alatt, mint elmesélte, nem kedvelte a kiadványtervezés területét, így ahogyan ő is fogalmaz, az élet fintora, hogy végül ez lett a fő irányvonala. Bár még nem tudta megfejteni, honnan ered töretlen rajongása, de munkáinak védjegye, hogy azokban a kör annak minden formájában folyamatosan jelen van. „Számomra ez a forma megunhatatlan és tökéletes” – emelte ki. Továbbá szeret élénk színekkel dolgozni, és a letisztultság megőrzése érdekében mindezt az úgynevezett Swiss Style vizuális kifejezésmóddal társítja. Így az általa megalkotott zine grafikai tervéből természetesen most sem maradhatott el a kör motívuma, illetve annak absztrahációi, amelyeket egy fekete, piros és lila gradiens színvilággal tett teljessé. Emma azt is hozzátette, hogy bármennyire is furcsának tűnhet, de a rizográf technika környezetbarát, mivel a nyomtatáshoz szükséges film rizspapírból készül, valamint a felhasznált festék is növényi alapú: így a közeljövőben is biztosan szeretne majd rizográf kivitelű kiadványokkal foglalkozni.
Gál Emma | Behance
Keresztény Lilla
Ahogyan Lilla fogalmaz, amióta az eszét tudja művészetet tanult: a tervezőgrafika mellett a 3D-tervezésbe, animálásba és kreatív kódolásba is belekóstolt már. Munkáit is a kísérletezés jellemzi, éppen ezért szinte minden projektje teljesen különbözik. A Lilla által tervezett Zinező is ezt a hangulatot ragadja meg, aminek fő koncepciójában a rizográf nyomdatechnika jelentette a kiindulópontot. „A technika egyik jellemzője, hogy a színeket nem pontosan nyomtatja egymásra, hanem eltolja azokat – erről nekem a régi Windows jutott az eszembe. Emlékszem, amikor legalább ötvenszer megjelent a monitoron az error ablak. Így a zine vizuális alapját a régi Windows, valamint az akkori játékok inspirálták” – részletezte.
Keresztény Lilla | Behance
Mihucz Kitti
Kitti már több kreatív területbe is belekóstolt, mielőtt nekivágott volna a tervezőgrafikának. Mint elmondta, a sokféleség az, ami igazán vonzza ebben a szakmában. „A tervezés több úton indul el, és a végére egy irányba összpontosul: ezt a folyamatot szeretem, ahogyan elkészül egy projekt” – emelte ki. Munkáira leginkább a hangsúlyos színhasználat és sok esetben az illusztratív vonalvezetés jellemző. A Zinező megalkotásában a fő hívószavakat az alkalmazott nyomdatechnikából adódó rétegződés és dekomponáltság adta, így Kitti a zine oldalait díszítő geometrikus formákat kézjegyéhez híven organikus tulipán motívumokkal ellensúlyozta. Ezt a kontrasztot élénk piros és lila színhasználattal tette még izgalmasabbá.
Mihucz Kitti | Behance
Pál Erik
Erik nemcsak a tervezőgrafikában, de az animációkészítésben (egyik animációját a számunkra oly kedves #stayhomecreative cikksorozatunkban is felfedezhetitek – a szerk.) is otthonosan mozog. Kifejezésmódjára és stílusvilágára erősen hat animációs múltja, így munkáiban fontosnak tartja az animációs és a képzőművészeti, valamint a tipográfiai elemekkel való kísérletezést. Zinezőjének kiindulópontját is szintén a kísérletezés jelentette, ugyanis Erik olyan grafikát szeretett volna készíteni a kiadványhoz, ami messziről nézve egy optikai illúziós ábrát idéz. Mint hozzátette, a nyomdatechnika jellegzetességeiből kiindulva tartott tőle, hogyan festenek majd az általa tervezett apró részletek, de mint kiemelte, a gép csak hozzátett és felülmúlta várakozásait. „Ez a feladat a legjobb alkalom volt arra, hogy szabadon művészkedjünk. Amíg egy művészeti magazinnál, kiadványnál vannak kötelező szabályok, addig itt szabadon játszhattunk, kísérletezhettünk a tördeléssel és a grafikai elemekkel: kiélhettük művészeti szabadságunkat” – jegyezte meg.
Pál Erik | Behance
Vizuális Művészeti Intézet Eger | Web | Facebook | Instagram | Behance
Vaskupolát emelhetnek Románia felé
Interaktív bemutatók a BME Kutatók Éjszakáján
