Kávézó, közösségi- és munkatér, galéria – ez a Kastner Kommunity definíciója. A Kastner reklámügynökség budapesti irodája pedig tulajdonképpen nem is iroda, sokkal inkább tér, már-már otthon. Ha azt gondolnánk, hogy ez csak egy sokadik coworking Budapest térképén, csalódni fogunk. De csakis pozitív értelemben.
Nem a budapesti az első (és valószínűleg nem is az utolsó) rendhagyó iroda a Kastner-hálózat történetében: Madridban ötcsillagos borbélyszalont működtetnek, a Los Angeles-i fiókba veterán autószalont oltottak, a svájci egységnek pedig saját csokoládémárkája is van. A budapesti csapat közösséget épít és ezzel nem mellesleg visszaadná a reklámszakma cool-ságát is. Hogy hogyan?
A tervezési folyamatról Bársony István építészt (Bársony Építész Stúdió) és Eichinger Gyöngyi belsőépítészt kérdeztük, a Kastner Kommunity missziójáról, a hely szelleméről Tóth Andrea, az ügynökség kreatív igazgatója és ügyvezetője, valamint Járadi Judit, a Kommunity projektvezetője mesélt nekünk. Interjú!
Az 1965-ben átadott toronyház földszintjén 1969-től a Mézes Mackó is működött. Hogyan reflektál ez a tér a legendás eszpresszó-cukrászdára?
István: Az ikonikus toronyház fizikailag és építésztörténetileg is egy kiemelkedő épület, és ráadásul az egyik legvagányabb képviselője a hatvanas évek „brutalista” építészetének. Kifejezett szándék volt, hogy az épület karaktere a Kastner Kommunity belső tereiben is érvényre jusson.
Gyöngyi: A színek, a bútorok és felületek kiválasztásában nagy szerepet játszott a hatvanas évek világa. Innen származik a galérián lévő korlát ívelt, fémpálcás-kialakítása, valamint a bútorok formavilága. A galérián eredetileg is megjelenő (és általam is nagyon kedvelt) drótüveget alkalmaztuk a lépcső korlátjában, az irodai térelválasztóban és az italtartó polc hátfalaként. Az épület homlokzatának szabályossága köszön vissza például a bárpult üvegtégla berakásában, vagy a galérián lévő tárgyaló falburkolatában.
A fafelületek, a kék szín, a bárpult fölé belógó lámpatestek formája, a bárasztalok pozíciója, a korábban itt működő cukrászda hangulatát idézik.
A Kastner Kommunity nem csak közösségi iroda, annál sokkal több: kávézó, bisztró, kiállítótér, olvasósarok. Mennyire volt nehéz ilyen sok funkciónak megfelelő teret, tereket terveznetek?
István: Ahogy a Kastner Kommunity arculatában is megjelenik egyfajta áramlás, úgy alakítottuk ki az egymással folyamatos interakcióban lévő tereket is. A központi elem a kávézó, a bejárattal szemben. A fogadó szinten rugalmasan alakítható tereket terveztünk, így jött létre a kirakat-pódium, az épített lépcsőücsörgő és a könyvtársarok, illetve egy kiállításokat befogadni képes térrész is megvalósult.
A jellegzetes, kirakat előtt lebegő lépcsősor köti össze a galériát a földszinttel fizikailag és vizuálisan is. A lépcső alatt egy telefonálásra alkalmas “separét” is kialakítottunk. A galéria nyitott részén kapott helyet a közösségi iroda és az üvegezett tárgyaló. A korláthoz igazított pult vonzó és látványos hely a hosszabb munkákhoz, hiszen itt ülve elénk tárul a park látványa is, mint egy állandó külső díszlete a belső tereknek.
Gyöngyi: Az összetett funkció mindig nagyobb kihívás elé állít. A jól kiválasztott bútorok és színek, felületek egysége alapvető. Az emeleti Kastner irodarész az arculati színnek megfelelően kék festést kapott, ez az árnyalat jelenik meg a bútorkárpitokon is, kiegészítő színként a terrakottát alkalmaztuk. Mindvégig fontos volt, hogy a park felé a kilátás ne sérüljön, ezért áttört a korlát, például. Ennek fokozására a szélfogó tetején egy kis növényszigetet is kialakítottunk.
Andi és Judit, meséljetek nekünk a Kastnerről. Az ügynökség története 1982-ben indult Frankfurtban: az irodát Johannes Kastner szövegíró alapította. Hol tartotok most?
Andi: A Kastner azon ritka ügynökséghálózatok egyike, ahol a tulajdonos még mindig az a személy, aki alapította. Ezt szerintem már nagyon kevés ilyen nagy múltú cég mondhatja el magáról. Az osztrák származású Johannes Kastner egy igazi „rock and roll kreatív”, sokat dolgozott Németországban. A budapesti egység mindig is közel állt a szívéhez – egyrészt, mert „sógorok” vagyunk, és mert kiemelt ügyfelünk, a Red Bull ikonikus kampányához tartozó rajzfilmek is itt, Magyarországon készülnek a mai napig.
A budapesti iroda nemrég töltötte be huszadik évét. Különböző életszakaszokon ment át a cég: mostanra kis-közepes méretű ügynökségnek mondhatjuk magunkat. A lokációnk ugyan budapesti, de régiósan dolgozunk, elsősorban a Red Bullnak, és emellett vannak még különféle projektmegbízásaink globális és hazai ügyfelektől.
A Kastner-hálózatban több rendhagyó irodát is találunk, mindegyik más és más. Mi a budapesti sajátossága?
