A kortárs kultúrát bemutató nemzetközi könyvpiac ma már elképzelhetetlen gestalten nélkül, alig akad olyan kreatív, akinek ne bukkanna fel a polcán egy-egy általuk megalkotott kiadvány. A nem sokkal a berlini fal leomlása után alapított könyvkiadó mintegy 600 könyvvel nyújt inspirációt olvasói számára. De hogyan tud sikeres maradni egy könyvkiadó a 21. században? A gestalten mindennapjaiba, a kiadó berlini főhadiszállásán, a Mariannenstraße 9-10. szám alatt nyerhettünk egy kis betekintést.
„Inspiráló. Kreatív. Élet.” – szerepel a felirat egyfajta mementóként a gestalten iroda falán, Ricardo Bofill spanyol-katalán posztmodern építész épületeit ábrázoló fotográfiák társaságában. Bár kissé triviálisnak tűnhet az üzenet, mégis lényegre törően foglalja össze a könyvkiadó hitvallását. A gestalten narratívája ugyanis túlmutat a szövegek, könyvek médiumán, és olvasóit az előrehaladásra, egy jobb életmód kialakítására, valamint a kreatív környezettel való kapcsolódásra ösztönzi. A könyvkiadó alapító-igazgatójával, Robert Klantennel a gestalten történetéről, digitális kultúráról, átalakuló trendekről beszélgettünk, valamint arról, mi kell egy jó könyv megalkotásához.
Hogyan kezdődött a gestalten története?
Végzettségem szerint ipari formatervező vagyok, ezért mindig érdekelt a kultúra, a design, a zene és a művészet. Még tanulmányaim alatt, kollégáimmal együtt felkértek minket, hogy szervezzünk prototípus-designkiállításokat egydesignvásárnak. Ez idő alatt több alkotót is megismertünk, akiknek nagyon különböző elképzeléseik voltak arról, hogy mi a design. Ekkor kezdtek elérhetővé válni az első számítógépek is, ami a kreatívok számára egyfajta friss levegőt és felhatalmazást jelentett arra, hogy különböző cégektől függetlenül alkossanak. Mivel a kreativitás számos zuga volt szétszóródva Európában, ekkor jött az ötlet, hogy készítsünk egy könyvet azokról, akikkel akkoriban találkoztunk. Most sem tudom, hogyan, talán csak postán, e-mailben vagy valamilyen más módon, de mindannyian küldtek valamit a könyvbe. Sosem gondolkodtunk egy könyvkiadó létrehozásán, talán csak ezt az egy könyvet szerettük volna elkészíteni, azonban ez sikeressé is vált. Érdekes módon ügynökségek, vállalatok, különböző márkák érdeklődtek iránta, így azt láttuk, hogy mégis van ebben valami jó és ez valami olyasmi, ami mellett szeretnénk elköteleződni.
Hogyan tekintesz a könyvkiadásra, mennyire üzlet és mennyire kultúrmisszió?
A kettőt nehéz szétválasztani. Ha hosszú ideig foglalkozol valamivel, idővel eggyé válik azzal, aki vagy: a saját vállalkozásod egyfajta tükörképe a személyes érdeklődésednek. Bizonyos mértékig mindig igyekszem úgy tekinteni a munkánkra, mint egyfajta üzletre, ugyanakkor tudom, hogy ez egy különleges üzlet, ami sok emberrel érintkezik, ráadásul inspirációt ad nekik.
A digitális világban a nyomtatott könyvek mint fizikai tárgyak is értékessé válnak, így nemcsak a tartalomra, hanem a vizualitásra és kivitelezésre is nagyobb hangsúly kerül. Egy könyv mitől válik „gestaltenessé”?
Eredetileg a kiadó neve Die Gestalten volt, ami németül egyfajta szójáték: egyfelöl azt jelenti, hogy „tervezés”, másfelöl azt, hogy „a forma”. De ez egy főnév, és amit mi közvetíteni szeretnénk, az sokkal inkább egy ige. Szerintem a „gestalten” az egyik legszebb szó a német nyelvben, aminek jelentése, valaminek formát adni, létrehozni. Vagyis nem egy passzív cselekedet, hanem egy aktus. Legyen szó divatról, művészetről, designról vagy építészetről, szeretnénk ösztönzőleg hatni olvasóinkra: olyan tartalmakat bemutatni, amiket érdemes felfedezniük, emellett szeretnénk rámutatni arra, hogy akár ők is képesek azt létrehozni. Így a könyveink megtervezésében és szövegezésében is ezt az üzenetet igyekszünk átadni. Ezért is döntöttünk az angol nyelvű kötetek mellett, mert szeretnénk befogadóak lenni, és minél több embert megszólítani. Ez a küldetésünk!
