Húsz évvel ezelőtt kezdődött a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Mercedes-Benz közös sikertörténete. Ezen jeles alkalom apropóján Robert Lešnikkel, a Mercedes-Benz külső formatervéért felelős fő designerével beszélgettünk.
A világhírű német autóipari szereplő és a magyar egyetem formabontó kiállítással ünnepelte húsz éve tartó együttműködését. A 2022. október 27. és 30. között megrendezett SHIFT: Kiállítás két valóságban eseményén a látogatóknak igazi figitális élményben lehetett részük. A MOME emblematikus tereiben és kertjében végigsétálva az egykori hallgatók munkáival ugyanis nemcsak plakátok, 3D-nyomtatott makettek és animációk formájában ismerkedhettek meg az érdeklődők, hanem az egyes formakoncepciókat a kiterjesztett valóság eszközével, digitálisan is szemügyre vehették. Így olyan koncepciójárművek elevenedtek meg előttük, mint többek között egy, a Marsra költöző telepeseket segítő vagy éppen a klímaváltozás hatására kialakuló erdőtüzek között száguldó terepjáró, de a látogatók egy önvezető sportautó, vagy zéró emissziós luxus tengervízi cruiser virtuális mását is a MOME kertjébe vetíthették. Ezt az egyetem járműtervező stúdiójában, a Mobility Design Lab-ben tett rövid látogatás követte. A kiállítás záró momentumaként pedig Robert Lešnik mutatta be a teljesen elektromos Mercedes-AMG EQE modellt, illetve az egyedülálló Vision AMG show car-t, amelyek egyenesen Stuttgartból érkeztek a MOME Campusára.
A Mercedes-Benz külső formatervéért felelős fő designerét a MOME és a Mercedes-Benz közös programjáról, valamint a digitalizáció járműiparra gyakorolt hatásáról, és a mobilitás jövőjéről kérdeztük. Interjú!
Szakmai tevékenységed során dolgoztál már a Volkswagennél és a Kia Motorsnál, valamint lassan tíz éve, hogy a Mercedes-Benz külső formatervéért felelsz. Mindig ilyen karrierútról álmodtál? Mi legizgalmasabb a szakmádban?
Szlovéniából, egy olyan országból származom, ahol nincsen autóipar. Amikor fiatalabb voltam, még nem volt sem internet, sem okostelefon, így nehéz volt bármilyen információhoz hozzájutni – többek között például ahhoz, hogy hol lehet autótervezést tanulni. Sok véletlen, kemény munka és bizonyos emberek segítsége folytán volt esélyem arra, hogy Németországba menjek továbbtanulni. Ha most visszatekintek az elmúlt évtizedekre, soha nem volt unalmas számomra ez a szakma. Sokan mondogatják, hogy csupán autókat és semmi egyebet nem tervezhetek, de szerintem az autó az ipari formatervezés egyik legösszetettebb terméke. Így az, hogy autókat tervezhetek, számomra egy valóra vált álom.
Ahogy említed is, az autó- vagy járműtervezés sohasem unalmas, hiszen egy dinamikusan változó iparágról van szó. Az elektromobilitás forradalma tulajdonképpen átalakította az autók architektúráját: egy új platformot teremt a járművek megalkotásához, így az autóipar eredeti karaktere átalakulni látszik.
Pontosan. Sok éve tevékenykedem ezen a területen, és soha nem unatkoztam, mert mindig történik valami. A változások évtizedében élünk, ez nemcsak az autóipar vagy az autótervezés, hanem a világ minden területére jellemző. Így természetesen a Mercedes-Benz is mint járműmárka átalakulóban van. Terveink szerint az évtized végére teljes elektromos portfóliót fogunk kínálni, tehát egy ponton már csak elektromos autókat fogunk építeni. Ez mindenképpen egy lehetőség az autók külső- és belső formatervéért felelős tervezők számára. Gondoljunk csak bele, évtizedekig a nagy belső égésű motorok köré terveztük az autókat, így a járművek egyharmadát, vagy egynegyedét csak a motor töltötte ki. De az új EQ elektromos modelljeinkkel – mint például az EQE vagy az EQS – megmutattuk, hogy hogyan lehet a helyet a leghatékonyabban kihasználni. Az utaskabint meghosszabbítottuk, hogy tágasabb belső tér maradjon az autó használóinak.
