A pandémia és a lezárások ideje alatt jobban megismerkedtünk az online jelenléttel, mint azelőtt bármikor. Ez a belekényszerített szituáció azonban maga volt mondhatni a tökéletes helyzet, hogy bizonyos szakterületek fejlődni tudjanak. Az izoláció miatt jó pár területnek, az addig megszokottól más megoldásokhoz kellett folyamodnia: a virtuális valóság és a digitális tér nagy léptekben törte magának az utat, különböző lehetőségeket megragadva. Az egyik ilyen fejlődő terület volt a divat, amely az utóbbi években – de már a pandémia előtt is – előszeretettel vette az irányt a digitális világ felé. De mégis miről van szó pontosan, mikor digitális divatról beszélünk? A DIALOG tematikus hónap legújabb Hype Lab cikkében betekintést nyújtunk ennek az érdekes területnek a változásaiba, trendjeibe és nem olyan távoli jövőjébe.
A fenntarthatóság kérdése
A divat jelenléte az online térben már egy jó ideje megszokott, és teljesen természetes, gondoljunk csak az online ruhavásárlásra, ami már évek óta teljesen megszokott, sőt vannak, akik már nem is járnak bevásárlóközpontokba. Ezt a szokást kellőképpen erősítette a világjárvány, illetve az ezzel járó kényszeres otthonülés is. Azonban, ha a divat új trendjeiről és a digitalizációról beszélünk, akkor tudnunk kell, hogy az indíttatás összetettebb annál, hogy mindent digitalizálni szeretnénk, csak úgy. Az egyik fontos tényező az a divatipar óriási ökológiai lábnyoma. Környezetvédelmi szempontból még sosem volt annyira kiélezett a helyzet a divat terén, mint napjainkban. A divatvilág teljesen tudatában van annak a mennyiségű szemétnek, amit termel, egészen pontosan a divat az egyik toplistás ezen a téren. A (túl)vásárlástól a kiszállításig, rengeteg szemetet termel, megfelelő megoldást pedig rettentően nehéz találni egy ennyire globális problémára, bármennyire próbáljuk figyelembe venni a már szó szerinti divattá vált törekvéseket, és marketingfogásokat, amelyek az újrahasznosítás vagy környezettudatosabb csomagolások képében jelennek meg. Egyszerűen úgy tűnik, hogy nincsen tökéletes megoldás, de digitális segítséggel egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy legyenek olyan változások, melyek nemcsak a mi életünket könnyítik meg, de a földünkét is.
Erre példa a virtuális ruhapróba, ami egyre elterjedtebb, általa kisebb az esélye annak, hogy az online megrendelt ruhát visszaküldjük vagy nem hordjuk. Vagy például a ruhák prototípus gyártásánál a digitális tervezés, ugyanis egy ruhát több verzióban és színben tudnak elkészíteni először digitálisan, amit a vevőnek megmuthatnak. Tehát a digitális technológia segíti azt, hogy a fogyasztó tudatosabban vásároljon.
A divatbemutatók jövője
Az egyik legaktuálisabb példa arra, hogy milyen változásokat kellett bevezetni a pandémia ideje alatt a divatiparnak, az a divatházak virtuális divatbemutatói a divathetek ideje alatt. Ez a helyzet meglepően pozitívan csapódott le, és új kapukat nyitott meg a digitális jelenlét számára. Az új szituáció miatt kivétel nélkül mindenki az első sorból nézhette végig a show-kat – ironikus módon melegítőben, a maszk által okozott levegőhiány és ragacsos kézfertőtlenítős kezek nélkül, azonban a lényeg, hogy biztonságban, otthon.
Egy bemutató virtuális megvalósítása ezáltal nagyon tágan értelmezhető, és felmerül a kérdés, hogy valójában mit is jelent? Igazság szerint pont ez az egész digitális tér lényege, hogy nem igazán vannak szabályok, a megvalósítások tárháza végtelen, és gyakorlatilag csak a képzelet szab határt.
Klasszikusabb értelemben véve a show esetenként úgy valósult meg, hogy pár percesektől kezdve nagyjából félórásig különböző hosszúságú videók formájéban kerültek ki a megrendezett bemutatók a már jól ismert közösségi platformokra, hogy az érdeklődők követni tudják azokat. A bemutatók így a megszokott kifutókon túl egészen extrém környezetekben valósultak meg.
Egy másik, már eggyel kísérletibb példa az, ahol digitálisan renderelt ruhákat, digitálisan renderelt környezetbe helyezve mutattak be. A következtetés azonban egyértelmű volt mindkét esetben: mindkettőre szinte azonnal a divat fenntartható jövőjének képviselőjeként tekintettek, mert termelés, környezetszennyezés, pazarlás és nemzetközi járatok nélküli divatbemutatók lehetőségét kínálták.
Annabelle Azadé, a Wear the Future CEO-ja azt mondta:
„A világjárvány elgondolkodtatott bennünket az új formátumokon, és a videó volt a leghatékonyabb és a legkörnyezetbarátabb is.”
A Helsinki Fashion Week egy lépéssel továbbment, és megtartotta az első teljesen digitális divathetet, a Digital Village-en, egy közösségi metaverzumban.
„Mindegyik videó egy adag look-ot mutatott be a világ minden tájáról kiválasztott tervezőktől. A modellek emberarca 3D-ben szkennelve kissé ijesztőnek tűnhet, de a ruhák részletei és a test mozdulatai jól sikerültek.”
