Közép-Európa egyfajta koncepció, a Visegrádi Csoport együttműködését pedig a jövőbeli kihívások megerősíthetik, a most tapasztalt ellentétek ellenére. Cseh, szlovák és amerikai szakértők beszélgettek a V4-ekről és Közép-Európáról. Tudósításunk.
Az első kérdés a témában szinte magától értetődő: Közép-Európa egyenlő a Visegrádi Négyekkel vagy sokkal tágabb fogalom? Oľga Gyárfášova, a Comenius Egyetem professzora, a European Election Studies szlovák koordinátora szerint Közép-Európa sokkal több a V4-eknél, Ausztria és Szlovénia is közép-európai esszenciával rendelkezik. „Közép-európainak lenni egyfajta identitás, mivel a periférián nem szeretnénk lenni, sokkal jobb a központban elhelyezkedni” – mondja a szakértő, aki elmondja, hogy Európa közepét illetően sok központja van a kontinensnek, de a mi Közép-Európánk különleges. Gyárfášova szerint a V4 egy nem intézményesített, nem teljesen egységes regionális együttműködés, azonban ez nem rossz tulajdonság, mert a kihívásokra a sokszínűségben sokkal jobban tudunk reagálni, mint egy teljes egységben.
Matyáš Zrno cseh újságíró, a CNN News szerkesztője szerint ez a kérdés a cseh társadalomban és történelemben is folyamatos vita tárgya, hiszen Közép-Európa egy koncepció, amely sokkal tágabb a V4-eknél. „Ha Szlovéniából Nyugat-Ukrajnába utazol, minden vasútállomás egyforma, hiszen az Osztrák-Magyar Monarchia földje volt Közép-Európa” – mondta a cseh újságíró, aki szerint Közép-Európa egy olyan hely, ahol lehet még egy birodalom erejét érezni. „A V4-ek ennél a közép-európai koncepciónál egy sokkal komplexebb együttműködés” – zárta a mondandóját Zrno.
Stephen Travis Sholl amerikai kutató elmondta, hogy az USA-ban az embereknek fogalmuk sincsen a V4-ekről, Washingtonból Közép-Európa inkább egy geopolitikai koncepció, amely a NATO keleti szárnya, ezért maga Közép-Európa egy tág fogalom az amerikai stratégiai gondolkodásban.
Leszűkítve a fókuszt a Visegrádi Csoportra vonatkozóan, Oľga Gyárfášova szerint a V4-es országok ma mind függetlenek, saját nemzetet, narratívát, kultúrát alkotnak, azonban a történelmi emlékezet körül a mai napig vannak harcok, elég csak a cseh-szlovák vagy a magyar-szlovák ellentétekre gondolni, amelyeket a közös történelemből eredő kisebbségi konfliktusok okoznak. „Ugyanakkor vannak közös érdekek és értékek, amelyek előre viszik ezt a közösséget” – emelte ki a szlovák szakértő, aki fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Közép-Európának nemcsak egy történelme van, hanem több is, több nézőpontból alkotott történelem, ez pedig olykor tud ellentéteket okozni.
Mindezekre reagálva Matyáš Zrno elmondta, hogy a V4-es koncepciót nagyrészt a lengyel-magyar barátság hajtja, azonban kétségtelen, hogy vannak érdekek és értékek. A V4-es szövetség megalakulásakor szerinte egy idealista gondolkodás vezette a csoportot, idealista antikommunista vezetők irányították a régiót, az idealizmust azonban hamar megtörte a gazdasági érdek. „Miért is kellene Csehországnak a sokkal fejletlenebb közép-európai országokkal együttműködni, ah nyugat fele tud fordulni” – mondta Zrno, aki szerint a V4 reneszánszát a 2015-ös menekültválság hozta el, ugyanis volt egy olyan fenyegetettség, amely összehozta ezeket az országokat. A V4-es tagállamok kormányai teljes konszenzust alkottak az illegális migrációról ez pedig megalapozta a szövetség erejét az újságíró szerint, ez azonban ismét megbomlott, hiszen az ukrán háború megmutatta, hogy a csehek és a lengyelek nézőpontja nagyon más a háborúról, mint a magyaroké. „Nagyon fontos, hogy a V4-es szövetség célja limitált és korlátozott legyen, a nagy célok esetében az emberek ugyanis könnyen csalódhatnak” – zárta mondandóját Zrno, aki szerint együtt kell élni azzal a ténnyel, hogy sok tekintetben nagyon különbözőek vagyunk.
„Amerikai nézőpontból, ami részben összetartja ezeket az országokat az a kommunizmus megélése, amely közös történelmet, szenvedést és tapasztalatokat okozott” – mondta Stephen Travis Sholl, majd kiemelte, hogyha visszamegyünk a történelemben akkor a Monarchia hagyatékát őrzi Közép-Európa.
A szövetség jövőjével kapcsolatban Oľga Gyárfášova elmondta, hogy a V4 hosszútávon akkor tud működni, hogyha vannak közös kihívások és célok. „A V4-es országok lakosai sokkal jobban kedvelik a NATO-t vagy EU-t, hiszen az egy közös egységet sugároz, amíg a V4-ek esetében néha vannak konfrontációk” – mondta, hozzáfűzve, hogy a csehek és a lengyelek sokkal atlantistábbak, mint a szlovákok vagy magyarok, ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy a külpolitikát nem a közvélemény alakítja az esetek nagy részében.
Matyáš Zrno elmondta, hogy az Európai Tanács soros elnökségét most fogja átvenni Csehország, az általános politikai irány pedig nem fog megváltozni, a hangnem azonban kicsivel konzervatívabb lesz. „A jelenlegi cseh kormány keveset szól, azonban konzervatív, amely konzisztenciát és erőt ad neki, valamint lehetőséget, hogy odafigyeljen a közép-európai szövetség megerősítésére” – összegezte a cseh nézőpontot az újságíró. Szintén elmondta, hogy a V4-en belül további együttműködés várható, amely új területeket nyit meg az integrációban, ilyen a nyugat-balkáni bővítés támogatása annak ellenére, hogy a szerb kormány eléggé Oroszország párti.
A beszélgetést zárva Oľga Gyárfášova szerint nagy kérdés, hogy milyen lesz a helyzet Ukrajnában a háború után, az ország újjáépítése ugyanis nagy lehetőség, az energetikai átalakulás és klímaváltozás elleni harc pedig új löketet adhat a V4-ek gazdaságának és ezzel együtt a szövetségnek is.
A beszélgetésre a budapesti Mathias Corvinus Collegiumban került sor, a Neighbourhood Dialogues konferencia keretein belül, amely a Visegrádi Csoport jelenével és jövőjével foglalkozott.
A Da Crema fagylaltjának titka | Nemzetközi versenyen tarolt Terei Miklós videója
Egész Prágát belátni ebből a különleges penthouseból
