Az IKEA világszerte népszerű háztartási termékeit sokan használjuk, hiányosságaikat gyakran észre sem vesszük – pedig nem kellene beletörődnünk, hogy a poharunk csúszkál a tálcán vagy hogy a konyhapultot minden egyes sajtreszeléskor sajtforgács lepi el. A jól ismert és kedvelt tárgyak bosszantó hibáin segít Miklósi Ádám projektje, az Uppgradera, amely 3D-nyomtatható kiegészítőivel javítana a felhasználói élményen.
A hétköznapokban használt tárgyainkat általában elfogadjuk olyannak, amilyenek, a napi rutinban fel sem tűnik, hogy egy-egy hiányosan, kevésbé funkcionálisan megtervezett részletük miatt plusz munkafolyamatokat generálnak. Miklósi Ádám Red Dot-díjas tervező saját otthonában körülbelül két évvel ezelőtt figyelt fel arra, hogy az ENUDDEN szappantartóban a szappan az alatta összegyűlő vízben ázva szétmállik, ezért tervezett a tartóhoz egy 3D-nyomtatott rácsot. Az első IKEA-hacket közel egy éves kutatási-tervezési folyamat követte: nyitott szemmel járt az otthonában, és talált még néhány IKEA-terméket, amelyeket egy kis változtatással funkcionálisabbá lehetne tenni. Az Uppgradera-kollekcióban a szappantartó mellett megtaláljuk a EKOLN fogkefetartóhoz tervezett rácsot és a CHOSIGT sajtreszelőre illeszthető keretet is, amely megakadályozza, hogy a sajtforgács lehulljon. A KLIPSK reggelizőtálcához tervezett pohártartó által nem fog többé csúszkálni az italunk a tálcán, a STAJLIG vállfára helyezhető elem segít, hogy a ruhák ne gyűrődjenek meg, a NÄVLINGE lámpára pattintható búra pedig nem hagyja, hogy az erős fény a szemünkbe világítson.
A kiegészítőelemeket hamarosan mi is kipróbálhatjuk, ugyanis a gyártási fájlok jelképes összegért hamarosan elérhetők lesznek a projekt oldalán. A fájlokhoz útmutató is jár majd, amelyben tanácsokat kapunk a megfelelő típusú filament kiválasztásához és a kinyomtatott termékek karbantartásához.
Felmerült bennem a kérdés, hogy az IKEA vajon szándékosan spórolta-e ki ezeket az elemeket a termékekből, de Miklósi Ádám felhívja a figyelmemet rá, hogy ennél összetettebb a képlet: a termékfejlesztés sok tényezőn múlik, gyakran adott, hogy hány alkatrészből állhat egy tárgy, vagy hogy milyen összegből kell kijönnie a gyártásnak. Az is előfordulhat, hogy a tervező nem megfelelően mérte fel az igényeket, vagy csak a teszteléskor nem jöttek elő a problémák. A tervező úgy látja, hogy a felhasználók bevonására és az open design-projektekre egyre nyitottabbak a cégek. A Miele ingyen elérhető, 3D-nyomtatható speciális porszívófejeivel és az izraeli IKEA ThisAbles projektjével példázza ezt. Utóbbi a fogyatékossággal élők számára könnyíti meg az IKEA-bútorok használatát, 3D-nyomtatott kiegészítő elemek segítségével.
„A 3D-nyomtatás egyre olcsóbb és elérhetőbb. Várható, hogy a nyomtatók ára annyira alacsony lesz, hogy szépen lassan fogyasztói termékekké válnak. Azt is fontos látni, hogy a 3D-nyomtatott tárgyak nem fognak minden problémára megoldást adni, viszont vannak bizonyos esetek, amikor jól tud működni az, hogy egy digitális fájlt veszel meg és te magad nyomtatsz” – mondja a tervező.
A klímakrízis pedig egyre inkább rámutat a globális termelés problémáira, amelyekből kiutat jelenthetnek a digitális gyártási eljárások és a distributed design elvei.
„A tervezés manapság erősen centralizált, ami az jelenti, hogy ha valahol terveznek egy terméket, mondjuk Svédországban, utána azt gyártásra küldik például Kínába, majd a fogyasztási cikkek onnan jutnak el a disztribúciós hálózatokba, tehát összességében nagy utat jár be a termék. Ezzel szemben a distributed designnak az az alapja, hogy mindent a lehető legközelebb gyártsunk a végfelhasználás helyéhez” – jegyzi meg Miklósi Ádám.
A digitális gyártás széles körű elterjedése olyan világot fest elénk, amelyben mindenki annyi terméket tudna magának, helyben előállítani, amennyire szüksége van, megspórolva ezzel a gyártás és a szállítás pénzbeli és energiafelhasználási költségeit. Ez alapjaiban változtatná meg a fogyasztói kultúra jelenlegi működését, számos iparág jövőjét, sőt, a gyárak és raktárak iránti igény csökkenése akár a városok szerkezetét is. Az Uppgradera egy olyan, apró lépés efelé a világ felé, amely segíthet a hétköznapokat kényelmesebbé tenni. Ahelyett, hogy a rosszul funkcionáló tárgyakat eldobnánk és helyettük újat vennénk, „hackelésükkel” akár egy fenntarthatóbb utat is választhatunk.