„Egy autónak nemcsak funkciókkal, hanem formákkal is mesélnie kell” – említette egyik hallgató egy vele készített korábbi interjúnkban, majd hozzátette, hogy inspiráló számára, ahogy különböző háttértörténetek köré építhet fel egy-egy formatervet. A MOME és a Mercedes-Benz közös programja során a félévi feladatok is meghatározott történetek köré szerveződnek. A valóságban ez hogyan zajlik? Egy új sorozatgyártású modell megalkotásakor hogyan néz ki a tervezési folyamat a Mercedes-Benz stúdiójában?
Lassan tíz éve segítem a MOME hallgatóinak munkáját, azóta elég sok projektünk volt, mindenféle témák és feladatok mentén. Az egyetem keretein kívül viszont egy szériaautó megtervezésének esetében sokkal több korlátozást kell figyelembe venni. Pontosan ezt mondogatom a diákoknak is: használják ki a lehetőséget most, és próbáljanak meg a lehető legkreatívabbak lenni. Egyik félévi feladat során például egy Mars-járó autókoncepció is készült, pontosan ez az a lehetőség, amiben egy tervezőnek diákként része lehet – őrült dolgokat létrehozni. Ezt is szeretnénk minden félévben, más-más izgalmas témával elérni, hogy egészen újszerű ötletek jöjjenek létre. A MOME és a Mercedes-Benz programjában a diákok tényleg álmodhatnak, és teret kapnak a kreativitásra. Persze ehhez kell egy mögöttes háttértörténet is, mert nem az a lényeg, hogy csak úgy tervezzenek valamit. Így a félévi feladatok során például egy-egy társadalmi problémára is reagálunk: az egyik szemeszterben például Indiának kellett autót tervezni. Elképesztő eredményei voltak ennek a projektnek, aminek keretében tíz teljesen különböző javaslat született. Később egy vállalatnál, a különböző szabályozások és korlátozások miatt, egy bizonyos autómodell esetében már nem jön létre tíz teljesen különböző javaslat. Szóval óriási a különbség, amikor egy autótervező az egyetemen, majd később egy cégnél dolgozik, de meg kell tanulni megtalálni az egyensúlyt.
A MOME és a Mercedes-Benz együttműködése a tervek szerint az autótervezésen túl minél szélesebb spektrumra is kinyílik, hogy a mobilitás jövőjét kutassa. A program részeként így az utóbbi években készült például tengervízijármű-terv, vagy a felhőkarcolók között, vertikálisan is közlekedő taxi. Az, hogy részt veszel ebben a programban, számodra az előbb említett egyensúly megtalálásához is hozzájárul?
Az egyetem és mondjuk úgy, hogy az ipar közötti immár húsz éve tartó kapcsolat lényege, hogy mindkét fél számára előnyös legyen. Nemcsak a diákok, de mi, a Mercedes-Benz oldaláról is jól járunk, hiszen gyakornok hallgatókat kapunk, akik eljönnek hozzánk a stúdiónkba, és velünk dolgoznak mindenféle projekteken. Másrészt, a Mercedes-Benz székhelyéről mi is eljövünk az egyetemre, és mi is inspirálódunk – itt sokkal több őrült ötlettel találkozunk, mint a stúdiónkban. Túl egyszerű lenne, ha a diákoknak a következő gyártásba kerülő járművet kellene megtervezniük, valószínűleg semmilyen közös hasznunk nem lenne belőle.
A Mercedes-Benz rendszeresen mutat be koncepcióautókat, amelyek az egészen sci-fi jellegű tervektől kezdve az annyira nem is elrugaszkodott ötleteken alapulnak. A 2020-ban bemutatott Vision AVTR például egy igazán merész koncepció, ami az Avatar film látványvilágát tervező csapattal közösen készült. Viszont az idén debütált Vision EQXX lényege, hogy több mint 1000 km-es hatótávolságot képes megtenni egyetlen akkumulátortöltéssel. Mi a koncepcióautók valódi célja?
