A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának új, Kádár (játék)katonái című kiállítása a huszadik század fröccsöntött műanyag figuráinak világát, illetve azok társadalmi-politikai vetületeit mutatja be. Miért voltak különlegesek a keleti blokkon belül a magyarországi játék katonák? Melyik ország figurái jutottak át a Vasfüggönyön? Mit csinált az amerikai Marx játékgyár a Szovjetunióban? Hogyan hatott a játékokra a Star Wars? A tárlaton mitológiai hősök, indiánok, cowboyok és katonák figurái is láthatóak – mi elsősorban az utóbbiról kérdeztük a tárlat kurátorát, B. Szabó János történészt.
Neked voltak gyerekkorodban játék katonáid?
Persze. Én az 1970-es években voltam gyerek, én is a kiállításon is látható figurákat vettem egyesével egy-két forintért, az ágyúsokat öt forintért.
Hol készültek ezek a figurák?
Ezeknek a figuráknak a nagy részét Budapesten élő és dolgozó maszekok csinálták, gyártották. Az egyik meglepő dolog, ami kiderült a kiállítás kapcsán, az az volt, hogy mindig is voltak ilyen maszek kisiparosok, már az ötvenes években is. 1956 után pedig ők gyártották a műanyag katonákat.
Hogyan alakult ki a magyar játék katonák formája?
Amikor gyerek voltam, még alig ért véget a vietnámi háború, és meg voltam győződve róla, hogy a furcsa kalapos katonáim vietnámiak. Most kiderült, hogy ilyen figurák egyetlen helyen készültek Magyarországon kívül, és az Ausztrália volt. Tehát ezek második világháborús ausztrál katonák másolatai voltak. Mindez jól mutatja, hogy az hatvanas évektől kezdve az itthoni játékszortimentek forrása az ‘56-os emigráció. Ami itthon készült, annak a gyökerei azokba az országokba vezetnek, ahol volt magyar közösség, akik tartották a kapcsolatot a hazai rokonokkal és küldtek haza ajándékcsomagot, vagy később, amikor már lehetett utazni, ők maguk hozták haza. Ezt az amerikai játékok gyakorisága teszi egyértelművé: más közép-európai országokban is másoltak nyugati játékokat – nyugat-németet, franciát, olaszt –, de amerikait szinte csak nálunk. Ami még jellemző, hogy ezek a játékok amerikai viszonylatban az olcsóbbak közé tartoztak.
Mennyire volt államilag felügyelve a figurák gyártása?
A maszekokat a tanácsok felügyelték, tőlük kapták meg az iparengedélyt. A tanács azonban egy alsóbb kormányzati szint, úgy tűnik, direkt állami beavatkozás nem nagyon volt. Ugyanakkor kezdetben a maszekok nem voltak gazdagok, csak a családtagok dolgozhattak náluk és egy fröccsöntésre alkalmas gép beszerzése is sokba került. Így a termékfejlesztéssel ők elég sajátosan foglalkoztak, gyűjtötték a mintákat, amelyeket le lehetett másolni. Mivel az ólmot mint mérgező anyagot a hatvanas években betiltották, ezek a fajta műanyag katonák váltak egyeduralkodóvá az országban. Ami viszont még érdekesebb, hogy miután összegyűjtöttünk mindenféle játékot, világossá vált, hogy a magyar gyerekek – a fentebb említett okok miatt – a hatvanas évek végétől a NATO, nem pedig a keleti blokk katonáival játszottak.
A katonák és tankok között a klasszikus zöldön kívül van piros, sárga, sőt, kevert színű is. Ennek mi az oka?
A kiállításon úgy próbáltuk bemutatni, hogy a zöldek általában az eredeti amerikai, francia, stb. figurák. Magyarországon azonban valóban a szivárvány minden árnyalatában állították elő ezt a fajta játékot. Tehát nem nagyon volt katonás a kinézetük. Ez is a maszekok problémáiból adódott: amikor beindult a műanyaggyártás, még nem volt tiszta vegyi kombináció, a behozott anyagot pedig meghatározott sorrend alapján osztották szét, így a szövetkezeteknek a maradék maradéka jutott. Ugyanakkor sokkal magasabb szinten volt a hulladékfeldolgozás, mint azt gondolnánk. A maihoz képest sokkal kevesebb műanyag volt, de azt gyűjtötték, összeszedték, és hozzákeverték a gyári alapanyaghoz. Ezzel a módszerrel jó minőségű műanyagokat lehetett csinálni, viszont azzal is együtt járt, hogy a színeket nem tudták befolyásolni, tehát olyan műanyagból fröccsöntöttek, amihez éppen hozzájutottak.
Mi volt a helyzet a keleti blokk más országaiban?