Amikor 2007-ben bemutatták a Kindle-t, a kiadóipar pánikba esett a jóslatok miatt, miszerint a digitális könyvek fel fogják váltani nyomtatott társaikat, azonban ez a feltételezés úgy tűnik, tévesnek bizonyult. Ráadásul a pandémia utáni időszak a nyomtatott könyvek eladásának legnagyobb éveit jelentette ebben az évtizedben.
Amikor elkezdtem könyveket készíteni, az emberek azt kérdezgették tőlem, miért nem inkább CD-ROM-okkal foglalkozom. Viszont a könyvkiadás nem egy ólomgolyóhoz hasonlít, ami balról jobbra leng, és analógból hirtelen digitálissá válik. Ez nem így működik. Ez olyan, mint a fizikában: mindenfajta erőnek van egy ellenereje, ami néha nyilvánvaló, néha pedig nem. Bár életünk egyes területein inkább a digitális formátumot és annak kényelmét választjuk, ugyanakkor az mégsem árul el sokat arról, kik is vagyunk. Az Instagram vagy bármilyen más online és digitális felülethez képest egy könyv másfajta perspektívát képes nyújtani olvasójának abban, hogy hogyan tud azonosulni egy bizonyos témával. Egy könyv valójában egy materializált eszme, ami valamelyest bele van kódolva az ember természetébe. Gondoljunk csak a lemezkiadói iparra. Ma már inkább Spotify-on hallgatunk zenét, ami nem jár semmiféle erőfeszítéssel. Harminc-ötven évvel ezelőtt viszont el kellett menned egy nagyvárosi lemezboltba, közben elmerültél az adott zene kultúrájában, dalszövegében, és közben bakelitlemezeket gyűjtöttél. Ez a folyamat pedig segített megérteni, hogy mi is az, ami érdekel téged. Ezt az érzést az emberek ma azzal igyekeznek pótolni, hogy koncertekre járnak, ráadásul újra bakelitlemezeket vásárolnak. Bár több iparág is átköltözik a digitális térbe, aminek vannak jó oldalai is, de általa a kultúránk nagy része univerzálissá válik, és a könyvek lehetőséget adnak arra, hogy túllépjünk az ilyenfajta jelentéktelen általános tartalmakon.
A gestalten mely területeken nyitott az új digitális megoldásokra?
2006 környékén, még a YouTube berobbanása előtt különböző kreatívokról készítettünk videós tartalmakat. Úgy gondoltuk, hogy ez egy jó módja annak, hogy átadjuk a gondolataikat, és kapcsolódni tudjunk a közönséggel. Mindemellett bármit is teszünk, szeretnénk hűek maradni a márkánkhoz: az élmények egyfajta kiterjesztése lenni, és nem valami olyasmi, ami csak egy egyszerű bevételi forrás számunkra. Pontosan ezen dolgozunk, hogy az olvasóinknak olyan megoldásokat és más termékeket is felajánljunk, amelyeket ugyanolyan hasznosnak találnak, mint a könyveket. Ez egy olyan irány, amit szeretnénk megvalósítani, de nem egy egyszerű feladat.
A trendek folyamatosan átalakulnak: akár az építészet vagy a design területére gondolunk, sok minden változott az elmúlt három évtizedben. A gestalten mi alapján választ ki egy adott témát, és hogyan méritek egy könyv sikerét?
Amikor egy kiadványról gondolkodunk, mindig szem előtt tartjuk, hogy legalább kettő-négy évig működnie kell. Ez azt jelenti, hogy ez az az időszak, amikor arra számítunk, hogy aktívan eladható lesz. Egy könyv sikerességét – ha azt gazdasági oldalról nézzük – számunkra az újranyomás jelenti. Egy téma kiválasztásánál pedig szükséges a jó intuíció, de inkább úgy fogalmaznék, hogy a döntés mögött 90 százalék kemény kutatói munka, és talán 10 százalék intuíció vagy tehetség áll. Igyekszünk figyelemmel kísérni környezetünk különböző jelenségeit. Úgy gondolom, hogy a kreativitás a társadalom és a technológia változásaira való reagálás, miközben a kreativitás a technológia és a társadalom mozgatórugója is egyben, vagyis egyfajta kölcsönhatásban állnak egymással. Továbbá vizsgáljuk a különféle témákat vagy szubkultúrákat, amelyek bármilyen oknál fogva újra relevánsak lehetnek. De nem minden trend méltó arra, hogy könyvvé váljon. Így a válasz a kérdésedre talán nem is abban rejlik, hogy melyek azok a témák, amelyeket feldolgozunk, hanem inkább abban, hogy melyek azok, amelyeket nem keltünk életre...
Fotók: Gaál Dániel
Folytasd az olvasást a H&H 7. számában!
RENDELD MEG ITT
Egy étterem, ahol a húsevőknek és a vegánoknak sem kell összevesznie | Nie/Mięsny
Ázsiai kézműves termékekre fókuszál az IKEA új kollekciója
