Különleges rajzeszközök, amelyek lehetővé és élményszerűvé teszik az önkifejezést mozgáskorlátozott gyerekek számára, és mint terápiás eszközök hozzájárulnak az egyén fejlődéséhez is. A speciálisan kifejlesztett tárgyegyüttes a Csillagház Általános Iskola együttműködésében, az ott tanuló halmozottan sérült gyerekek igényeiből kiindulva jött létre, amellyel az iskola diákjai a mai napig is folyamatosan alkotnak.
Interjú Kövér Dóra Rea, ékszertervezővel.
Az általad létrehozott rajzeszköz-család tulajdonképpen a Csillagházban végzett oktatási-nevelési és terápiás munkát segíti: az iskola művészeti nevelés órájára készült. Pontosan milyen koncepció köré épülnek a tárgyaid?
A Csillagházban tanuló gyerekeknek nehézséget okoz a finommotorikus mozgás elsajátítása. Olyan élmények megtapasztalását szerettem volna számukra is átélhetővé tenni, mint például a marokra fogott ceruzákkal rajzolás. Az általam tervezett eszközök nagy felületeken hagynak nyomot, bárhogy rajzolunk velük, lesznek benne szabályos elemek (párhuzamos vonalak), ráadásul rövid ideig tartó koncentrációval nagyon erős vizuális élményhez lehet jutni. A formákba pedig indirekt módon még akár állatokat is bele lehet látni.
Formailag három különböző típusú tárgyat alkottál, amelyekbe a nagyfelületű nyomhagyás érdekében 8 vagy akár 24 db ceruza, toll vagy egyéb rajzeszköz is rögzíthető egyszerre. Milyen gyakorlati tapasztalatok alapján jutottál el ezekhez a formákhoz: milyen problémákra, hiányosságokra kellett megoldást találnod? Hogyan zajlott a tervezői folyamat?
A finommotorika zavara nem csak a vonalhúzásnál, de már az adott tárgy megfogásánál is gondot okozhat – különböző mozgásszervi és idegrendszeri betegségekkel kerülnek a gyerekek a Csillagházba, így arra kellett figyelnem, hogy minél több diák által használható, minél inkluzívabb legyen a tárgy. A másik fontos szempont a „segédeszközség”, vagy gyógyászati vonatkozás kizárása volt: bár kifejezetten ilyen célt szolgálnak (ujjak nyújtása a görcsös tartásból), a tárgyak mégis játékeszközök tudtak maradni. A tervezés alatt konzultáltam a gyerekekkel és a tanárokkal is. A komplex művészeti nevelés órát tanító Takár Anita nyitottsága és professzionalizmusa pedig igazán pozitív irányba terelte, segítette a munkámat.
A kurzus célja nem csak speciálisan kifejlesztett terápiás eszközök létrehozása volt, hanem konkrét eredmények elérése is. A rajzeszközök használata milyen hatással volt a gyerekekre, milyen visszajelzéseket kaptál a Csillagház Általános Iskola részéről?
Szeretnek vele rajzolni, mert jól, egyszerűen használhatók. Az elkészült három eszköz egyelőre még csak „béta verzió”, de látva, hogy megfelelően működnek, mindenképp szeretném tovább folytatni a munkát. A gyerekek alkotásaiból a tanárok füzeteket készítenek, amelyeket a saját belső karácsonyi vagy húsvéti vásáraikon árulnak a rokonoknak, érdeklődőknek.
A Csillagház támogatásában lehetőséged nyílik továbbfejleszteni a speciális rajzeszköz-családot. Milyen formai vagy funkcióbeli változásokat tervezel?
A tervezést végigkísérő tanárok észrevételeztek pár dolgot, azokat mindenképpen ki kell javítani. Lehetne például könnyebben cserélhető a ceruza, görgős az eszköz; rengeteg ötletem van, amivel még jobb lehetne ez az egész. A tervezés lassan halad, mert minden folyamatnál meg kell állni, tesztelni a gyerekekkel és levonni a következtetéseket – de egyszer el fog készülni.
Alapvetően ékszertervezőként dolgozol. Mi az, ami inspirált az eszközök megalkotásában? Szeretnél még hasonló koncepciójú tárgyakat létrehozni?
Hiszek abban, hogy a designer feladata a legkülönbözőbb problémákat a lehető legnagyobb nyitottsággal kezelni és ezekre tárgyi válaszokat adni. Az, hogy legtöbbször az ékszert választom médiumnak, személyes preferencia, de emellett amúgy minden érdekel, ami most aktuális vagy kurrens, ha segíthetek a tárgyaimmal, célt ér és jó, amit kitaláltam.
Rea további izgalmas munkáit megtekinthetitek Facebook, Instagram vagy Behance oldalán.
A rajzeszköz-család a Design for Care kurzus keretein belül valósult meg.
A kurzus létrehozásában részt vevő intézmények: Csillagház Általános Iskola, Digital Craft Lab, Tárgyalkotó Tanszék, TransferLab
A MOME részt vevő oktatói: Csernátony Fanni, Dezső Renáta, Veres Bálint, PhD
Az INCLUSIVE cikksorozat a MOME Transfer lab., a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem műhelyének együttműködésében jött létre, amely a design társadalomformáló szerepére hívja fel a figyelmet.
A MOME Transfer lab. (2012-2019) egy interdiszciplináris kutatási, alkotói és oktatási platform. A különböző szakterületek közötti átjárás és összefüggések mentén olyan tevékenységeket kezdeményez, amelyek elősegítik a fogyatékossággal élő személyek társadalmi láthatóságát és önrendelkezését az inkluzív design eszközei által. A labor a magyarországi esélyegyenlőségi design jelentős csomópontja.
Absztrakt Tetris Bulgáriában
Emerald Hotel | Szervita tér
