Lásd át a káoszt: a Frontira szakértője megmondja, mire jó egy ökoszisztéma-térkép, sőt azt is elárulja, hogyan készítsd el! Íme a sorozat hetedik része.
Egy ökoszisztéma-térkép hasonló a házhoz, amiben élünk: sosem mondhatjuk rá, hogy teljesen kész, hiszen örökösen változtatunk rajta valamit. Átfestjük a megunt falakat, átrendezzük a bútorokat, vagy kiültetünk egy új virágot a kertbe. Egy ökoszisztémában is szüntelen mozgásban vannak a szereplők, újabbak jönnek, korábbiak eltűnnek vagy átalakulnak. Mi magunk, és a minket körülvevő dolgok sosem önálló elemként léteznek a világban, hanem egy folyamatosan mozgó és változó tágabb kontextus részei, amik kölcsönösen hatnak egymásra.
Gondolkodj holisztikusan, rajzolj ökoszisztémát!
Egy ökoszisztéma emberek, rendszerek, technológiák és platformok összefonódása, amik a felszínen akár függetlennek is tűnhetnek egymástól, de amint felkerülnek egy térképre, világossá válik, hol vannak a kapcsolódási pontjaik.
A Frontiránál megtapasztaltuk, hogy milyen hasznos és egyben kihívásokkal teli egy ilyen ökoszisztémának minden elemét felfedni és elhelyezni egy térképen. Legutóbb akkor fordultunk ehhez az eszközhöz, amikor az egészségügyben kialakuló trendeket, és az azokra reagáló termékeket, szolgáltatásokat kezdtük el összegyűjteni. Minél több innováció került fel a táblára, annál jobban kirajzolódott számunkra, hogy a különböző területek és szereplők szoros átfedésben vannak egymással, és fel tudunk rajzolni valamilyen összefüggést közöttük. Ezzel pedig fény derült a hiányzó láncszemekre is. Ahhoz, hogy megtaláljuk a saját helyünket ebben a rendszerben, a termékközpontú gondolkodásról holisztikus látásmódra kellett váltanunk, és a teljes képre fókuszálni. Az egészségügy esetében a teljes kép gigantikus méretű. Ezért vetettük be a gigamap egy formáját, az ecosystem mapet.
Miért használd ezt az eszközt?
Innovációs lehetőséget tár fel: egy ökoszisztéma-térkép megmutatja, hogy az egyes szereplőknek milyen motivációi, igényei és fájdalompontjai vannak, és ezek hogyan állnak összhangban vagy konfliktusban más szereplőkével. Az eszköz legnagyobb előnye, hogy előre láthatjuk belőle, hogy ha az egyik elemét megváltoztatjuk, az milyen hatással lesz a többire.
Ahogy az egészségügyi térképünkön elkezdtek sokasodni a szereplők, megláttuk, hogy a rendszerben hol vannak azok az innovációs pontok, ahol egy új szolgáltatás, termék bevezetése több területen egyszerre hozna szignifikáns javulást és érezhető változást a betegek útjában. Amikor felkerült a térképre az adherencia, láthatóvá vált, hogy ez a problémakör nemcsak a beteg életére van közvetlen hatással, hanem szorosan érinti a gyógyszercégeket, patikákat, egészségpénztárakat vagy akár a magánegészségügyet, ezért ennek a problémának a megoldása minden szereplő számára fontos érdek.
Segít megérteni a folyamatokat: bizonyos szereplők, elemek útját is végigkövethetjük egy ökoszisztéma-térkép segítségével, vagy akár egy új termék vagy szolgáltatás lehetséges útját is előre felvázolhatjuk. Ha például egy új gyógyszert vagy betegtámogató eszközt vezetnénk be, a térkép alapján szimulálhatjuk a veszélyeket és az optimalizációs lehetőségeket.
Hogyan kezdj hozzá?
1. Definiáld a célt: mielőtt bármibe fognál, találd meg a választ arra a két kérdésre, hogy miért készíted a térképet és kit szólítasz meg vele? Rengeteg energiát és időt megspórolsz a rajzolásnál, ha tudod a választ arra, hogy eldobható vagy maradandó térképet akarsz alkotni. Csak a saját csapatod megértését célzod vele, vagy iparági szereplőknek is megmutatnád? Ezzel a legnehezebb lépésén már túl is vagy a folyamatnak.
