Az internet hangos az NFT alkotásoktól, valamint a digitális ruha jelensége – talán túlságosan is hamar – már-már közhelyesnek is tűnhet. A Dress-coding csapat legújabb kollekciójában a divatipari innovációkon túl, nemcsak a fenntarthatóság, de az inkluzivitás is középpontba kerül. Huszár Fanni, a projekt vezetője és Solti Emese kommunikációs menedzser az első magyar virtuális NFT-ruhakollekció történetéről mesélt nekünk.
A Dress-coding kezdeményezés év elején indult útjára kettős küldetéssel: céljuk, hogy felhívják a figyelmet a speciális igényű emberek öltözködési szokásaira és annak nehézségeire, valamint projektjeikkel szeretnék megmutatni, hogy a design és a digitális technológiák ötvözése pozitív társadalmi hatást ér el. A csapat ezen gondolatok mentén alkotta meg előző ruhaszettjét egy gerincferdüléssel élő, orvosi fűzőt viselő lánynak – ezúttal kissé szokatlanabb módon, a jelenlegi trendekre reagálva a digitális térbe helyezték ruhadarabjaikat.
A csapat új projektjében Sőrés Liának szeretett volna egy személyre szabott ruhát készíteni: Lia down-szindrómával élő festő, aki egy családtagjának esküvőjén egy egyedi ruhában szeretett volna megjelenni. A ruha tervezése közben sokat beszélgettek Lia családjával, akik meséltek nekik arról, hogy milyen jó lenne használati tárgyakon is megjeleníteni Lia egyedi mintáit. „Mivel fontos számunkra a fenntarthatóság és a digitális gyártástechnológiák beemelése a köztudatba, ezért ebbe az irányba kezdtük továbbgondolni a terveinket. Szerettük volna »dress-coding«-os módon megvalósítani az elképzeléseinket” – mondta el Fanni.
Az elmúlt időszak eseményeinek hatására a csapat egy digitális NFT-alapú kollekcióban kezdett el gondolkodni. „A COVID-19 hatására egyre erősebb lett a kényszer a digitalizációra az olyan hagyományos ágazatokban is, mint a divatipar. A fogyasztók körében ma már egyre általánosabb a tudatosság a divatipar környezetszennyező hatásával kapcsolatban, és egyre többen keresik a fenntarthatóbb alternatívákat, tervezőként pedig megkerülhetetlen, hogy munkánk ökológiai lábnyomáról is gondolkozzunk. Külföldön több példát is láttunk, hogy különböző márkák digitális kollekciókkal jelentek meg – Magyarországon erre még nem volt példa, így az is inspiráló volt, hogy valami olyat csináljunk, ami itthon még nem valósult meg, nem került piacra” – részletezte Fanni.
De mire is jó egy digitális ruha?
Az öltözék, amit viselünk nem csak funkcionális szereppel bír: ruháink identitásunk kifejező eszközei is egyben. Ahogy Fanni is hozzátette, „ha azt gondoljuk, minket nem érdekel a divat és ennek megfelelően választjuk meg a ruháinkat, azzal is egyfajta üzenetet, értékválasztást közlünk magunkról.” Sokan vagyunk úgy, hogy egy ruhadarabot csak egy bizonyos esemény kedvéért vásárolunk meg, de egyébként nem építenénk be az állandó ruhatárunkba, mert kényelmetlenek, esetleg kihívóak és nem szeretnénk már tovább viselni – a digitális divat ezzel szemben lehetővé teszi, hogy minden nap mást, vagy egy ruhadarabot csak egyszer viseljünk, és azt, hogy a divatot kizárólag önkifejezésre használjuk, minden funkcionalitást vagy kényelmetlenséget félretéve.
„Egy ideális jövőben a digitális és a fizikai ruhák jól kiegészíthetik egymást. El tudok képzelni egy olyan jövőt, ahol a legyártott ruháink tartósak, funkcionálisak, fenntarthatóak, miközben a digitális térben viseljük az aktuális hangulatunkat, a kedvenc divattervezőnk extravagáns alkotását, vagy földöntúli anyagokat és színeket. Funkcionalitásában nyilván nem helyettesíthetik soha a digtális darabok a valódi ruhákat, de már az is sokat segítene, ha a közösségi médiában olyan ruhaszetteket viselnénk, amik nem termelnek szemetet. Amellett, hogy fenntartható, a virtuális divat inkluzív is, hiszen méretfüggetlen, és könnyedén személyre szabható, tervezéskor pedig nagyobb szabadsággal jár, hiszen az alapanyagok tulajdonságaitól független sziluetteket, formákat hozhatunk létre” – emelte ki Fanni.
