fbpx
Nyomj Entert

Rajtunk is múlik, hogy a bolygó visszamosolyog-e George Clooney-ra | Frontira x HYPE

A felhasználó-központú tervezés evolúciójának következő állomásán tágabb környezetünk válik az elsődleges felhasználóvá. Íme, design thinking sorozatunk 5. része a Frontira szakemberének tollából.


Eszpresszó: a kávé legőszintébb formája. Aromásra pörkölt kávészemek finomra őrölve, összetömörítve és nagy nyomás alatt forráspontközeli vízzel lefőzve. Ráérős ebédek rituális megkoronázása, hosszú csütörtök délutánokon a túlélés záloga. Macskaköves olasz utcák teraszán ücsörögve egész közösségek kenőanyaga. Minden csésze eszpresszó egy élmény. 

Ezeket az élményeket repítette anno teljesen új magasságokba a kapszulás kávék megjelenése. Ez az innováció szemléletes példája a felhasználó-központú tervezés aranymetszetének.

Az emberek, azaz a fogyasztók számára vonzó, hiszen finom és pofonegyszerűen elkészíthető. Kényelmesebb, mint bármilyen más kávéfőzési módszer, ráadásul az eredmény mindig konzisztens. Nem lehet elrontani. 

A gyártó és a részvényesek is megtalálják a számításukat: a nagy üzlet nem a kávégépekben van, hanem az évekre, évtizedekre elkötelezett ügyféllojalitásban: hiszen aki beszerez egy kávégépet, az folyamatosan veszi majd hozzá a kapszulákat is.

Könnyen fejleszthető technológiai újításokon alapszik, amelyek elérhetővé teszik az igazi kávéélményt otthonunkban is: az őrölt kávé akár hónapokig friss marad a speciális alumíniumkapszulákban.

A Nespresso, a kapszulás kávék legjelentősebb gyártója a gondosan felépített márkaimage, a look&feel és az egyébként kiválóan megtervezett felhasználói élmény (például a közösségépítés, a brick&mortar üzletekben megteremtett exkluzív atmoszféra, az egyedi promóciós ajánlatok) segítségével hosszú évekre bebetonozta a fogyasztókban a globális kávéelitbe tartozás érzését. De az elmúlt években megjelentek a hajszálrepedések az újhullámos kávézók, a jobb, különlegesebb kávéra szomjazó nagyvárosi fiatalok és az egyre ijesztőbb és kézzelfoghatóbb fenntarthatósági aggályok formájában.

Csökken a koffeinmámor.

És itt jönnek a képbe a felhasználó-központú tervezés evolúciójának napról napra nagyobb teret hódító árnyalatai: a planet-centered design, a social design és a community-centered design. 

Ezek a keretrendszerek az egyén helyett már tágabb kontextusra koncentrálnak, az egyén igényeit alárendelik a környezeti, társadalmi vagy éppen közösségi elvárásoknak.


Tehát szolgáltatások vagy termékek tervezése során kiemelt szempont, hogy egy társadalmi csoport, egy közösség vagy maga a bolygó kiemelt stakeholderként jelenjen meg. Nyilván ez őrült nehéz kihívás, hiszen itt számtalan rétegben összeolvadó, egymástól függő igények, érdekrendszerek, feltételek, értékek, adottságok és lehetőségek tengerében kell lavírozni. Viszont éppen ezért is fontos olyan folyamatok és eszközök tudatos bevetése, amik segítik a tervezőket ezen a sokszorosan nehezített terepen. A mi feladatunk, hogy megértsük ezeket az összefüggéseket, azt, hogy mi hogyan kapcsolódik egymáshoz: csak így tudunk olyan környezeti, társadalmi és technológiai kölcsönhatást létrehozni, ami hosszú távon is hasznos és fenntartható mindenki számára.