2. Szerezz rengeteg postitet és egy fehér falat: kezdj el felírni minden olyan szereplőt, intézményt, szervezetet, csoportot amelyek hatással vannak az ökoszisztémára. Ha szolgáltatást vagy terméket kínálsz, helyezd az ügyfelet a középpontba. Az egészségügyi ecosystem térképünkre először a beteget helyeztük középre, ezután került fel minden más helyszín, szereplő.
3. Kutass: tárd fel a lehető legtöbb szereplőt, entitást, aki érintett lehet a rendszerben. A legjobb, ha több forrást variálsz: készíts desk research-öt a témában, majd az összegyűjtött tudás alapján keress olyan stakeholdereket, akik közvetlen résztvevői a rendszernek, és olyanokat is, akik csak közvetett módon érintettek, de más szemszögből tovább tágíthatják az ismereteket. A kutatásunk során mi nemcsak orvosokkal és gyógyszerészekkel, de egészségügyi tanácsadó cégekkel, befektetővel és startupokkal is beszéltünk.
4. Ábrázold a kapcsolódási pontokat és ezek irányát: Több típusú kapcsolódás is lehet a szereplők között, például információcsere, pénz, érdekek. Ezeket vizuálisan eltérő színű vagy vastagságú vonalakkal jelölheted.
5. Lépj hátra és szemléld meg a káoszt: Nézd meg hol vannak a számodra érdekes kapcsolódások, és hol vannak a fehér foltok vagy hiányzó nyilak. Bejelölheted a fájdalompontokat és a már egyértelműen látható insightokat. Megkönnyíted a dolgod, ha virtuális táblában dolgozol, vagy letörölhető filcet használsz, hiszen a térkép részletei változni fognak, amikor új információ kerül a birtokodba. Mi Miro boardot használtunk erre a célra.
6. Validálj: keress olyanokat, akik átlátják a rendszert, és segítenek kiegészíteni a még hiányzó vagy kérdéses területeket. A térképünk első verziójára fontosnak tartottunk visszajelzést kérni egy szakmabelitől. Ez segített számunkra jobban megérteni az egyes szereplők közötti kapcsolat típusát vagy irányát.
Tartsd szem előtt a célt
A folyamat során a legnagyobb tanulság az volt számunkra, hogy nem magának a térképnek a megalkotása a legfontosabb, hanem az, hogy tudjuk mi a célunk vele. A sokadik meddő megbeszélés arról, milyen formában adjuk át a külső szereplőknek a térképet, rádöbbentett minket arra, hogy azért nehéz ez számunkra, mert a térkép elsősorban a mi megértésünkhöz készült. De ami nekünk fontos a megértésben, az nem biztos, hogy másoknak is értéket jelent.
A térképünk célja megmutatni az egészségügyi szereplőknek, hogy a páciensek igényei és fájdalmai hogyan hatnak a rendszer egészére, és a rendszer hogyan hat a páciensekre. Ehhez nem arra kell törekednünk, hogy minden létező tudást felhalmozzunk egy képre, hiszen sosem fogunk többet tudni az iparág szereplőinél. Mi egy szemüveget adhatunk, ami segít más szemszögből rálátni a már ismert terepre.
A házunkat mi alakítjuk, de szeretnénk, hogy a vendégek is jól érezzék magukat benne és lássák mi az, ami fontos számunkra. Ők azonban csak azt az összképet fogját látni, amit meg akarunk mutatni nekik, az emögött rejlő erőfeszítéseket, a félreütött szöget a falon nem. Mi azonban már megtanultuk, hogy legközelebb hogyan üssük be.
A cikk szerzője: Lenner Nóra | Kutató | Frontira
Frontira | Web | Facebook | Instagram
Havonta jelentkező sorozatunkban a Frontira segítségével járjuk körül a design különböző területeit, hogy megértsük, mi a design szerepe a formatervezésen túl. Milyen szerepe van a designnak az emberi viselkedési mintázatok felépítésében? Hogyan lehet jó élmény egy szolgáltatás és milyen digitális terméktervezési eszköztárra van ehhez szükségünk? A magát a „fura problémák cégének” nevező Frontira ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ, izgalmas formában, érthetően.
Cyberspace a fizikai térben
Biztonság és határozottság – a Manuela márka új, kortalan kollekciója
