Kelet-Európa bájos sajátossága, hogy az élet nem áll meg a városhatárokon túl sem. A legendás falusi romantika önmagában hordozza a hagyományok ápolását, a természettel való szimbiózist és vidéki virtust. Mai válogatásunkban olyan falvakat válogattunk össze, amelyek tökéletes példái annak, hogy ezeken a jellemzőkön túl a falvak még sokkal több kincset hordoznak.
Torockó | Románia
Románia egyik fontos vidéki színtere és az erdélyi falvak archetípusa Torockó, ahol olykor kétszer kel fel a nap. Legfőbb jellemzője a főtéri házak kultikus, egységes stílusa, a falu nem kis részben ennek köszönhetően számos turisztikai és kulturális eseménynek adott már otthont. Torockón rendezik meg minden nyáron a Double Rise fesztivált, ami több száz fiatalt vonz a faluba. A falu mellett fekszik az erdélyi óriás, vagyis a Székelykő, az erdélyi túrák egyik kihagyhatatlan állomása: a helyiek szerint aki nem mászta még meg, az még nem élte át az élet értelmét.
Holašovice | Csehország
Holašovice, a parasztbarokk fellegvára évtizedek óta a világörökség része. Ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy az itt élő emberek erős közösséget alkotnak és a házak nem egy skanzen részei, hanem a mai napig lakóházként működnek.
Hum | Horvátország
Az isztriai Hum nemcsak a régió, de a világ legkisebb települése is. Nagyjából harmincan lakják, de a csekély számú lakosság ellenére megmaradtak a helység sajátosságai: a macskaköves utcák, a zsalugáterek és kabócák koncertje.
Szentgyörgyvár | Magyarország
A Zala megyei Szentgyörgyvár tökéletesen képviseli a Balaton környéki vidéki idillit: a természet és a mézeskalácsházak fúziója elbűvölő hatással bír az idelátogatókra. Nem véletlen, hogy itt rendezték meg idén a Margó Fesztivált is, ami egy hétvégén keresztül irodalmi faluvá varázsolta a települést.
Hajósi Pincefalu | Magyarország
A Hajósi Pincefalu biztosan nem ismeretlen a borkedvelők számára: a település rendezett és hagyományos házai mellett híres a borokról és a gasztrofesztiválokról is. A terület a bajai borvidék emblematikus helyszíne, a dél-alföldi régió legnagyobb szőlősterülete, a magyar borok egyik kiemelkedő színtere, amit leginkább Hamvas Béla gondolatai tükröznek: „…az ember homoki bort iszik, egészen apró csillagszemecskékkel telik meg, s ezek a szemecskék az ember vérében táncolnak, mint a megelevenedett Tejút.”