Persze ahhoz, hogy ezt a designelméletet a gyakorlatba ültethessük, ugyanúgy tisztában kell lennünk a felhasználó-központú tervezés alapjaival: az empátia fontosságával, a journey mappinggel, a prototipizálással és még sorolhatnánk (ajánlott olvasmány a témában a fagyiskanál esete a human-centered designnal).

Ha ezzel a holisztikusabb, bolygóközpontú megközelítéssel vágunk bele egy-egy probléma megoldásába, akkor elkerülhetjük azt a helyzetet, amelybe a Nespresso is került. Bár a kapszula maga teljes mértékben újrahasznosítható alumíniumból készül, van egy nagy szakadék az újrahasznosítás lehetősége és aközött, hogy a vásárlók valóban éljenek is ezzel az opcióval.

Az éves szinten forgalomba kerülő tizennégy milliárd darab kapszulának a hivatalos közlemények szerint csak 30%-át hasznosítják újra. 0.9 grammos kapszulasúllyal számolva ez évente összesen 12 600 tonna, a kommunális hulladékba kerülő alumíniumnak felel meg: ez a New York-i Szabadság-szobor tömegének hatvanszrosa.

Szignifikánsan alacsonyabb számokról beszélhetnénk, ha már a kapszulás koncepció tervezési folyamatában legalább akkora, vagy még nagyobb hangsúllyal megjelent volna a környezeti hatás, mint a fogyasztói igény vagy a kapszulabutikok világítástechnikája.

Ma nagyságrendileg négyszáz cég gyárt a világon kávékapszulákat, és szerencsére a zömük felismerte ezt a kihívást. Fenntarthatósági törekvésből eredő fejlesztések sokasága támogatja már azt a célt, hogy csökkentsék a környezeti terhelést, és hogy a használt kapszulák minél nagyobb számban visszajussanak az újrahasznosítási csatornákba. Az irányok a következők:

környezetbarát(abb) kapszulaanyagokkal kísérleteznek,

újratölthető fémkapszulákat hoznak forgalomba,

gyűjtőpontokat integrálnak az üzletekbe,

a rendelésekhez díjmentesen küldenek zárható zacskókat, melyekbe a használt kapszula gyűjthető, és a futár vissza is viszi azokat a következő rendelésnél,

helyi közösségekkel, önkormányzatokkal együttműködve köztéri gyűjtőpontokat hoznak létre,

kommunikációs kampányokkal edukálnak és növelik a fogyasztói tudatosságot,

Svájcban pedig már a postásnak is oda lehet adni a használt kapszulákat.

Látszik, hogy sokféle irányból lehet megközelíteni és kezelni ugyanazt a problémát, legyen az technológia, gyártás, service design vagy kommunikáció, és ezek az eszközök mind ott vannak egy lelkiismeretes tervező szerszámosládájában. 

Amit ebből tanulhatunk: akármilyen területen is hozunk létre új termékeket, szolgáltatásokat, az egyén mellett vegyük figyelembe a tágabb világot is. Emeljük be gondolkodásunkba, tárjuk szélesebbre az ollót, akár csak mikroszinten, kis lépésekben. Ez nem hirtelen paradigmaváltás, hanem komplex kérdéskör, amelye mindenkinek van hatása, és amiben nekünk, tervezőknek, kiemelt felelősségünk van. Ha ez ma idealisztikusnak is hat, a jövőben egyre kevésbé lehet figyelmen kívül hagyni. 

Lássuk meg a fától az erdőt. Amíg még van.


A cikk szerzője: Kusztor Csaba | Tanácsadó | Frontira

Frontira | Web | Facebook | Instagram

Havonta jelentkező sorozatunkban a Frontira segítségével járjuk körül a design különböző területeit, hogy megértsük, mi a design szerepe a formatervezésen túl. Milyen szerepe van a designnak az emberi viselkedési mintázatok felépítésében? Hogyan lehet jó élmény egy szolgáltatás és milyen digitális terméktervezési eszköztárra van ehhez szükségünk? A magát a „fura problémák cégének” nevező Frontira ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ, izgalmas formában, érthetően.

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük