Milyen anyagból készülnek majd a ruháink, és hogyan lehetne megszüntetni a pazarlást? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) és az egyik legsikeresebb magyar divatmárka, a Nanushka. Az együttműködésről Lasma Ivaska, a MOME Innovációs Központjának igazgatója beszélt a Hype&Hypernek.
Jelenleg milyen területeken folyik kutatás a MOME Innovációs Központjában?
Öt területet emeltünk ki: anyagkutatás, data storytelling, interakció és immerzió, szociális design, illetve fenntartható ipar. Ezeket az a nagyobb cél fogja össze, hogy feltárjuk, hogyan lehet a művészeti és tervezési kompetenciákat alkalmazni a társadalmi, gazdasági és ipari kihívások megoldásában. Arra összpontosítunk, hogy olyan iparágakkal dolgozzunk, amelyek még nem használják ki a kreatív készségek és a design nyújtotta megoldásokat. Annak ellenére, hogy a divatipar kiemelkedően fejlett design tekintetében, a hulladékgazdálkodási ipar és minden ehhez kapcsolódó folyamat ennek éppen az ellenkezője.
Várhatók-e a MOME-n további együttműködések más brandekkel?
Igen, egészen biztosan! Örülnék, ha a Nanushkához hasonló stratégiai együttműködések alakulnának ki más kutatási területeinken is. Úgy tűnik, sok vállalat nyitott, kollaborációkon alapuló innováció irányába igyekszik, de nehezen találja meg a módját a megfelelő megvalósításnak. Mi szívesen keresünk mindenki számára előnyös megoldásokat. Ez is prioritás volt, amikor az együttműködési modellt állítottunk össze a Nanushkával és a Conscious Textile Group-pal. Nagyon boldog vagyok, hogy a Nanushka csapata készen állt egy olyan feladatra, amely nemcsak a vállalat, hanem a tágabb közösség számára is értéket teremt. A kutatási eredmények nagy részét az egész iparág számára elérhetővé tesszük, az együttműködésünk zárt részét pedig úgy alakítjuk ki, hogy az hallgatóink számára értékes szakmai tapasztalatokat biztosítson.
/*<![CDATA[*/ (function () { var scriptURL = 'https://sdks.shopifycdn.com/buy-button/latest/buy-button-storefront.min.js'; if (window.ShopifyBuy) { if (window.ShopifyBuy.UI) { ShopifyBuyInit(); } else { loadScript(); } } else { loadScript(); } function loadScript() { var script = document.createElement('script'); script.async = true; script.src = scriptURL; (document.getElementsByTagName('head')[0] || document.getElementsByTagName('body')[0]).appendChild(script); script.onload = ShopifyBuyInit; } function ShopifyBuyInit() { var client = ShopifyBuy.buildClient({ domain: 'store-hypeandhyper-com.myshopify.com', storefrontAccessToken: 'a2648837d79b3bee07ab8f55268a6c96', }); ShopifyBuy.UI.onReady(client).then(function (ui) { ui.createComponent('product', { id: '6835465060403', node: document.getElementById('product-component-1665056688896'), moneyFormat: '%7B%7Bamount_no_decimals_with_comma_separator%7D%7D%20Ft', options: { "product": { "styles": { "product": { "@media (min-width: 601px)": { "max-width": "100%", "margin-left": "0", "margin-bottom": "50px" }, "text-align": "left" }, "title": { "font-family": "Playfair Display, serif", "font-size": "26px" }, "button": { "font-family": "Montserrat, sans-serif", ":hover": { "background-color": "#000000" }, "background-color": "#000000", ":focus": { "background-color": "#000000" }, "border-radius": "0px", "padding-left": "100px", "padding-right": "100px" }, "price": { "font-size": "18px" }, "compareAt": { "font-size": "15.299999999999999px" }, "unitPrice": { "font-size": "15.299999999999999px" } }, "layout": "horizontal", "contents": { "img": false, "imgWithCarousel": true, "description": true }, "width": "100%", "text": { "button": "Add to cart" }, "googleFonts": [ "Playfair Display", "Montserrat" ] }, "productSet": { "styles": { "products": { "@media (min-width: 601px)": { "margin-left": "-20px" } } } }, "modalProduct": { "contents": { "img": false, "imgWithCarousel": true, "button": false, "buttonWithQuantity": true }, "styles": { "product": { "@media (min-width: 601px)": { "max-width": "100%", "margin-left": "0px", "margin-bottom": "0px" } }, "button": { "font-family": "Montserrat, sans-serif", ":hover": { "background-color": "#000000" }, "background-color": "#000000", ":focus": { "background-color": "#000000" }, "border-radius": "0px", "padding-left": "100px", "padding-right": "100px" }, "title": { "font-family": "Helvetica Neue, sans-serif", "font-weight": "bold", "font-size": "26px", "color": "#4c4c4c" }, "price": { "font-family": "Helvetica Neue, sans-serif", "font-weight": "normal", "font-size": "18px", "color": "#4c4c4c" }, "compareAt": { "font-family": "Helvetica Neue, sans-serif", "font-weight": "normal", "font-size": "15.299999999999999px", "color": "#4c4c4c" }, "unitPrice": { "font-family": "Helvetica Neue, sans-serif", "font-weight": "normal", "font-size": "15.299999999999999px", "color": "#4c4c4c" } }, "googleFonts": [ "Montserrat" ], "text": { "button": "Add to cart" } }, "option": {}, "cart": { "styles": { "button": { "font-family": "Montserrat, sans-serif", ":hover": { "background-color": "#000000" }, "background-color": "#000000", ":focus": { "background-color": "#000000" }, "border-radius": "0px" } }, "text": { "total": "Subtotal", "button": "Checkout" }, "googleFonts": [ "Montserrat" ] }, "toggle": { "styles": { "toggle": { "font-family": "Montserrat, sans-serif", "background-color": "#000000", ":hover": { "background-color": "#000000" }, ":focus": { "background-color": "#000000" } } }, "googleFonts": [ "Montserrat" ] } }, }); }); } })(); /*]]>*/
Mit takar és miért fontos a körkörös gazdálkodás a divatipar esetében?
