A háborúban mindenki ott segít, ahol tud, és ez nincs másként a kulturális javak védelmével kapcsolatban sem: civilek csoportjai a legmodernebb technológiákkal igyekeznek megmenteni, ha fizikálisan nem is, de legalább a felhőbe feltöltve Ukrajna legfontosabb kincseit.
Nincs szükség bővebben kifejteni, mennyire tragikus hatással van a háború Ukrajna lakóira, ám a veszteségek közt nem szabad elmenni a kulturális értékeket ért károk mellett sem. Az UNESCO helyiek és műholdfelvételek segítségével folyamatosan vizsgálja az ország kiemelt kincseit, és számításaik szerint jelenleg 253 műemlék károsodott, amik közt találunk vallási helyszíneket, múzeumokat, könyvtárakat, történelmi vagy művészeti jelentőségű épületeket és egyéb műemlékeket is. Halvány jó hír azonban, hogy eddig az UNESCO listáján jegyzett világörökségek épen maradtak, Odessza történelmi belvárosa nemrég került fel ide.
Kiürült vitrinek
De nemcsak a robbantásoktól kell félni, a megszállt területeken folyamatos a fosztogatás, műtárgyak ezreinek kelt lába az utóbbi több mint egy évben. Ukrajna azzal vádolja Oroszországot, hogy megszegte a második világháború után hozott, a kulturális javak fegyveres konfliktusok esetén történő védelméről szóló 1954. évi egyezményt, amelyet mindkét ország aláírt. Mivel ennek ellenére legalább tizenötezer műalkotás tűnt el a háború kitörése óta, az UNESCO gőzerővel dolgozik új stratégiákon, amikkel meg lehetne akadályozni, hogy ezek elhagyják az országot és a feketepiacon kössenek ki. Ehhez az összes környező országban igyekeznek kiképezni a rendfenntartó erők képviselőit, hogyan ismerjék fel ezeket az árukat és mi a teendő velük. Idén januárban Varsóban tartottak ehhez egy nemzetközi továbbképzést a helyi kulturális minisztériummal közösen.
A virtuális tér biztonsága
A hivatalos szervek mellett rengeteg civil is dolgozik a károk enyhítésén. Míg a pusztítást megakadályozni szinte lehetetlen, két projekt is azt a célt tűzte a zászlójára, hogy 3D-modellezéssel örökítsék meg Ukrajna műkincseit, hogy ilyen módon helyezzék biztonságba őket a virtuális térben, ahová a bombák már nem érhetnek el. Ezzel egyrészt megőrzik az örökkévalóságnak az eredeti állapotot, másrészt a későbbi helyreállítási munkálatokban is nagy segítséget jelenthetnek majd.
Backup Ukraine
Emögött a projekt mögött nagynevű támogatók állnak: a korábban már említett UNESCO mellé a Blue Shield Denmark és a Vice egy virtuális jövővel foglalkozó ügynöksége is beszállt. A kezdeményezésben az a legjobb, hogy bárki számára elérhető, akinek van egy okostelefonja, ugyanis mindössze egy applikációt kell letölteni, és ezen keresztül minden oldalról alaposan beszkennelni a kiszemelt műkincset. Persze ezzel a technológiával nem igazán lehet templomtornyokat megörökíteni, szép számmal akadnak, akik profibb felszereléssel, például drónokkal szálltak be az archiválásba. A nagyobb feladatokat a projekt vezetői egy kisebb, ellenőrzött csoportra bízzák inkább, akik a hatóságokkal egyeztetve közelítik meg a jelentősebb műemlékeket.
#SaveUkrainianHeritage
Egy másik kampány már eleve a profikra épít: a Skeiron már korábban is 3D-modellezéssel foglalkozott, ezért profi lézerekkel és egyéb eszközökkel rendelkeznek, amiket most közérdekű céllal vetnek be. A csapat szerint kiemelten kell foglalkozni a fa templomokkal, melyből Ukrajna-szerte több ezer áll. Ezek különösen tűzveszélyesek, ráadásul belül általában értékes festményekkel vannak tele. A szakértők ezért nemcsak lézerszkennerrel mérik fel őket, de magas minőségű fotogrammetriákat is készítenek róluk. A weboldalon elérhető számláló szerint a háború kitörése óta a #SaveUkrainianHeritage keretén belül 39 épület nagyon komplex 3D-modelljét készítették el, amelyet a weboldalukon bárki meg is nézhet. De adatbázisuk ennél sokkal nagyobb, mivel a cég a korábbi években már közel száz ukrán látványosságot mért fel ezzel a technikával. A munkát gőzerővel folytatják tovább, amelyben ugyan a hétköznapi emberek nem tudnak a két kezükkel segíteni, de az oldalukon szívesen fogadnak pénzbeli segítséget ehhez a rendkívül sok munkaórát igénylő folyamathoz.
Források: UNESCO, World Economic Forum, ArtNews,
Nyitókép: a lvivi székesegyház 3D-modellje, forrás: Skeiron
Női alkotók a régióban | TOP 5
Új, szuper limitált plakátkollekció érkezett a Hype Store-ba