Az autótervezésben hosszú története van annak, hogy az új ötleteket egy koncepcióautó vagy egy show car formájában mutatják be. Mivel egy autó tervezése és fejlesztése nagyjából négy évig tart, így időközönként egy kis ízelítőt szeretnénk adni még azelőtt, hogy valami piacra kerülne. A Mercedes-Benznél két különböző típusú autóról beszélhetünk ilyenkor. Az egyik a Concept, ami szorosan kapcsolódik a néhány év múlva, vagy még később gyártásba kerülő szériaautókhoz. A másik típusú bemutatóautónk pedig az úgynevezett Vision. Ez utóbbi nem kerül gyártásba, de ettől függetlenül nagyon fontos, hogy megmutassuk a kreativitást és az új ötleteket – ilyen az általad említett Vision AVTR is. Ennek ellenére a vízióautók esetében is vannak jellemzők vagy ötletek, amelyeket majd a szériaautókba is beépítünk, mint a Vision EQXX hatékonysága, ami 2024-ben kerül majd forgalomba. De ilyen a MOME-n is bemutatott Vision AMG elülső része is. Csak nézzük meg azokat a csillagszerű fényszórókat, és képzeljük el, milyen lenne a közeljövőben viszontlátni az utakon.
Egyre többet beszélünk az élhetőbb városi környezet és a fenntartható városi közlekedés megteremtéséről. Így manapság egyre elterjedtebbek a különböző mikromobolitási eszközök, mint például az elektromos kerékpárok, e-rollerek vagy a különböző car sharing rendszerek. Ezek a járművek azonban már nem a saját tulajdonunkat képezik. Mit gondolsz, felhasználói oldalról az autók vagy járművek formaterve a jövőben továbbra is ugyanolyan fontos marad? Vagy a felhasználói élményben az esztétika helyett inkább a különböző digitális megoldásokra fektetünk majd nagyobb hangsúlyt?
Teljes meggyőződésem, hogy egy jármű, különösen egy személyautó formavilága ugyanolyan fontos marad, mint amilyen mindig volt. Ez valószínűleg majd tovább is fokozódik, mivel a mérnöki munka egyre szabványosabbá válik, gondoljunk csak az elektromos motorokra, akkumulátorokra vagy cellákra. A legnagyobb változások azonban a jármű belsejében fognak történni, és a digitális tartalmak egyre nagyobb jelentőséget kapnak. Ahogy a Mercedes-Benznél mondani szoktuk: „mi építjük a világ legkívánatosabb luxusautóit.” És ez mindenre igaz, amit tervezünk!
Mi a legmerészebb elképzelésed a jövő járművéről?
A Mercedes-Benznek két különböző részlege van, az egyik az előremutató design- és koncepcióautók tervezéséért felel, míg a másik – amit én vezetek – a szériaautókkal foglalkozik. Tehát az autómodellek, amiket mi csinálunk, közelebb állnak ahhoz, hogy a piacra kerüljenek. Ha tőlem kérdezed, aki szériaautókon dolgozom, hogy mi a legőrültebb elképzelésem, akkor azt hiszem a jövő egyik legnagyobb kihívása az lesz, hogy hogyan kezeljük az önvezető járművek kérdéskörét.
Végezetül mint tapasztalt tervező, milyen tanácsot adnál a jövő autótervezőinek generációja számára?
Amikor fiatalabb voltam, tényleg meg kellett küzdenem a kitűzött céljaimért, akkoriban háromszor próbálkoztam, hogy felvegyenek az egyetemre. Vagyis nem szerettem volna feladni, valami mást csinálni az első akadálynál, inkább ragaszkodtam az álmomhoz. Ez az, ami ma már kissé hiányzik a fiatalokból. Kipróbálnak valamit, és ha az mégsem működik, elkezdenek valami mást. Legtöbbjük számára mintha nem lenne eléggé fontos, hogy autótervezőként érvényesüljenek. A Mercedes-Benznél ez is a mi feladatunk, hogy kiválasszuk azokat az embereket, akik elég türelmesen és elszántan ragaszkodnak ehhez a célhoz. Mi a tanácsom? Az, hogy tervezőként legyen egy célod, és próbáld meg elérni azt!
A MOME és a Mercedes-Benz 20 éves együttműködéséről további információk a SHIFT című kiadványban érhetők el.
Fotók: Lakos Máté, MOME
Varsói könyvesboltok, amelyek kincset érnek a helyiek számára! l TOP 5
Cseh sörfürdő hagyományok Belgiumban
