Szürreális és bizarr képek, némi humorral ötvözve, amelyek sosem magyaráznak túl, teret adva a gondolkodásnak – Bára Prášilová cseh fotóművész a digitális manipuláció helyett általa tervezett, valódi kellékeket és jelmezeket használ, hogy megteremtse sajátos képi világát. A furcsa szituációk nemcsak vizuálisan kifejezőek, hanem mély kérdéseket is feszegetnek.
Bára Prášilová tizennyolc éves korában döntött úgy, hogy fotográfus szeretne lenni. A művész elmondása szerint az elhatározás a semmiből jött – „nem volt művészi hátterem, és abban az időben komolyabb hobbim és különösebb szenvedélyem sem. Szerettem, ahogy a fényképezőgép ezeket mind elhozta az életembe. Azóta minden fényképezőgépemre egy szív matricát helyezek el, mivel azt a pillanatot szimbolizálják, amikor igazán elkezdtem élni” – mondta el Bára.
Fotográfiáira jellemző az esztétikum és a bizarr, valamint a valóság és az irreális közötti finom határ megteremtése. „Annak elfogadása, ahogyan az elmém feldolgozza a külső és belső élményeimet, valamint a képeket, ez vált inspirációs forrásommá” – fogalmaz. „Tudok azonosulni azzal a mondással, hogy a művészek valamiféle »antennával« rendelkeznek, amivel befogják az ötleteket, valamint azzal is, hogy a kreativitás fejleszthető” – tette hozzá.
Jellegzetes képi világának további fontos eleme, hogy a szürreális szituációk némi humorral keverednek. „A kontemplatív gondolkodás és a humor a családi örökségem része, így ez a kombináció művészi nyelvezetem alapja is lett. Nagy rajongója vagyok annak, hogy a képeimmel ne magyarázzak túl, így arra fókuszálok, hogy az alkotásaim inkább tudatalatti szinten rezonáljanak a szemlélővel, és személyes párbeszédet teremtsenek. Mondhatjuk azt, hogy ez a művészi küldetésem” – emelte ki.
Legújabb, CIRCLES című fotósorozatának – ahogy elnevezése is előrevetíti – központi motívuma a kör, ami az élet körforgására, de még erőteljesebben a nemek és az életkor kérdései mentén az emberi interakciók bonyodalmaira utal. „A kör szimbólum sokféleképpen értelmezhető: számomra a végtelenséget és az ismétlődést jelenti. Valamiért bosszant ez a motívum, ezért szeretném megtörni – mintha eljönne az a pillanat az életedben, amikor rájössz, hogy egyszerűen kiléphetsz egy körből” – jegyezte meg. Képein nemcsak a színek és textúrák, hanem a hatalom, az erő, a nemi szerepek, és mindezek felforgatása közötti ellentét teremt feszültséget. A gondosan megkomponált szituációk minden részletükben a gondolkodásra, a különböző értelmezési lehetőségek vizsgálatára ösztönöznek. „A kék, a piros vagy a narancssárga színhasználat nemi szerepeinkhez köthető, de amire a szemlélők szintén fókuszálhatnak, azok olyan részletek, mint az emberi alakok testbeszéde, vagy a hegyes, magassarkú cipő, a komolynak tűnő pózok, valamint a kellékek, amelyek szintén »kiabálnak« a fotókon” – részletezte.
Bár Bára már húsz éve fotóművészként tevékenykedik, mégis úgy érzi, még mindig karrierje elején tart. A jövőben szeretne legalább évente két pop-up kiállítással is jelentkezni a cseh fővárosban, Prágában. Legutóbb a Moldva folyón egy lakóhajón tekinthettük meg alkotásait, következő kiállítása pedig egy magánlakásban kap majd helyet. Jelenleg első könyvén és egy új fotósorozatán is dolgozik, amit idén télen tervez bemutatni.