„Egy másik jó dolog a virtuális megjelenítésben, hogy a tervezők az üres kifutó helyett kiválaszthatják a legvadabb berendezést munkáik bemutatásához. Például Patrick McDowell kifutója a tüntetők mennyországa volt, ahol angyalszobrokat szórtak be graffitikkel. Nece Gene bemutatója egy elhagyatott bolygó felszínén zajlott. Az AVTR új kollekcióját sakktáblán mutatták be, táncos és harci előadásokkal.”
Tehát egy virtuális bemutató nemcsak a környezetnek kedvez, de kreatív koncepció szempontjából bármi megvalósítható, amit a tervező vagy a kreatív csapat megálmodik.
A videójátékok és a divat
A digitális divat a lezárások óta a fogyasztók számára is érzékelhetőbb lett, az otthon töltött időben a játékok népszerűsége is nőtt. A videójátékokban – amióta csak létezik a műfaj – a megjelenésnek, és annak, hogy a karakterek a lehető legemberibbek legyenek, óriási szerepe van, ugyanis számítógépes embert készíteni mindig is a legnagyobb kihívás volt. A karakter azonban ruha nélkül csak fél karakter, az öltözetének pedig óriási szerepe van. Érdekes találkozása ez a divatnak és a videójátékoknak, ugyanis az utóbbi években a játékvilágban is konkrétan megjelentek divatházakkal való hivatalos együttműködések. A 3D-s és digitális eszközök tovább bővülnek, a játékok pedig a divatmárkák számára tökéletes belépési utat jelentenek a digitális divat elfogadtatásához, és tudnak anélkül is bevételi forrást létrehozni, hogy jelentős változtatásokat vezessenek be. A 2012-es Prada kollekció ruháinak például a Final Fantasy karakterei “álltak modellt”, és itt még csak 2012-t írtunk!
A Gucci a The Sims 4-ben tűnt fel és kollaborált a játékkal, míg a szintén világsikerű és pandémia alatt jelentősen felkapott Animal Crossing játékban Valentino és Marc Jacobs szettekbe öltöztethettük kedvenc karaktereinket.
Egy hasonló eset volt a Balenciaga Afterworld: Age Of Tomorrow videójátéka, mely a fizikális, legújabb 2021-es kollekciójuk népszerűsítésére készült. A csodaország stílusú, futurisztikus világban, a ruhákat beszkennelve építették bele a játékba. Míg a Balenciaga webhelyén keresztül már bárki hozzáférhet a videojátékhoz, kezdetben emberek egy kiválasztott csoportját hívták meg, hogy játsszák a játékot Virtual Reality (VR) headseteken keresztül ahelyett, hogy személyes bemutatón vettek volna részt.
A Balenciaga kreatív igazgatója, Demna Gvasalia olyan darabok létrehozását tűzte ki célul, amelyekről úgy gondolta, hogy a ruházat jövőjét képviselik, ahol „a természet és a fiatalság együtt él”, hogy újrahasznosítható és örökké tartható ruhákat kínáljon.
“Az emberek továbbra is olyan ruhákat hordanak, amelyeket addig szeretnek, amíg szét nem esnek. Én magam is ezt csinálom. Szóval a darabok meglehetősen használtak, kopottak, gyűrött hatásúak” – mondta Gvasalia.
A kedvenc karaktereinket tehát már tudjuk luxusmárkák darabjaiba öltöztetni virtuálisan, a kérdés: miért ne tudnánk magunkat is?
AUROBOROS
A londoni székhelyű technológiai divatház az első, amely egyesíti a tudományt és a technológiát a fizikai divattal, illetve digital-only-ready-to-wear-rel, tehát csak és kizárólag digitálisan viselhető kollekcióval. A divatházat Paula Sello és Aliss Aulbekova alapította 2020-ban.
Az AUROBOROS digitális dizájnjait növényi struktúrák, emberi anatómia és olyan sci-fi filmek természetfeletti entitásai ihlették, mint az Avatar vagy az Annihilation: indákkal díszített felsők, nyirokrendszer elemeivel díszített öltönyök vagy palántákból épített kabátok, amelyek önálló életet élnek.
A méretre készült és az ügyfelek által küldött fényképekre felvitt ruhadarabok nemcsak minden testalkathoz és mérethez illeszkednek, hanem cyber természetüknek köszönhetően teljesen hulladékmentesek is. Az olyan kezdeményezések mellett, mint az Institute of Digital Fashion, a márka új utat keres az iparág számára.
A márka ruháit virtuálisan tudjuk viselni, és ugyanúgy közzétenni azt bármilyen közösségi média platformon, mintha kézzel foghatóan lenne birtokunkban. Ne csodálkozzunk, ha egyre több olyan kép jön szembe különböző tartalomgyártóktól, ahol az extravagáns szettek ”csak” a digitális térben léteznek, ugyanis hamarosan olyan megszokott dolog lesz ez, mint a különböző arcfilterek, melyek már évek óta elérhetőek és nem csak a Z generáció ismeri és tudja kezelni őket. A virtuális ruha lesz hamarosan az új norma.
„Arra törekszünk, hogy a luxusipart mélyebb dimenzióiban fejlesszük – újradefiniáljuk, hogyan képzeljük el, tervezzük és befolyásoljuk a ruházati fogyasztást. Ezzel új vitákat formálunk az utópisztikus jövő gondolata és annak az emberi testhez való viszonya körül” – mondja a márka.
A hét kedvenc enteriőrjei_94
A műanyag utópisztikus története | Vitra Design Museum
