Magyar fejlesztőcsapat indította útjára idén nyáron a blokklánc alapú NextEarth platformot, melynek lényege, hogy a bolygónk virtuális másán vásárolhatunk földterületeket.
A NextEarth egy olyan, NFT alapú üzleti metaverzum, amelyben a parcellákra felosztott Föld területeit vehetjük meg, legyen az a Fehér Ház, esőerdő a Kongó-medencében vagy éppen a jelenlegi otthonunk. A zömében magyar fejlesztőkből álló csapat számára előképként szolgált az Earth2.0 platform földvásárlási funkciója és a Decentraland metaverzuma, a kettőt kombinálja és optimalizálja a NextEarth. A metaverzumok mint saját gazdasággal rendelkező virtuális közösségi hálózatok elterjedése ma már egyre kevésbé tűnik utópikus gondolatnak – idén nyáron például Mark Zuckerberg a Verge-nek adott interjúban számolt be arról, hogy a jövőben a Facebookot is metaverzumként képzeli el, vagyis egy olyan háromdimenziós virtuális térként, melyben másodlagos életünket élhetjük.
A Rétfalvi Gábor által alapított NextEarth működési modellje valahol az MMORPG (Massively Multiplayer Online Role-Playing Game) játékok struktúrájában gyökerezik, tehát a platform egy olyan virtuális világ, amely állandóan fejlődik, akkor is, amikor éppen nem veszünk részt benne. Habár a felület jelenlegi egyetlen funkciója, hogy parcellákat lehet venni és eladni benne, ahogyan a közösség növekszik, úgy nő a lehetséges fejlesztések száma is. A csapat már dolgozik a land art funkción, melynek lényege, hogy a vásárlók az általuk megvett földterületre pixelrajzokat készíthetnek, amelyeket aztán NFT-ként birtokolhatnak, de a fejlesztők jövőbeli tervei között szerepel például a 3D terek modellezése is.
A Föld műholdas felvétele időről időre frissül, tehát ha egy általunk megvásárolt földterületre később valami épül, vagy éppen fordítva, eltűnik róla egy fontos épület, a parcellák értéke ennek függvényében változhat. A kezdő vásárlókört javában azok az early adopterek alkották, akik már jártasak a blockchain szférában, és látják, hogy egyre nagyobb létjogosultsága lehet a rendszernek a jövőben, ezért még az elején beszállnak, amikor viszonylag olcsón vásárolhatnak. A telkek ára a kereslet-kínálat alakulása alapján egy algoritmus számításai szerint változik, tehát minél inkább terjed a platform híre és egyre nő a virtuális földtulajdon iránti igény, várhatóan úgy fog emelkedni a földtulajdonosok portfóliójának értéke. Sokakat az motivál, hogy kivegyék a részüket a NextEarth sorsának alakulásából, hiszen ha belépnek, tagjává válnak a DAO (Decentralised Autonomous Organization) rendszer szerint működő platform közösségének.
Dragus Ádám art director elmondása szerint az oldal publikálása után robbanásszerűen nőtt az érdeklődők száma, a térképen New York legtöbb parcellája például néhány óra alatt elkelt. A platform jelenleg több mint kétezer földtulajdonost jegyez a világ különböző országaiból, és több mint ötvenezer NFT van a rendszerben. Az oldal korai sikereiben szerepet játszhatott a könnyen átlátható webes struktúra és a vizuálisan nem túlterhelt arculat is.
„Szerettem volna, ha a NextEarth megjelenése tükrözi a platform high-tech jellegét, továbbá célom volt, hogy az arculat megbízhatóságot sugalljon. A legtöbb felhasználónak egyszerre egyébként is sok információt kell befogadnia, amikor először találkozik a NextEarth világával, éppen ezért a funkcionalitásra fektettem a hangsúlyt, hogy minél egyszerűbb legyen az oldalon navigálni.” – mondja Ádám.
Habár a Föld újrafelosztásának és birtoklásának logikája nehezen egyeztethető össze a környezettudatossággal, hiszen egy olyan gondolkodást erősít, melyben a bolygónk alárendelt szerepbe kerül, a NextEarth mégis szeretett volna ökotudatos elemeket csempészni a platform működésébe. Minden egyes tranzakció egy része adományalapba kerül, és havonta a közösség dönti el, hogy mely környezetvédelmi jótékonysági szervezeteknek utalják el az összeget.
Smart bőröndök és kortárs divat | Stílusos fenntarthatóság Ukrajnából
Szlovén újdonságokkal vár a Határtalan Design | Made in Slovenia-The Future of Living