Magyarországon kívül mindenki a saját hadseregét mintázta, mindenhol máshol hangsúlyos kérdés volt a honvédelmi oktatás. Ezek a játékok – már korábban is – alapvetően az ideológiai, a hazafiságra való nevelés eszközei voltak, hiszen a gyerekekből lesznek a katonák. A kelet-németek hagyománytisztelő módon az egyenruhában és felszerelésben is követték a korábbi mintákat, tehát például a Wehrmacht számára kifejlesztett sisakot. Csehszlovákia is követte a tradíciókat, ők egy korábbi, nem műanyagalapú technológiát alkalmaztak, amit még a század elején találtak fel Ausztriában. A morvaországi gyáruk egészen a nyolcvanas évek közepéig működött. Az egyetlen Magyarországhoz hasonló hely Románia volt, ahol a fröccsöntött figurákat szintén nyugati minták alapján készítették elő, de ott a nyersanyag és a kivitelezés még rosszabb volt.
És az akkor éppen világhatalom Szovjetunióban?
A Szovjetunióban az ellátási problémák orvoslására több árucikk esetében is megegyezett az állam egy nagy külföldi céggel, amelyik egy komplett gyárat épített fel. A játék katonák esetében is ez történt. A mai Ukrajna területén az amerikai Louis Marx & Co. nevű cég angol leányvállalatával felépítettek egy játékgyárat, a szovjetek pedig megvették a vikingek, a vadnyugati figurák és a második világháborús szovjet katonák licenszét. Így a legjobb minőségű szovjet figurákat az amerikai Marx cég tervezésében, amerikai tervezők mintái alapján készítették.
Ellenséges hadsereget, katonákat nem gyártottak?
Hagyományosan a játék katonáknak nem volt ellensége. Németországban, ahol nagyon magas kultúrája alakult ki ennek a műfajnak, megcsinálták az ellenséget is. A két világháború között ők gyártották a legtöbb – évi hárommillió – játék katonát. Sőt, az angol és francia katonákat el is adták Angliában és Franciaországban, de gyakorlatilag minden fontosabb állam hadseregének a katonáit legyártották, így magyar királyi honvéd figurák is voltak. A második világháború után sokáig mindenki a saját hadseregét gyártotta, az Egyesült Államokban először 1964-ben csináltak olyan készletet, amelyben voltak német katonák, később pedig a japánokat is feltűntek. Az angolok az 1970-es évekre a teljes Wehrmacht haditechnikát előállították, de meglepő módon az NSZK-ban is lehetett kapni az egykori német hadsereg tankjait. Tehát alapvetően ez egyfajta retrospektív irány volt, amelyben újra lehetett játszani a világháborút.
Mi a helyzet ma? Mennyire van igény az ilyen típusú műanyag katonákra manapság?
Ezeket a kis zöld katonákat mind a mai napig gyártják Kínában, és lehet őket kapni. Amiket az 1950-es években az amerikai Marx cég kitalált, azt egyszerűsítették le. Külföldi piacra jó volt az amerikai minta másolata, a kínai gyerekek meg nem ilyenekkel játszottak. Mindenesetre ez egy mára teljesen letűnt kategória, a játékpiacon a hetvenes és nyolcvanas években más lett a trend.
Ennek mi lehetett az oka?
Egyfelől fejlődtek a technikai megoldások, és igényesebb, de még mindig olcsó, tömeggyártott figurákat kezdtek piacra dobni. Másfelől a korszellemben is változások jelentkeztek. Az USA-nak például már nagyon elege volt a vietnámi háborúból, és akkor jött a Star Wars, ami azt mondta, hogy réges régen, egy messzi-messzi galaxisban… Ez sok mindent leegyszerűsített: macerás mindenhol legyártani a saját hadsereget, az ellenséget meg főleg, arról nem is beszélve, hogy aki tegnap ellenség volt, az most barát, vagy éppen fordítva. Ezen meg nem kell semmit változtatni, mindenhol ugyanazt lehet eladni és nincsenek nacionalista konfliktusok sem. Tulajdonképpen a Star Wars tette egyeduralkodóvá az új típusú játékfigurákat, az akciófigurákat. Aztán az 1980-as években jött a G.I. Joe, ami ugyan amerikai katona, de egy kitalált terrorszervezet ellen harcolt, sőt, 1983-ban a szovjetek már a szövetségesei voltak. Tehát nem lett kevesebb erőszak és háború a gyerekvilágban, de azt elemelték a valóságtól.
Kádár (játék)katonái
Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeum
2023. március 15-ig
Kurátor: dr. B. Szabó János történész, muzeológus | Kurátorasszisztens: Molnár Álmos gyűjteményvezető, muzeológus
Enteriőrfotók: Medve Balázs/BTM
Portré: Kovács Olivér
Egy gyufásskatulyányi múlt
A krajnai növényvilág él tovább a KRAYNA legújabb kozmetikumaiban