A tervező arra is felhívta a figyelmünket, hogy bár elsőre talán nem gondolnánk, de a digitális tárgyaknak is van ökológiai lábnyomuk, főleg ha NFT-ként értékesített ruhákról van szó, viszont ennek mértéke összehasonlíthatalan a fizikailag előálított ruhák környezetszennyező hatásaival.
A virtuális ruhadarabok elkészítéséhez a Dress-coding csapata 3D modellező programot használt. Továbbá ahhoz, hogy valaki digitális ruhát viseljen, egy olyan fényképre volt szükségük a modellről, ahol viszonylag testhezálló öltözetben jelenik meg, a képen pedig nincsenek nagyon kontrasztos fények. A képek „felöltöztetése” jelenti egyelőre a szűk keresztmetszet, mivel egy idő-, és munkaigényes feladat: a ruhákat először megfelelő pozícióban és szögből kell renderelni, majd Photoshop segítségével a képekre illeszteni. Az AR alkalmazások fejlődésével a digitális ruhák automatikusan és azonnal viselhetőek lesznek: ezen probléma áthidalására még augusztusban jelent meg egy digitális ruhákat forgalmazó, DRESSX elnevezésű platform, amit a csapatnak egyelőre még nem volt lehetősége kipróbálni.
NFT-ruhaszettek egy jó ügyért
A ruhák bemutatásához a csapat végül három alanyt választott ki: Csalár Bence divatbloggert, Borsi Flóra digitális képzőművészt és Kalász Veronikát, a Freekey csoport tagját. Vera mozgássérültként kényelmi okokból csak melegítőket hord balesete óta, és nagyon vágyott már arra, hogy csinosabb, különlegesebb darabokat is viseljen, amit most digitális módon megtehetett.
„Az inkluzivitás a kezdetektől az egyik fő alappillére a projektünknek. Amellett, hogy fontos volt számunkra, hogy Liával együtt valósítsuk meg ezt a kollekciót, a ruhák első viselőit is igyekeztünk úgy kiválasztani, hogy az inkluzív szemléletet tükrözze. Kalász Verával egy élmény volt együtt dolgozni; nagyon örülünk, hogy megismerhettük őt, arról nem is beszélve, hogy ez egy újabb együttműködési lehetőséget jelentett a Freekey mozgalommal, akik célkitűzéseit mi is büszkén támogatjuk” – jegyezte meg Solti Emese, a Dress-coding kommunikációs menedzsere. Majd azt is hozzátette, hogy a digitális megoldások megkönnyíthetik a ruhaválasztás-, és vásárlás folyamatát egy fogyatékossággal élő személy számára, valamint megfelelő technológia segítségével akár otthonról is felpróbálhatnak egy-egy adott darabot.
A digitális ruhakollekció darabjait NFT-ként árverezik egy online aukción: az első ruha NFT november 4-én került fel a Foundation felületére. A bevétel egyik felével Sőrés Lia festői karrierjét, a másik felével projektjük további működését szeretnék támogatni; reményeik szerint a virtuális ruhák új tulajdonosai digitális profiljaik egyikén fogják majd viselni azokat. A Dress-coding további tervei alapján hamarosan a Liának készült személyre szabott ruha történetét is megmutatják, valamint a jövő év elejére egy kiállítással is készülnek, ahol egészen újszerű formában szeretnék majd bemutatni eddigi munkájukat.
Dress-coding | Web | Facebook | Instagram | YouTube
Az INCLUSIVE cikksorozat olyan projekteket mutat be, amelyek a design társadalomformáló szerepére hívják fel a figyelmet, és elősegítik a fogyatékossággal élő személyek társadalmi láthatóságát, valamint önrendelkezését az inkluzív design eszközei által.
#higgyaholnapban, higgy egy fenntartható karácsonyban!
HIGHLIGHTS | Valóban ilyen gyerekszemmel a világ?