Andi: Minden irodánknak megvan a maga fókusza: a londoni irodánk brandingben, designban nagyon erős, Los Angeles a popkulturális jelenségekben vállal nagyobb szerepet, Olaszországban a helyi KKV-k és a designvállalkozások felkarolása folyik. Annak ellenére, hogy ez egy globális hálózat, a helyi ügynökségek nagy szabadságot kapnak abban, hogy ők mit szeretnének abból a Kastner-irodából építeni – ebben a vezetőség abszolút partner. Ezért is lehetséges, hogy ahol most ülünk, az így, ebben a formában létrejöhetett, hála a hálózatunk támogatásának.
Két évvel ezelőtt, még a pandémia előtt álltam elő azzal az ötlettel, hogy mi lenne, ha valami olyasmit csinálnánk, ami nem egy irodaház sokadik emeletén történik, hanem kicsit kinyitnánk az ügynökség kapuit és elmennénk oda, ahol az élet zajlik. Célunk, hogy befogadók legyünk, fiatal tehetségeknek adjunk lehetőséget, ismerkedjünk, és közösséget építsünk.
Ti magatok is inkább „hely”-nek nevezitek ezt a bázist, mi mindennel találkozhatunk itt a Kommunityben?
Judit: Az ötlet az volt, hogy keressünk egy új helyet az ügynökségnek, de másképp. Ha a jelenlegi térelosztást nézzük, akkor a Kastner Kommunity most 20%-ban ügynökség, 80%-ban nyitott kreatív tér. Az már a béta üzemmód ideje alatt kiderült, hogy ez így nagyon szerethető.
A kávézó mellett van egy olvasósarkunk, amit szakmai könyvekkel töltöttünk meg (ezek egy részét árusítjuk is). Ez mind-mind azt szolgálja, hogy akik hozzánk jönnek, inspirálódjanak, találkozzanak egymással: elolvasol egy jó sztorit, aztán írsz egy jó headline-t, például.
Izgalmas még a mini galéria, ezt Art Kornernek neveztünk el – az utcafrontról is jól látható, éjszaka is megvilágítást kap. Szeretnénk a szakmából olyan alkotókat meghívni, akik side projecteket visznek, művészeti indíttatású anyagokat is készítenek (nemcsak grafikai munkákat, de multimédiás és térbeli installációkat is szívesen látunk majd itt).
Az emeleti rész a klasszikusabb, de itt sem a megszokott irodai hangulatot találod: annál egy jóval otthonosabb környezetet alakítottunk ki, a sok zöldnek is köszönhetően. Van két ún. silent cornerünk is, elmélyültebb munkához, és egy jól felszerelt, bérelhető tárgyalónk. A Kastner privát zónája sincs leválasztva teljesen a többitől – ez egy fluid tér, ami dinamizmust ad a napodnak.
Bizonyára a név- és a helyszínválasztás sem véletlen: hogyan szándékoztok közösséget teremteni itt a nyolcadik kerületben?
Andi: Részünkről szándékos volt ez a nagy vállalás. Eleve az ügynökségben is van egy „rock and roll” feeling, ami magától Kastner úrtól eredeztethető. Az egyik kreatív igazgatónk úgy is hivatkozott rá, mint aki „egy punk tweed zakóban.” S voltaképp azt hiszem, ez az ügynökség krédója is: nem kell mindent olyan komolyan venni, inkább alkossunk olyan dolgokat, amire az emberek felkapják a fejüket. Fontos volt, hogy a helynek, ahová költözünk, sztorija legyen. Rengeteg ingatlant megnéztünk Istvánékkal együtt, míg végül a globális CEO-nk biztatott minket, hogy legyünk még bátrabbak.
Én személy szerint imádom a nyolcadik kerületet, az elmúlt években rengeteget fejlődött: építészetileg egy csoda, és mostanság kezdték el igazán felfedezni a kreatív fiatalok. Az izgalmasabb, nagyobb kihívást jelentő irányba mentünk – kommunikációs szakemberekként valahol ez is a feladatunk.
Kiállítás, workshop és kerekasztal-beszélgetés is megvalósult már nálatok. Milyen programokat terveztek még?
Judit: Szeretnénk, ha a Kommunity nemcsak a finom kávéról szólna, hanem arról is, hogy itt izgalmas kapcsolódások történnek. Olyan programoknak szeretnénk otthont adni, amelyek nemcsak a reklámszakmáról szólnak, hanem inspirációs kitekintést is jelentenek akár a film, az irodalom vagy a képzőművészet felé. A 2022-es programsorozat tematikus és visszatérő elemeket is tartalmaz majd, folyamatosan reflektálunk a trendekre, vagy adott esetben újakat hozunk be. A helyszín tartalommal való megtöltése számomra a közösségépítésben a legizgalmasabb.
Andi: Tavasszal pedig készülünk a grand openingre, ráadásul megünnepeljük a Kastner Budapest huszadik születésnapját is.
Építészeti tervezés: Bársony István, Tóth Erika (Bársony Építész Stúdió)
Belsőépítészeti tervezés: Eichinger Gyöngyi
Lámpák: 3F Project, Solinfo
Bútorok: Basic Collection, Fabrika, Möbelkunst
Asztalos munkák: Nuut Workshop
Növények: Lelkes Kertész
Fotók: Mohai Balázs
Az amerikaiak ezt a három dolgot várják a múzeumoktól
HIGHLIGHTS | Tervezők a divatvilág hátterében