A divatipar lassan belefullad a hulladékba! A textilhulladék kevesebb mint 85%-át hasznosítják újra, és még ha ez meg is történik, amennyiben az anyag elveszti eredeti értékét, akkor nem kerülhet vissza a textilgyártásba. A körforgásos gazdaság a divaton belül azt jelentené, hogy már a kezdet kezdetén gondolni kell arra, hogy mi történik a ruhával az élettartamának végén. Újrahasznosítható anyagokat választunk? Hogyan csökkenthetjük a termelés során keletkező hulladékot, mit kezdjünk vele?
Milyen lehetőségek nyíltak meg az együttműködésnek köszönhetően a kutatók, diákok előtt?
Mindkét lehetőség a textilhulladék minimalizálásához kapcsolódik. Kutatók számára pályázatot indítottunk egy 12 hónapos ösztöndíjprogramra: javaslatokat várunk a textil-újrahasznosítással kapcsolatban – a szövetbontástól és a technológiától az új fenntartható tervezési gyakorlatokig. A diákok és öregdiákok számára pedig egy speciális közösségi programot dolgoztunk ki új anyagok kísérletezésére és fejlesztésére, kifejezetten Nanushka textilhulladékból. A résztvevők egy feltáró anyagkutatással kezdenek, majd kiválasztanak egy-két olyan ötletet, amely a legnagyobb potenciállal rendelkezik, hogy továbbléphessen az iparosítási szakaszba.
Milyen megoldásokat várnak az együttműködés eredményeképpen? Inkább új technológiák, gyakorlatok, vagy új, fenntartható anyagok létrehozását?
Új anyagok kidolgozására, valamint innovációkra számítunk a textil-újrahasznosítási gyakorlatok terén. Az elképzelések szerint a közösségi program keretében kifejlesztett új anyagok a jövőbeni Nanushka divatkollekciókban is megjelenhetnek. Ebben az esetben az anyag megalkotója pénügyi ösztönzőre is jogosult lesz.
Vannak-e előrejelzések, mikor várható a pazarló fast fashion kultúra egyeduralmának vége?
Azt hiszem, Európában már elkezdődött ez az út, de ez évtizedek, ha nem emberöltők folyamata.
Mennyire jellemző a vásárlókra a tudatosság fenntarthatósági szempontból?
Néhány hete volt a Future Materials Konferencia a MOME-n, és az egyik nagy kereskedelmi márka felfedte, hogy kutatásuk szerint a vásárlók 90%-a érti a fenntarthatóság szükségességét és összefüggését a klímaváltozással, de csak 9% kész határozott lépéseket tenni a károk csökkentése érdekében. Tehát a tudatosság megvan, de a motiváció hiányzik. Jelenleg elsősorban az érzelmi ösztönzést használjuk arra, hogy „fenntartható útra” tereljük az embereket, de ez csak elenyésző esetben működik. Úgy gondolom, hogy óriási eredményeket lehet elérni, ha a fenntartható választást egyben a legkényelmesebb opcióvá is tudjuk tenni. Például annak érdekében, hogy az emberek gyakrabban javíttassák meg a ruháikat és az elektronikai cikkeiket, minden bevásárlóközpontban vagy nagyobb kiskereskedelmi üzletben kellene lennie egy átvételi pontnak, ahol leadhatják ezeket, majd pedig készen visszakapják. Ahhoz, hogy az emberek újrahasznosítsák a textilhulladékot, akárcsak a szelektív hulladékszigetek esetében, itt is minden környéken kellene szétválogató állomásnak lennie.
Milyen távon tudnak megtérülni az ekkora léptékű fejlesztések egy divatbrandnél?
Biztos vagyok benne, hogy azok a márkák nyernek hosszú távon, amelyek már most a fenntartható gyakorlatokra való átállást vizsgálják. Az Európai Bizottság a közelmúltban új textilstratégiát fogadott el, amely már az elkövetkező néhány évben számos új szabályt ír elő a divatipar számára. A tervek szerint például kötelező minimumot határoznak meg arra, hogy mennyi újrahasznosított szálat kell beépíteni az új textíliákba; digitális termékútleveleket dolgoznak ki, amelyek könnyű hozzáférést biztosítanak a termék környezeti jellemzőihez; illetve különféle új, textilhulladékkal kapcsolatos intézkedéseket vezetnek be. Úgy gondolom, hogy ez felrázza a szereplőket és erős lökést ad az EU-n belül a körkörösség felé.
Nyitókép: Turós Balázs
Egység a sokszínűségben – Latin-Amerika, egy kis magyarsággal I. rész
A kilencvenes évek realitását eleveníti fel egy ukrán fotográfiai magazin
